hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.

A COPD miatt kórházi felvételre szoruló betegek rövid és középtávú prognózisa: a CODEX-index

Az új index segítségével egyszerűen és megbízhatóan megbecsülhető a COPD-s betegek kórházi elbocsátását követő 3 illetve 12 hónapon belüli halálozási és ismételt kórházba kerülésének kockázata.

A COPD-s betegek magasabb halálozási kockázatát jelezheti a hörgtágítók adása után mért alacsonyabb FEV1-érték, a nehézlégzés kifejezettebb volta és az akut exacerbációk előfordulásának gyakorisága.A módosított GOLD már be is építette a COPD súlyossági stádiumának meghatározásába a fenti paramétereket. A betegek életkilátásainak és halálozási kockázatának becslésére számos multidimenzionális indexet dolgoztak ki, ezek azonban nem elég érzékenyek a betegek rövidtávú veszélyeztetettségének előrejelzésére pl. egy súlyosabb, kórházi kezelést kívánó akut exacerbációt követően. Közismert tény, hogy minden ilyen kórházi kezelést követő időszakban jelentősen megnő a betegek mortalitási rizikója. A BODE-index (BMI, légúti Obstrukció, Dyspnoe, Exercise capacity, azaz fizikális terhelhetőség) és a BODEX-index (a fentiek és az akut exacerbációk száma) nem veszik figyelembe a betegek társbetegségeit, jóllehet azok jelenléte az összmortalitást jelentősen növeli a COPD betegek esetében is. A legkevésbé megbízhatóak a fenti és egyéb prognosztikai indexek a betegek kórházi elbocsátását követő 90 nap vonatkozásában. A spanyol szerzőcsoport vizsgálatában a COPD-s betegek rövid és a középtávú halálozásának és ismételt kórházi felvételük esélyének becslésére dolgozott ki egy újabb multidimenzionális indexet, a CODEX-et.

2009 októbere és 2010 októbere között Spanyolországban 70 vizsgáló helyen súlyos akut exacerbáció miatt ellátott COPD-s betegek adatait gyűjtötték össze longitudinális megfigyeléses vizsgáltuk során. A társbetegségek meglétét a Charlson-index alapján vették figyelembe, melynek értékét 15 krónikus betegség súlyosság szerinti és az 50 év feletti életkor dekádonkénti pontszámainak összege alapján számították ki. A vitális paramétereket és az esetleges kórházi ismételt felvételeket a következő egy év során részletesen dokumentálták, 3 hónap és 12 hónap múlva. A halál okát (légúti vagy egyéb) a vizsgáló orvos határozta meg. Meghatározták a betegek BODE, BODEX, DOSE (Dyspnoe, légúti Obstrukció, Smoking status azaz dohányzási státusz és Exacerbációk gyakorisága) és ADO (Age azaz életkor, Dyspnoe és légúti Obstrukció) indexét is. Az új index a CODEX (Comorbiditás, Obstrukció, Dyspnoe, Exacerbáció) megbízhatóságát értékelték 3 és 12 hónap elteltével az összetett végpont (a bármely okból bekövetkező halálozás és vagy ismételt kórházi felvétel bármilyen okból kifolyólag) előrejelzésére vonatkozóan. Az új indexet összehasonlították az előbbiekben felsorolt ismert prognosztikai indexekkel is a fenti kérdésfeltevéssel.

Összesen 679 beteget szűrtek, végül 557 került be a fejlesztési csoportba (ESMI vizsgálat), és 377 a validációs csoportba. Az átlag életkor 72,6 év volt, a betegek 89,8%-a férfi volt. Hetven beteget kórházi felvétel nélkül engedtek haza a sürgősségi osztályról, jellemzően szignifikánsan fiatalabb, magasabb FEV1-értékű és kevesebb társbetegségben szenvedő COPD-sek képezték ezt a betegcsoportot. A vizsgálat első három hónapja alatt a betegek 4,8%-a halt meg: a halálozás összefüggést mutatott a betegek életkorával, bármely okból történt kórházi felvételével a megelőző évben, magasabb dyspnoe-indexével, otthoni oxigénkezelésével, a Charlson-indexük értékével, de nem a betegek BMI-jével. A CODEX-index statisztikailag szignifikáns összefüggést mutatott a halálozással. Hasonló értékeket találtak a validációs csoport adatait elemezve is. Az egyéves mortalitás 13,5%-os volt, a halálozási okok között 58%-ban légzőszervi betegség, 16%-ban kardiovaszkuláris okok, 5%-ban rosszindulatú betegségek szerepeltek, a halottak 21%-ánál más okból következett be a beteg halála. A CODEX index szignifikáns összefüggést mutatott az egyéves mortalitási rizikóval is, különös tekintettel a légzőszervi okból bekövetkező halálozásokra. Hasonlóan érzékenyen jelezte előre a 3 hónapon (5,7 vs. 3,5 p< 0,0001) vagy egy éven belüli ismételt kórházi felvétel kockázatát (5,5 vs. 4,7 p<0,0001). Az új index érzékenyebbnek bizonyult a 3-hónapon belüli halálozás vonatkozásában, mint a korábbiakban alkalmazottak, az ADO kivételével. Hasonlóan megbízhatóbb volt a halálozás előrejelzésében is.

Az új index segítségével egyszerűen és megbízhatóan megbecsülhető a COPD-s betegek kórházi elbocsátását követő 3 illetve 12 hónapon belüli halálozási és ismételt kórházba kerülésének kockázata. A korábbi vizsgálatok betegpopulációjánál lényegesen súlyosabb állapotú betegcsoportban sikerült olyan kockázatbecslési metódust kidolgozni, melyre vonatkozóan a jelenleg használatos prognosztikai indexek nem nyújtottak megfelelő segítséget. Amennyiben a CODEX-index értéke meghaladja a 4 pontot, akkor a beteg nagy kockázatúnak tekinthető a rövid (3 hónapos) és középtávú (12 hónapos) ismételt hospitalizáció vagy a halálozás vonatkozásában. A korábbi indexekben szereplő BMI-t kicserélték a társbetegségek jelenlétét illetve súlyosságát jelző Charlson-indexre, s ezzel számottevően javult a becslés érzékenysége is. A fenti eredmények mellett szólnak azok a korábbi megfigyelések is, miszerint a kardiovaszkuláris társbetegségben is szenvedő, de COPD miatt hospitalizált betegek rövid és középtávú életkilátásai lényegesen rövidebbek a társbetegségben nem szenvedő COPD-s betegekénél.

Forrás: P. Almagro, J.B. Soriano, F.J. Cabrera et al ; Chest 2014, 972-980

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés