Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

A lap információi szerint voltak már a Honvéd Kórházban, a Szent János Kórházban, Gyöngyösön, Egerben, Hatvanban, Hódmezővásárhelyen, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, ahová hajnali három órakor érkeztek, a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházba pedig reggel 7-kor. A belépéskor a portán elkérik a bejelentkezéseket, majd egy checklist alapján végig mennek az osztályokon: megnézik a jelenléti íveket, benyitnak a kórtermekbe, megszámolják a betegeket, benéznek a vizsgálókba, hogyan használják, vagy használják-e egyáltalán az eszközöket, például a képalkotókat.

Egy általuk megkérdezett szakértő, korábbi egészségügyi vezető, aki még nemrégiben is részt vett az egészségügy kormányzati megújításában tanácsadóként, egyszerűen „Patyomkin-műveletnek” nevezte az új ellenőrzési gyakorlatot, ami szerinte legfeljebb a megfélemlítésre jó. Nem mellesleg az amúgy is a végletekig kihajtott egészségügyben dolgozók megítéléséről üzen rosszat. Vannak, akik ugyanakkor nem látnak semmi kivetnivalót az eljárásban. Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint például legalább világosan kiderül, ki, mikor és mennyit dolgozik.

Az orvosok és szakdolgozók érdekvédőinek viszont nem is ezzel, hanem a módszerrel kapcsolatban vannak súlyos aggályaik. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) először egy rövid közleményben reagált, melyben azt írják: „A MOSZ elkötelezett a transzparensen működő egészségügy irányába. Ebbe beletartozik az is, hogy a munkáltató gyakorolja a jogát a munkaidő-keret betartásának ellenőrzésére. Ugyanakkor hibásnak tartjuk azt az interpretációt, hogy az egészségügy teljesítménye az orvosok, egészségügyi dolgozók ’maszekolása’ miatt romlik. A tény az, hogy az egészségügy eddig is csak a dolgozók önkizsigerelése révén volt működőképes. A rendszer évtizedes megoldatlan és részben megoldott problémái egyre inkább megmutatkoznak. Hisszük, hogy egy átfogó, alapos és elfogulatlan ellenőrzés – általánosságban – a munkaóra hiányok helyett jelenleg is túlórákat dokumentálna.”

„A módszert ugyan elfogadhatatlannak tartjuk, de munkavállalók vagyunk, ha a munkáltató, az OKFŐ így tartja helyesnek, nem tehetünk mást, tűrjük, bár nagyon megalázó” – mondta a lapnak dr. Rajháthy Beatrix, a MOSZ alelnöke. Dr. Ábrahám László ügyvéd, egyészségügyi szakjogász szerint „a gyógyítás diszkréciója szenved csorbát, a beteg személyiségi joga sérül, ha bárki ilyen helyzetben rájuk nyit. Ilyet eddig senki sem mert megtenni. Amikor a beteg belép egy egészségügyi intézménybe, ott azonnal életbe lép az adatvédelem. Ő úgy megy be a rendelőbe, a vizsgálóba, a műtőbe, hogy annak az orvosnak tárja fel a problémáját, akiben megbízik, és ez csakis kettőjükre tartozik. Arra volt már precedens, hogy a főigazgató üzent az orvosnak, hogyha befejezte az ellátást, jöjjön az irodába, mondjuk, ha ad absurdum gyanú merült fel, hogy ittas, de még akkor sem zavarta volna meg senki ezt a nagyon érzékeny, bizalmas helyzetet" – fogalmazott az eLitMednek a szakember. A lap szerint egyébként éppen ez történt egy fővárosi intézményben. Amikor az ellenőrök vizsgálódtak, benyitott egy szakdolgozó azzal, hogy vészhelyzet van: jöjjön azonnal az orvos. A „kirendeltek” szóltak, hogy előbb fejezzék be az ellenőrzést. A jelenlévő orvos felpattant, kirohant a beteghez, akit, mint később kiderült, újraélesztett.

A teljes információt ITT olvashatja