Így engedte el Orbán Viktor az egészségügy átalakítását
A Direkt36 szerint Orbán Vktor szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e több pénzt beleölni az ágazatba, nehogy „elpazarolják” a forrásokat.
A nagy átalakítások komoly kormányzati erőforrásokat és figyelmet igényelnének, az egészségügy azonban régóta mostohagyereke a jelenlegi kormányzásnak. „Ne történjen semmi, csak ne legyen baj” – jellemezte a Direkt36-nak a jelenlegi egészségügyi vezetés hozzáállását egy forrás, aki tanúja volt a terület helyzetéről szóló olyan egyeztetéseknek, amelyeken Orbán Viktor is részt vett. Szerinte a miniszterelnök nyitott és tájékozott volt az egészségszervezés problémáival kapcsolatban, érdemi reakciót azonban nem küldött a szakmai anyagokra. Orbán szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e több pénzt beleölni ebbe az ágazatba, nehogy „ellopják vagy elpazarolják” a forrásokat.
Ezt tükrözi a jelenlegi vezetés hozzáállása is. A forrás szerint az egészségügy átalakítása politikailag veszélyes terep, mert sok kudarc lehet belőle. Hozzátette, hogy a Fidesz évtizedek óta leegyszerűsített üzenetekkel kommunikál az egészségügyről:
– A kórházbezárás rossz, a vizitdíj rossz – sorolta, és hozzátette, hogy szerinte ennek a kommunikációnak a csapdájába esett bele a Fidesz, ami miatt nehéz komplex reformokat átvinni a vezetésen és a lakosságon is.
A Fidesz egészségügyhöz való hozzáállása nem volt mindig passzív. Sőt, a párt 2010-es választási sikerét nagy részben a Gyurcsány-kormány által bevezetett vizitdíj ellen kezdeményezett népszavazás sikere alapozta meg. A vizitdíjat akkor kellett fizetniük a betegeknek, amikor szakellátást vettek igénybe, ha pedig kórházba kerültek, napidíjat kellett fizetniük. Az akkori szocialista kormány ettől várta a hálapénz és a felesleges orvoslátogatások visszaszorulását, a befolyt összeget az egészségügyi intézmények fejlesztésre fordíthatták volna.
A Fidesz élesen bírálta az intézkedést, és népszavazást kezdeményezett a törvény visszavonása érdekében.
– Mit jelent hát végül is a vizitdíj és a kórházi napidíj? Azt jelenti, kedves barátaim, hogy kétszer fizetünk ugyanazért!” – mondta Orbán Viktor 2008 februárjában egy rendezvényen.
A népszavazás sikert aratott, a szavazók elsöprő többséggel választották a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlését, a Fidesz pedig két évvel később hatalomra került. Addigra a pártnak konkrét tervei voltak: a választási programjában például az szerepelt, hogy növelni kell az orvosok és ápolók számát és fizetését, elutasította viszont a rendszer karcsúsítását és a korábbi ágyszámcsökkentéseket. „A kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy” – olvasható a választási programban.
Infúzióra kell kötnünk az egészségügyet. Ha kinyitja a lapokat, minden nap valamelyik komoly egészségügyi vezető megszólal és elmondja, hogy hetei vannak hátra a magyar egészségügynek, ha nem történik valami – nyilatkozta a TV2-nek Orbán Viktor egy héttel a 2010-es kétharmados győzelem után. – Az egészségügy megmentése például egy nemzeti ügy a mi számunkra – mondta Orbán.
A nagy tervek után azonban kiderült, hogy az átalakításhoz szükséges intézkedések szembe mennek a politikai kommunikációval – olvasható a Direkt36 Kivérző kórházak című tényfeltéró cikksorozatának III. részében.
