hirdetés
2019. október. 24., csütörtök - Salamon.

Szükség van-e a háziorvos által végzett szűrésnek D-vitamin-elégtelenség irányában? 1.

Igen, a veszélyeztetett populációkban célzott szűrésre van szükség.

hirdetés

A D-vitamin alapvetően fontos a csontok mineralizációjához. Az elmúlt évtizedben az elégtelen D-vitamin-ellátottság kérdése nagy sajtóvisszhangot kapott azzal összefüggésben, hogy számos kedvezőtlen egészségi vonatkozása merült fel azon túl, hogy károsan befolyásolja a csontrendszer állapotát. Ilyen többek között bizonyos rosszindulatú daganatok, autoimmun betegségek, fertőzések, cukorbetegség és kardiovaszkuláris kórképek gyakoribb előfordulása. A nagy médiavisszhangnak (is) köszönhetően egyre nagyobb számban kerül sor szűrésre D-vitamin-elégtelenség irányában.

A bőrben szintetizálódó prohormon, a D-vitamin szérumszintjeit számos tényező befolyásolja, többek között a napfényexpozíció, a bőrpigmentáció, az életkor, a zsírtömeg és az étrendi bevitel. Aktív hormonális formájában (1,25-dihidroxi-D-vitamin) a D-vitamin fő funkciója a kalcium és foszforhomeosztázis fenntartása. A D-vitamin-státusz felmérésének legjobb módszere a 25(OH)D szérumkoncentrációjának mérése.

Az Institute of Medicine (IOM) 2010 novemberében beszámolót tett közzé a kalcium és D-vitamin étrendi bevitelére vonatkozóan. Ebben a dokumentumban az IOM nem a csontrendszer állapotával kapcsolatos kimeneteleket elemezte, hanem olyan tényezőket, mint például a rosszindulatú daganatok, szív- és érrendszeri megbetegedések és cukorbetegség előfordulása, az immunválasz és a reproduktív kimeneteli paraméterek. Megállapították, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok nem elégségesek annak igazolására, hogy a D-vitamin-státusz szűrésének jelentősége lenne a felsorolt betegségek prevenciójában. Az IOM jelentése ugyanakkor egyértelműen kinyilvánította a D-vitamin jelentőségét mint a csontrendszer állapotának összegzett végpontját, különös tekintettel a kalciumfelszívódásra, kalciumretencióra és a fokozott ásványianyag-sűrűségre, valamint a rachitis, osteomalacia és csonttörések megelőzésére.

Röviddel az IOM dokumentumának nyilvánosságra hozatalát követően az Endokrin Társaság klinikai gyakorlati irányelvet tett közzé a D-vitamin-elégtelenség kivizsgálásával, megelőzésével és kezelésével kapcsolatban, különös tekintettel a D-vitamin-elégtelenség szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportokra. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a D-vitamin-elégtelenség rizikófaktorai közül:

-         fekete bőrű és hispán származás

-         20 kg/m2 feletti testtömegindex

-         krónikus vesebetegség

-         granulómaképződéssel járó kórképek

-         májelégtelenség

-         hyperparathyroid szindróma

-         malabszorpciós szindrómák

-         gyógyszerhasználat (pl. antiepileptikumok, glükokortikoidok, AIDS kezelésében használt gyógyszerek, gombaellenes szerek, kolesztiramin)

-         idősebb kor, kórelőzményben elesések vagy nem traumás eredetű csonttörések

-         osteomalacia

-         osteoporosis

-         terhesség és szoptatás

-         rachitis

-         lymphomák egyes típusai

A felsorolt tényezők többsége osteoporosis kialakulására hajlamosíthat. Tekintettel a D-vitaminnak a csontok mineralizációjában betöltött szerepére, a D-vitamin-státusz felmérését célzó szűrővizsgálatot kell mérlegelni mindazoknál, akik osteoporosisban szenvednek, vagy kockázati tényezőkkel rendelkeznek osteoporosis kialakulására. Bár egyre több bizonyíték gyűlik össze arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin a csontrendszeren kívül is jelentőséggel bírhat, szélesebb populáció bevonásával lefolytatott nagyobb randomizált, kontrollos vizsgálatok szükségesek, mielőtt a D-vitamin-elégtelenség szűrését szélesebb körre is kiterjesztenénk.

A szűréssel kapcsolatos dilemmákon túl abban sem egyeztek meg a nemrégiben közzétett tanulmányok, milyen D-vitaminszint elérését kell kitűzni ahhoz, hogy a csontrendszer állapota optimális legyen. Az IOM álláspontja szerint 20 ng/ml (50 nmol/l) 25(OH)D-szint elegendő lehet a csontrendszer egészségének biztosításához. A csípőlapát-biopsziák adatai, valamint a törésellenes hatékonyságot elemző két metaanalízis megállapítások alapján ugyanakkor az Endokrin Társaság irányelvei azt javasolják, hogy legalább 30 ng/ml (55 nmol/l) 25(OH)D-szint elérését kell kitűzni. A National Health and Nutrition Examination Survey elnevezésű vizsgálatban azt találták, hogy a csípőlapáton mér nagyobb ásványianyag-sűrűség magasabb 25(OH)D-szérumszintekkel társult. Ezt fiatalabb és idősebb betegeknél, illetve különböző etnikai háttérrel rendelkező személyeknél egyaránt megfigyelték.

Bár nem jött el az idő a D-vitamin-hiány általános populációra kiterjesztett szűrésére, e témában folyamatosan fejlődnek és alakulnak az ismereteink. A D-vitaminnak a csontrendszeren túlmutató egészségi előnyei nagyobb randomizált, kontrollos vizsgálatokban is bizonyítást nyerhetnek, mely a jövőben alapot teremthet a populációszintű szűréshez. Addig is azokra a csoportokra kell összpontosítanunk, akik osteoporosisban szenvednek vagy kockázati tényezőkkel rendelkeznek osteoporosis kialakulására.

(Forrás: Eck LM. Should family physicians screen for vitamin D deficiency? Am Fam Physician, 2013;87:542A−541B)

Dr. S.I.
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Az alant vázolt gondolatmenettel nem szeretném támadni az orvosi ügyeletben dolgozó kollégákat.

Rendkívül rosszul szervezett a mentőellátás Budapesten, hiszen maga a mentésirányító is elismeri a videó végén, hogy nem tud egy órán belül mentőt küldeni Budapest belterületére.