hirdetés
2020. február. 17., hétfő - Donát.

Az alacsony 1,25(OH)2-D-vitamin-szint súlyosabb betegséget vetít előre

A D-vitamin-hiány szerepe közösségben szerzett pneumóniákban

Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a D-vitamin hatásai túlmutatnak a kalcium- és csontanyagcserén. Az utóbbi években több beszámoló is megjelent a D-vitamin immunmodulátor hatásáról is.

hirdetés

A D-vitamin biológiai aktiválódásához lépcsőzetes hidroxiláció szükséges, melynek kapcsán a 25-hidroxiláz (CYP27A1) hatására 25-OH-D-vitamin (25-OH) képződik a májban. A második hidroxilációs lépést az 1α-hidroxiláz (CYP27B1) katalizálja a vesében, és végül felszabadul a D-vitamin biológiailag aktív formája, az 1,25-OH2-D-vitamin (1,25-OH2). A közelmúltban felismerték, hogy a vesén kívül a leukocitákban is megtalálható az 1α-hidroxilláz, ezért a 25-OH aktivációja itt is végbe mehet.

Nincs általánosan elfogadott definíció a megfelelő D-vitamin-státuszra vonatkozóan (a 25-OH szérumkoncentrációja alapján meghatározva). Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott irányelv azt javasolja, hogy a 20 ng/ml alatti 25-OH-szint legyen a D-vitamin-hiány határértéke, míg 21 és 29 ng/m közötti értékek esetén D-vitamin-elégtelenségről, a 30−100 ng/ml tartományban megfelelő D-vitamin-ellátottságról beszélünk. Az útmutató szerint a szérum 1,25-OH2-koncentrációja nem tükrözi a D-vitamin-raktárak mértékét, és D-vitamin-hiány eseteiben normális, sőt emelkedett is lehet.

Egyre több in vivo, ex vivo és állatkísérletes adat halmozódik fel a D-vitaminnak az immunválaszra, valamint a B- és T-sejtes válaszra gyakorolt hatását illetően, bár ezek esetenként némiképp ellentmondanak egymásnak.

Röviden, úgy tűnik, hogy az 1,25-OH2 elősegíti az immunrendszer direkt antimikrobiális hatását, ugyanakkor gyengíti a túlzott gyulladásos választ azáltal, hogy módosítja a sejtek, illetve az immunrendszer és a T-sejtek közötti kommunikációt.

Prospektív vizsgálatokban elemezték, hogy az étrendi D-vitamin-pótlás védelmet nyújt-e a légúti fertőzések kialakulásával szemben. E vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményekkel zárultak. Valójában csak két jó minőségű vizsgálat történt a D-vitamin-pótlás ilyen irányú hatásaival kapcsolatosan, melyek a klinikailag releváns végpontok javulását jelezték. Nemrégiben egy szisztematikus áttekintésben 39 olyan vizsgálat adatait dolgozták fel, melyek a D-vitamin jelentőségét elemezték a légúti fertőzések prevenciójában. A szerzők szerint a véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatok (RCT, randomized controlled trial) eredményei nem egyértelműek, és olyan populációk bevonásával javasolják vizsgálatok elindítását, ahol a vizsgálatba való belépéskor nagy a D-vitamin-hiány prevalenciája, és olyan dózisban történik a D-vitamin-pótlás, mely elegendő a szérum 25-OH-szintjének tartós megemeléséhez, hogy a hatás vizsgálható legyen.

Német szerzők azt elemezték, hogy van-e összefüggés a betegség súlyossága és/vagy a specifikus légúti patogének, illetve a 25-OH-rezervoár és az aktív forma, az 1,25-OH2-koncentráció között közösségi pneumóniák kapcsán.

Betegek és módszerek

A CAPNETZ elnevezésű nagy, prospektív kohorszvizsgálatban 300, véletlenszerűen kiválasztott betegek esetében elemezték a D-vitamin-szinteket. Beválasztási kritérium volt a 18 éves vagy annál idősebb életkor, az újonnan kialakult beszűrődés a mellkasi röntgenfelvételen, valamint az alábbi kritériumok legalább egyikének teljesülése: kórelőzményben láz (legalább 38 °C-os testhőmérséklet), köhögés, purulens köpet ürítése vagy hallgatózás során fokális mellkasi tünetek. Nem kerülhettek be a résztvevők közé azok a jelöltek, akiknél a vizsgálatba való belépés előtti 28 napban kórházi felvételre került sor, illetve súlyos immunszuppresszió vagy aktív tuberkulózis állt fenn.

Random mintaválasztás módszerével olyan betegeket választottak ki, akiknél Pneumococcus-pneumónia (n = 100), influenza-pneumónia (n = 50) vagy Legionella-pneumónia (n = 49) igazolódott, vagy nem sikerült kórokozót kimutatni (n = 101).

A vizsgálat ideje 79 hónapot ölelt fel 2002. június 1. és 2008. december 31. között.

Minden légúti mintát és hemokultúrát azonnal feldolgoztak a helyi mikrobiológiai laboratóriumban, ahol a légúti mintákból Gram-festés és tenyésztés történt. A szérumból meghatározták a 25-OH-szinteket.

A Streoptococcus pneumoniaet akkor tekintették patogénnek, ha
1) hemokultúrából vagy pleurális folyadékból izolálták vagy
2) jó minőségű köpetminta esetében látóterenként (100-szoros teljes nagyítás) 25-nél több polimorfonukleáris sejt és 10-nél kevesebb hámsejt volt kimutatható, és dominánsan e baktérium tenyészett ki a köpetből vagy a bronchoalveoláris lavage öblítő folyadékából vagy
3) az antigén detektálható volt a vizeletből.

Akkor állították fel Legionella-pneumónia definitív diagnózisát, ha a beteg megfelelt az alábbi kritériumoknak:
1) Legionella-species izolálása a légúti mintából végzett tenyésztésből;
2) kimutatás PCR-rel; vagy
3) vizeletből történő kimutatás antigénteszttel.

Eredmények

Csak gyenge pozitív korreláció mutatkozott a 25-OH és az 1,25-OH2 között (Spearman-koefficiens 0,38). Az 1,25-OH2 esetében (a 25-OH esetében azonban nem) az általános lineáris modell szignifikáns inverz korrelációt jelzett a szérumkoncentrációk, illetve a pneumónia súlyosságát jelző CURB pontszám között (p = 0,011). A hepatikus és légúti komorbiditások szignifikánsan alacsonyabb 25-OH-értékekkel társultak, míg a renális komorbiditások szignifikánsan alacsonyabb 1,25-OH2-értékekkel párosultak. Nem mutatkoztak szignifikáns különbségek az 1,25-OH2 és 25-OH tekintetében az egyes patogének között (influenzavírus, Legionella-speciesek, Streptococcus pneumoniae).

Következtetések

Az eredmények arra utalnak, hogy a D-vitamin-hiány és a légúti fertőzések iránti fokozott hajlam közötti kapcsolat inkább az aktivált forma (1,25-OH2) csökkent szintjének, mint a D-vitamin-rezervoár (25-OH) megfogyatkozásának a függvénye, mely a téli pneumóniaszezonban természetesen is csökken. Az életkor és az évszak figyelembe vételével a szerzők szignifikáns és független korrelációt igazoltak az alacsony 1,25-OH2-szintek és a tüdőgyulladás súlyossága között, nem mondható el ez ugyanakkor a 25-OH-ra is. Az adatok magyarázatot adhatnak arra, miért nem elegendő a feltételezett protektív hatás eléréshez a normális 25-OH-szinteket megcélzó D-vitamin-pótlás egy olyan populációban, melyben csökkent a D-vitamin aktivációjának képessége, például idős kor vagy komorbiditások miatt.

 

(Forrás: Pletz MW, et al. Vitamin D deficiency in community-acquired pneumonia: low levels of 1,25(OH)2 D are associated with disease severity. Resp Res. 2014;15:53−60.)

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Shirley Chaney vaszkuláris demenciával élő férjét támogatja. 53 év házasságot követően a nőnek nagy nehézséget jelentett a betegség következményeinek elfogadása, ezért úgy döntött, haragját, szomorúságát és reménytelenségét – azaz személyes gyászfolyamatát – a művészet segítségével fejezi ki.

Sok szempontból jellemző Zsolt most következő története, melyben nem csak az osztrák egészségügy gyorsaságáról és színvonaláról ír, de az is kiderül, hogy végül magyar orvoshoz került…