Az elnöki posztért ringbe szálló Álmos Péter jelenlegi alelnökkel a 24.hu, Kozma Gábor korábbi titkárral (2015-2019) az Origo beszélgetett.

A koronavírus-járvány még inkább indokolta, hogy sok év halogatás után elinduljon az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, amelynek hátterében adatokra alapozott döntéshozatal áll.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

A társadalmat foglalkoztató problémákra keresik a megoldást azok a programok, amelyeket a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány védjeggyel ismer el.

Miközben évek óta az alapellátás megerősítéséről szól a kormányzati kommunikáció, a területet felügyelő tárca mintha nem tudná, mit kezdjen a legtöbb beteggel találkozó háziorvosokkal. Most éppen leporolnák a járási rendszerre épülő alapellátás koncepcióját.

Július 1-jétől újult erővel folytatódhat a védőnői méhnyakszűrés, ami az elmúlt másfél évben csak akadozva működött. Pedig ezúttal még a pénz sem hiányzott hozzá.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Programban (EFOP) – kormányzati támogatással együtt – rendelkezésre álló 1025 milliárd forintos keretéből 163 milliárd forint jut egészségügyi fejlesztésekre, az összeg kétharmadának felhasználásáról már döntöttek – hangzott el egy szerdai háttérbeszélgetésen.

Az egészségügyi szakdolgozók szerepének kiterjesztéséről dr. Betlehem József miniszteri biztost és dr. Oláh András országos szakmai koordinátort kérdezte a Weborvos.

Ismét a minimumfeltételek átszabásával biztosítaná – az OTH utódaként – az Emberi Erőforrások Minisztériumának országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkársága a kellő számú és képzettségű személyzetet a sürgősségi ellátó helyeken, értesült a MedicalOnline.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint 150-200 milliárd forinttal több jut az egészségügyre 2018-ban, így az idei évi többlettel együtt a teljes növekmény eléri a GDP 1,5 százalékát – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXIX. Kongresszusát záró egészségpolitikai blokkban.