Pénz, paripa, fegyver: elstartolt az egészségügyi reform

Azt ugyan nem tudni, hogy meghívták-e az államigazgatás hivatalos rendszerében az egészségügyért is felelős erőforrás minisztert, vagy az utóbbi másfél évben láthatatlanná váló egészségügyért felelős államtitkárt, minden estre az ágazat átfogó átalakításának terveiről nem Kásler Miklós és nem is Horváth Ildikó számolt be az IME egészségügyi szaklap csütörtöki, infokommunikációs konferenciáján, hanem az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője, Jenei Zoltán.

Tavaly nyáron még senki nem hitte el, hogy ebben a ciklusban elkezdődik az egészségügy átalakítása, amelynek első mérföldköve a Magyar Orvosi Kamarával történt egyeztetést követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása volt – kezdte előadását az OKFŐ főigazgatója, aki szerint a pandémia okozta zaklatottság ellenére is jó és bátor döntés volt a kormánytól, hogy belevágott a reformba.

Mindenki tudja, hogy több forrás kell az átalakításhoz – folytatta a főigazgató, aki szerint a szükséges pénz az unió helyreállítási alapjából, a következő hétéves konvergencia program keretéből, valamint hazai forrásokból érkezik majd. Az átalakítás egyik célja az intézményi eladósodás megállítása, azt szeretnék elérni, hogy a kórházak tartozása az év végén ne haladja meg a hatmilliárd forintot. Ennek érdekében – az irányítási rendszer és a struktúra átalakítása mellett – új finanszírozási modulokat vezetnek be, a TVK helyére lépő éves keretgazdálkodás ennek egyik első lépése. A finanszírozási rendszer átalakítására 45 milliárd forint áll rendelkezésre. A költségvetési stabilitás és a magasabb szintű ellátás egyensúlyának megteremtése elsődleges célja a reformoknak.

Ellátás nem szűnik meg, marad a szabad orvosválasztás

Ellátás sehol nem szűnik meg, ám a gyógyításnak sokkal hatékonyabbnak kell lennie – e szavakkal cáfolta a kórházbezárásokról szóló híreket a főigazgató. A városi és megyei kórházak szintjén elemzik az ellátórendszer struktúráját annak érdekében, hogy a betegek garantáltan az állapotuknak legmegfelelőbb, minőségi ellátáshoz jussanak. Az irányítási rendszer átalakítása is a transzparens és költséghatékony egészségügy irányába mutatnak – vélte az OKFŐ vezetője, aki megjegyezte azt is, hogy örül annak, hogy a magánellátók is fejlesztik a szolgáltatásaikat, és azt reméli, lesz azokra fizetőképes kereslet is.

Rugalmas, nem ágyszámokhoz kötött, a minőségi ellátást ösztönző finanszírozási környezet kialakításán dolgoznak. A jövő év január 1-jével bevezetendő új modellben úgy az intézményvezetőket, mint a gyógyító orvosokat is arra motiválnák, hogy jobb és hatékonyabb ellátást nyújtsanak a betegeknek. Jenei Zoltán kifejtette azt is, hogy örült volna annak, ha a jogállási törvény minősítésről szóló fejezetében megmarad annak lehetősége, hogy az orvosok bérét akár húsz százalékkal csökkentsék (jelen állás szerint csak pozitív irányba téríthető el a fizetés) az éves minősítés nyomán. Ugyancsak a hatékonyabb gyógyítás lehetősége felé nyithat kaput a kórházi rendszert is tehermenetesítő, praxisközösségekre épülő alapellátási modell – magyarázta Jenei Zoltán. Hozzátette azt is, hogy bár időnként gyorsan készülnek az átalakítások alapját képező jogszabályok, ám a szükséges korrekcióra is mindig lehetőséget biztosítanak.

A lakosság részvétele nélkül nem lehet változásokat elérni, és csökkenteni a nyomást az egészségügyi ellátórendszeren. A társadalom egészségmagatartásának javítása érdekében hozták létre az OKFŐ népegészségügyi főigazgatóságát, amely a kormányzat és az NGO-k segítségével orvosolná a társadalmi hiányosságokat. Garantálni kell a szabad orvosválasztás jogát, ezt a jövőben sem kívánják korlátozni – hangsúlyozta még a főigazgató.

A járvány generálta az informatikai fejlesztéseket

Az egészségügyi informatika fejlesztésére 150 milliárd forintos uniós keret nyílhat meg a most induló hét éves támogatási ciklusban – mondta a konferencián Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós finanszírozásért felelős helyettes államtitkára, hangsúlyozva, hogy nincs ma Magyarországon olyan döntéshozó, aki megkérdőjelezné az eHealth-re költött pénz szükségességét és jogosságát. Úgy vélte, a pandémia generálta az egészségügyi informatika hazai fejlődését, és a telemedicina elfogadottá vált politikai, az ellátói és állampolgári oldalról egyaránt.

Ezt támasztotta alá Szabó Bálint, az OKFŐ informatikai főigazgató- helyettese is, aki arról számolt be előadásában, hogy 24 Covid-fejlesztés történt az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (EESZT) az elmúlt egy évben, a teljes pandémiás adatszolgáltatás ezen a rendszeren nyugszik. A kórházi informatikai rendszerekből (HIS) befutó, rendszerezett adatok ezen keresztül jutnak el a járványügyi döntéseket meghozó minisztériumokhoz és állami hivatalokhoz, itt zajlik az oltások rögzítéséhez szükséges, strukturált ambuláns lapok feldolgozása, ami a védettségi kártyák és az azokhoz kapcsolódó applikáció alapja. A járvány alatti fejlesztések sorába tartozik az a HIS-ekbe épített funkció, amely automatikusan mutatja az oltásra érkezők Covid-státuszát, így szolgálva a betegbiztonságot. Ma már e-beutalóval kérhetik az orvosok a PCR vizsgálatokat, amint a lelet elkészült, azt az orvos és a beteg is azonnal láthatja a térben. Kifejezetten a járvány indukálta a tér telemedicina-képességének fejlesztését, mostanra olyan funkciót is telepítettek ide, amely lehetővé teszi a hiteles betegazonosítást is.

Bár nem a pandémia indokolta a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ létrehozását, a már működő szolgáltatás most még erősen Covid-fókuszú, de a későbbiekben általános orvosi információk jelennek majd meg ezen a felületen – ígérte az OKFŐ informatikai felelőse.

Menetközben elkészült és jól vizsgázik az a rendszer is, amelybe minden intézmény feltöltheti az elkészült CT-felvételeket, ennek kiterjesztését hamarosan megkezdik – mondta Szabó Bálint, felhívva a figyelmet arra is, hogy új regiszterek már csak az EESZT-ben jöhetnek létre, és a már működőket is ide csatornázzák be azzal a feltétellel, hogy a regisztergazda bármikor hozzáférhet az ott tárolt adatokhoz.

Adatvezérelt döntéshozatal, valós idejű adatszolgáltatás

A magyar járványügyi szakrendszer nem olyan tömeges megbetegedésekre készült, mint amit a Covid-pandémia jelentett, az elsődleges kihívás ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ számára az volt, hogy megakadályozzák az összeomlást. Ezekkel a szavakkal nyitotta a megszólalók sorát Surján Orsolya, helyettes tisztifőorvos a konferencia kerekasztal-beszélgetésében. A központ tapasztalatai is igazolták, hogy a járvány időszakában részben felgyorsultak az informatikai fejlesztések, és a hatóság is igyekezett az EESZT-n keresztül hozzájutni a járványkezeléshez szükséges adatokhoz, hogy az adatszolgáltatás ne jelentsen külön terhet a szolgáltatók és az orvosok számára.

Az adatvezérelt döntéshozatal ugyancsak érvényesült az elmúlt egy évben, hiszen a szakmai és politikai döntéseket egyaránt azokra az útmutatókra alapozták, amelyeket az Emmi az NNK adatai alapján készített – mondta a tisztifőorvos helyettese, kiemelve, hogy az oltási rend kialakítása egyértelműen az EESZT adatain alapultak.

Minden szervezet egyre inkább átállt a real-time adatfeldolgozási képességek fejlesztésére, megjelent a napi többszöri adatszolgáltatási igény is, ami a szolgáltatók számára jelenti a megnagyobb kihívást – jegyezte meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Kiss Zsolt azt is hozzátette, a NEAK 25 éves adatbázisa nyújtott támpontot abban, hogy kik kerüljenek előre az oltási rendben aszerint, hogy korábbi megbetegedéseik milyen kockázati tényezőt jelentenek számukra a Covid-19 megbetegedés esetén.

Vert hadak, vagy vakmerő remények?

Hiányzik egy innovatív módszertani központ a hazai egészségügyi informatikában, enélkül sokszor szakmai megrendelés nélkül indulnak a fejlesztések – jegyezte meg előadásában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, hozzátéve, hogy nagy előrelépés lenne az is, ha egységes lennének a kórházak informatikai rendszerei.

Sokat adhatott volna a járvány alatt a MENTA (Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás), amely az EESZT-hez kapcsolódó lakossági alkalmazás – hívta fel egy újabb hiányosságra az exállamtitkár, aki arról is szólt, nem egyszerű a különböző projektekben – TIOP, TÁMOP, Norvég Alap – futó informatikai fejlesztési portfóliót menedzselni.

Az adat életet ment – ismételte régi szlogenjét az SE Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, aki azt javasolta, kezdjük el használni, és 21. századi módon használni az egészségügyben előállított adatokat, mert az úgy a gyógyítást, mint a módszertani fejlesztéseket és az adatkormányzást is támogatja.