Ismét szervezett lesz a védőnői méhnyakszűrés
Július 1-jétől újult erővel folytatódhat a védőnői méhnyakszűrés, ami az elmúlt másfél évben csak akadozva működött. Pedig ezúttal még a pénz sem hiányzott hozzá.
Júliusban ismét kézhez kapják a védőnők azokat a listákat, amelyeken azoknak a az ellátási területükön élő nőknek a neve szerepel, akik a megelőző három évben nem vettek részt méhnyakszűrésen közfinanszírozott ellátónál. Minderről a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatta a MedicalOnline-t, ahogyan arról is, hogy a szűrő védőnőkhöz tartozó jogosultak, azaz a 25-65 éves nők nyáron, illetve októberben immár újból központilag kapnak meghívót a szűrésre.
A népegészségügyi célú méhnyakszűrést 2013-ban sorolták a területi védőnők feladatai közé. Többek között az ehhez szükséges kompetenciák megszerzését biztosította a „Komplex népegészségügyi szűrések” elnevezésű kiemelt projekt (EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001), ahogyan többek között lakossági kampányokra, finanszírozási javaslat kidolgozására, vagy módszertanfejlesztésre is lehetőséget adott. 2017 novembere és 2018 márciusa között a kormányhivatalok vizsgálták a védőnői méhnyakszűrés bevezetésének tapasztalatait, ez idő alatt (2017. II. félévétől) szünetelt a védőnői méhnyakszűréses meghívólevelek postai kézbesítése, és a védőnők sem kapták meg a szűrendők listáját, és az egykori rend máig nem állt helyre.
Mindezek következtében drasztikusan visszaesett a védőnői méhnyakszűrések száma, annak ellenére, hogy egyébként az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állt.
Erre az évre hatszázmillió forintot különítettek el a védőnői méhnyakszűrésre, ám még a legjobban teljesítő megyékben sem igazán „pörög” a szűrés – mondta nemrégiben egy pécsi alapellátási konferencián Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) általános finanszírozási főosztályának vezető-helyettese.
Lehetne siker
Bár rengeteg adminisztratív teendővel jár, és a szűrésenként elszámolt 2000 forintos finanszírozás meglehetősen „karcsú”, mégis szívesen végezné a méhnyakszűrést saját, de akár a szomszédos településeken is – ahol a kolléganői nem annyira lelkesek – Kárpáti Hajnalka területi védőnő, aki 2009-ben az elsők között csatlakozott a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramba. Mint mondja, az elvi lehetőség az elmúlt másfél évben is megvolt a szűrésre, ám az egyéb feladatok mellett arra már nem jutott ideje, hogy saját maga kövesse nyomon, kinek kellene behívólevelet küldenie. Míg korábban évente 110 kenetet vett le évente, ez a szám mára 30 körülire zsugorodott. Volt olyan páciense, aki – emlékezve a lehetőségre – maga jelentkezett a vizsgálatra, másokat viszont még akkor is noszogatnia kellett a részvételre, amikor az ÁNTSZ még kiküldte a meghívókat.
Kellő gyakorlat nélkül nem lehet felelősséggel vállalni ezt a feladatot – jegyzi meg Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke, aki szerint ezért is fontos lenne, hogy erre specializálódott kollégák vegyék le a mintákat. Az aggályokat több szakmai szervezet több ízben jelezte a döntéshozóknak, ám egyelőre a feladat elvégzése ellátási területhez kötött.
Jelenleg mintegy 400 védőnő rendelkezik a tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és szerződéssel – közölte lapunkkal az NNK, hozzátéve, hogy az uniós projekt keretében folyamatos a védőnők képzése. Az elméleti képzést 550 védőnő végezte el sikeresen, további félezer szakember elméleti képzése jelenleg zajlik, és megkezdődött a gyakorlati oktatás is, amelyben háromszáz olyan szakember is részt vehet, akik korábban, TÁMOP támogatással csak elméletből szereztek igazolást.
A gyakorlati készségek erősítését egyébként kiemelten fontosnak tartja Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának elnöke, azonban hangsúlyozta, hogy a védőnők egy része nem szívesen vesz részt a szűrésben, ellenben mintegy 1200-an igent mondanak rá. Megemlítette azonban, hogy míg egy nőgyógyászati magánrendelésen 15 ezer forintot is elkérnek egy szűrésért, a védőnői szolgálatoknak mindössze 2000 forintból kell kigazdálkodniuk a mintavételhez szükséges eszközök árát és az egyéb költségeket, ami azt jelenti, hogy a kolléganők alig kapnak pénzt a munkájukért.
Igény szerint...
A védőnői méhnyakszűrést biztosító körzetekben a lakosság nagyrészt örömmel fogadta a lakóhely közeli védőnői szűrés lehetőségét, a szakemberek pedig sok olyan nőt is megnyertek a részvételre, akik korábban nem, vagy legalább tíz éve nem volt szűrésen. Így reflektált az NNK arra a kérdésünkre, hogy a kormányhivatalok mire jutottak a 2017 novembere és 2018 márciusa között folytatott vizsgálódás nyomán.
„A védőnői méhnyakszűrésre van igény” – összegezte az NNK a felmérés eredményét, összhangban a lapunknak nyilatkozó védőnők tapasztalataival. Mindez akár arra is utalhat, hogy az egykori ÁNTSZ-ből tavaly megalakult NNK szakmai alapokon építkezve lassan kiheveri az elmúlt évek többszöri átszervezéséből, és a 2016-2018 közötti időszak vezetési hiányosságaiból eredő problémákat.
| Jön a béremelés, de vannak kérdőjelek |
|
Tavaly decemberben jelent meg az a jogszabály, amely előírja az ágazati előmeneteli szabályok – azaz a szakdolgozói bértábla – kiterjesztését az alapellátásban foglalkoztatott védőnőkre. Azonban ahhoz, hogy a július 1-jétől érvényes szabályozás a gyakorlatban is megvalósuljon, szükség van egy rendeletre, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy lehívják a bérkiegészítési többletigényt a NEAK-tól. Az alapkezelő egyébként nemrégiben adatbekérést indított a helyhatóságok felé, hogy felmérjék az igényeket, azonban Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez csak a közalkalmazottként foglalkoztatott kollégák esetében érkezett meg, így félő, hogy az a tíz százalék, aki vállalkozóként, illetve gazdasági társasági formában látja el a feladatát, kimarad a béremelésből. Válasz várnak a védőnők arra is, hogy mi történik az illetménykiegészítésekkel. A védőnői társadalom egyébként a bértábla mellett az egységes szakmai irányítást és felügyeletet is szorgalmazza. Ezt igazolta Bábiné Szottfried Gabriella kétszeri országjárásának eredménye is, amelyet első ízben 2013-ban miniszteri biztosként, majd 2017-ben az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetőjeként végzett. A kormány egyébként 2017 májusában határozatban két hónapot adott az emberi erőforrások miniszterének (akkor még Balog Zoltán vezette a tárcát) a védőnői szolgálatról szóló koncepció kidolgozására. Míg egy évvel ezelőtt az akkor hivatalban lévő Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy elindultak a Nemzeti Védőnői Szolgálat kialakítását célzó jogi kodifikációs folyamat előkészítő munkálatai a tárcánál, Csordás Ágnes lapunknak most úgy fogalmazott, az NVSZ kialakítása mára „lekerült a napirendről”. |
