Erre futja 2020-ig uniós forrásból

Tavaly év végéig 97 milliárd forint értékben támogattak különféle konstrukciókat, idén eddig 57 milliárd forint felhasználásáról született döntés, ebben a hónapban pedig további 2,6 milliárd forint szétosztását tervezik – mondta a háttérbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

A maradék pénz sorsa a következő 6–9 hónapban dőlhet el – tette hozzá Schanda Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki azt is elmondta, 2014–2020 között két operatív programot felügyel a tárca, a 925 milliárd forintos uniós keretet a kormány 10 százalékkal túlvállalta, így összesen 1025 milliárd forint került az EFOP keretbe. A forrás elosztásánál egyszerre kell megfelelni az Európai Bizottság, a kormány és az ágazati politikai célkitűzéseknek. Az uniós pénzek továbbra is a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását segítik, a kormányzati hozzájárulás első sorban azt szolgálja, hogy az országos kiterjesztésű programokból – az egészségügyben ilyen például a sürgősségi gyermekellátás fejlesztése – a közép-magyarországi régió és a főváros se maradjon ki. Az egészségügyben – a pályázati önrészeken felül – nyolcmilliárd forinttal egészítette ki a kormány az uniós keretet. Az államtitkár hozzátette, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) is vannak az egészségügyhöz kapcsolódó projektek. Míg korábban a rövid kifutású, 1-2 éves programok voltak jellemzőek, most – elsősorban a szakmai módszertani fejlesztésekre – hosszabb távú projekteket is terveznek, amelyek csak 2020 végére fejeződnek be.

Az előző konvergencia-programmal szemben kevesebb épület-beruházás lesz, ám annál többet fordítanak folyamatszabályozásra, műszerfejlesztésre, és a humánerőforrás-javítását célzó programokra.

Az egészségügyi prioritásokat öt pontban fogalmazták meg, így az uniós forrásoknak az egészségügyi ellátórendszer módszertani, informatikai fejlesztését, a szűrést és prevenciót, a betegellátás színvonalának emelését és hatékonyságának javítását, valamint a humánerőforrás megtartását és bővítését kell szolgálniuk.

Még maradt abból a 6 milliárd forintból, amelyet a praxisközösségek kialakítására szántak, eddig 26 pályázó 3,6 milliárd forintra nyújtott be igényt (bírálat még nem volt), egy-egy praxisközösség létrehozására akár 150 millió forint is elnyerhető. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy nemcsak vidéki háziorvosok, de nagyvárosok praxisai is pályáztak, ami azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken bevált Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) módszertanát más környezetben is alkalmazhatják.

Az ellátás hatékonyságának javítását szolgálhatják a multidiszciplináris mobil teamek – erre korábban TÁMOP forrásból is volt lehetőség – kialakítását célzó pályázatok, valamint az egészségfejlesztési irodahálózat (EFI) bővítésére szánt pénz. Újabb 50–60 iroda megnyitására lesz lehetőség országszerte, emellett – részben uniós forrásból – a módszertani fejlesztésre is jut majd forrás – jelezte az egészségügyért felelős államtitkár azt firtató kérdésünkre, hogy a szakma régóta hiányolja az EFI-k feladatainak és szolgáltatási portfóliójának meghatározását. Elmondta azt is, a költségvetés 2,5 milliárd forinttal támogatja azt a népegészségügyi kampányt, amely az EFI-k és a patikák együttműködését ösztönözné, kiaknázva a gyógyszerészi gondozásban rejlő népegészségügyi jelentőségű lehetőséget, miszerint a gyógyszerészek nemcsak a betegek gyógyulásához, hanem a betegségek megelőzéséhez, a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez és az egészségmegőrzéshez is hozzájárulhatnak.

A munkaerő megtartását, bővítését szolgálja az ápolói ösztöndíjprogram mellett az OKJ-s képzésekre szánt 1,9 milliárd forint, a szakközépiskolai ápolóképzésre fordítandó 4,4 milliárd forint; Schanda Tamás ide sorolta azt a 8 milliárd forintot is, amelyet a skill-laborok országos fejlesztésére költenek, amiből egyébként jut a budapesti szimulációs képzőhelyek kialakítására is. Ónodi – hangsúlyozva, hogy a főváros egészségügyi ellátásának átalakítása külön költségvetési soron jelenik meg – az uniós forrásokból Budapesten megvalósuló projektek között felsorolta a Heim Pál Kórház bővítését, a kiemelt biztonsági fokozatú pszichiátriai osztály kialakítását, az egészségügyi szakellátók fejlesztését, és a gyermeksürgősségi hálózat megerősítését is.

A betegbiztonságot javító programokra 8 milliárd forintos keretet nyitottak, ám 12 milliárd forintnyi igény érkezett, a benyújtott pályázatok elbírálása folyamatban van – mondta az uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. A részleteket kifejtve Ónodi-Szűcs Zoltán megemlítette a kézhigiénés projekteket, a szolgáltatók pályázhattak alkoholos gél adagolókra, vagy a kézhigiénét kontrolláló eszközökre. Bár szakpolitikai cél, hogy a betegek, a látogatók és a dolgozók figyelmét is felhívják a kézmosás fontosságára, az azonban nem, hogy ennek terheit átvegyék a kórházaktól. Kérdésünkre, hogy ellenőrzik-e a most pályázott eszközök használatát, illetve a megfelelő kézhigiénét, az államtitkár közölte, az intézményekben nem kampányszerű, hanem folyamatos és egyre több az ezzel kapcsolatos OTH ellenőrzés, amit a Magyar Kórházszövetséggel is egyeztetve végeznek.

A betegek biztonságát javító pályázatok között említette még a betegazonosító rendszerek kiépítését, valamint a gyógyszeradagoló automaták beszerzését is, amelyekkel a téves gyógyszerelésből eredő, nem kívánatos események kiküszöbölését szeretnék elérni. Ugyancsak ide sorolta az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) onkológiai irányú továbbfejlesztésére szánt forrást, ami virtuális onkoteamek kialakítását teszi lehetővé. A daganatos betegek ellátásának javítására három, jelenleg is futó modellt vizsgálnak – Kaposvár, OOI Budapest és Debrecen – amelyek lehetővé teszik, hogy a rákbetegek a lehető legrövidebb idő alatt jussanak diagnózishoz és kezeléshez.

A szűrést és prevenciót támogató források közül a vastagbélszűrést emelte ki az egészségügyi államtitkár. Lapunk felvetésére, miszerint a szakma álláspontja szerint a székletvér-pozitív esetek további vizsgálatára kevés lesz az eszköz, illetve a humán-erőforrás (különösen a szakasszisztencia), úgy válaszolt: az OTH felmérte az igényeket a program végrehajthatóságának szempontjából. A rendelkezésre álló 6,57 milliárd forintból – ebből 1,97 milliárd forint VEKOP forrás – lehetőség van eszközbeszerzésre, az érintett intézmények pedig maguk dönthetnek arról, hogy egyéb – akár uniós – forrásaikat a szakdolgozói képzésre, továbbképzésre fordítják. Újabb, népegészségügyi jelentőségű, a teljes populációt érintő szűrések bevezetésére a szakpolitikus szerint egyébként nincs szükség, viszont azt vizsgálják, hogy milyen, népegészségügyi szempontból is hatékony korosztályos szűrés(ek) bevezetésére lenne még lehetőség.