A Vasgyúró munkára kész

Az elmúlt három esztendőben több intézkedés szolgálta a gyermekek számára egészségesebb és veszélytelenebb környezet megteremtését. A nemdohányzók védelme, a népegészségügyi termékdíj bevezetése valamint a dizájner drogok kiiktatásával kapcsolatos intézkedések sorolhatók e körbe. Megfogalmazódott az a rendelet is, amely pontosan meghatározza az iskolák egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. Kiemelt TÁMOP programként elindult a 7 évesnél fiatalabb korosztály optimális bio-pszicho-szociális fejlődésének támogatása, valamint elkészült a HIV/AIDS, az alkoholizmus visszaszorítását valamit a sérülés-megelőzését szolgáló szakpolitikai program. Ugyanakkor az új szakmai kollégiumi rendszerben a korábbinál sokkal reprezentatívabban jelenik meg a csecsemő- és gyermekgyógyászat, hiszen a kollégium 180 tagjából 30-an a gyermekellátásban dolgoznak.

A fekvőbeteg ellátás struktúrájának 2012. július 1-től érvénybe lépett átalakítása után az alrendszer elvei szerint szerveződik a gyermekek alap- és járó-, valamint aktív és rehabilitációs fekvőbeteg szakellátása, önálló szakmakódot kapott a gyermek intenzív és az égés-plasztikai sebészeti, valamint intenzív ellátás. Megfogalmazódtak a gyermek hospice ellátás minimumfeltételei, s sor került az első ilyen jellegű intézmény befogadására. Emellett sok évi huzavona után megtörtént az otthonszülés jogi szabályozása

…s ami még hátra van

Ismét az irányítási rendszer részévé tennék az Országos Gyermekegészségügyi Intézetet, megerősítve a szervezet koordináló, ágazatok közötti kapcsolatépítő feladatait, miközben létrehoznák a sok szereplős Programtanácsot, amely nem csak kontrollálná a programterv végrehajtását, segítve az abban foglaltak finomhangolását, hanem a gyermekegészségügyi ellátás stratégiai kérdéseiben is szakmai tanácsadó szerepet töltene be. Fontosnak tartják továbbá a korábban jól működő térségi csecsemő halálozási konferenciák rendszerének ismételt életre hívását.

A gyermekegészségügyet az ágazati informatikai rendszerbe integrálnák. Uniós program segítségével már megkezdődött a védőnői hálózat informatikai kapcsolatrendszerének kialakítása, a további tervek között szerepel az elektronikus várandósgondozási és oltáskönyv bevezetése, szülői portálok kialakítása. A kialakítandó rendszer lényeges eleme az alapellátók és az egészségügyi szolgáltatók közötti informatikai adatcsere megvalósítása. Fejleszteni szükséges a különféle gyermekegészségügyi adatbázisok – NIC illetve diabétesz adatbázis, tumor-leukémia regiszter – működési garanciáit, a megfelelő finanszírozás illetve infrastruktúra biztosításával.

Kiemelt népegészségügyi feladat a koraszülés megelőzése, velőcsőzáródási rendellenességek elsődleges megelőzésében is hatásos folsav szupplementáció biztosítása. Döntésre vár továbbá, hogy a serdülő lányok HPV védőoltása kötelezővé váljon vagy kötelezően felajánlandó legyen. S bár a programterv csak érintőlegesen szól róla, valami módon szeretnének könnyíteni a nagycsaládosok gyógyszerkiadásain is.

Praxisközösségek a láthatáron

Az elmúlt időszakban több kezdeményezés igyekszik elősegíteni, hogy a jelenleg hiányszakmaként számon tartott csecsemő- és gyermekgyógyászat visszakapva régi rangját ismét vonzóvá váljon a fiatal orvosok előtt. Ezt szolgálja többek között a szakorvosjelöltek állami támogatása, míg a Csecsemő- és Gyermekgyógyász Szakorvosjelöltek Méhes Károly Ösztöndíj Programjának segítségével a tartósan betöltetlen praxisok számát igyekeznek mérsékelni. A Vasgyúró program az ösztöndíj továbbfejlesztésével kalkulál. A szakképző klinikákat és kórházakat például nem terhelné az elmaradott térségekben házi gyermekorvosként elhelyezkedni kívánó ösztöndíjasaik foglalkoztatási költsége.

Tovább bővítenék a speciális gyermekellátó szakorvosok képzését. A jelenleg két első – alap – szakvizsgával elérhető csecsemő- és gyermekgyógyászati szubspecialitásokra (elsősorban gyermeknefrológiai, -infektológia, gyermek sürgősségi ellátás, gyermek baleseti sebészet- és ortopédia) kiterjesztenék a második szakvizsga rendszert vagy licence módszert.

Jelenleg a 18 éven aluliak közel 70 százalékát házi gyermekorvosok látják el, a többiek úgynevezett vegyes körzethez tartoznak. A szakorvoshiány miatt nemigen várható ez utóbbiak felszámolása, illetve a jelenleg ide tartozó gyermekek és fiatalok „tiszta” házi gyermekorvosi körzetekben történő átsorolása. Tudomásul véve e tényt  a programtervezet a kistelepüléseken vegyes míg a városokban gyermekellátó praxisközösségek kialakítását tartja indokolnak. Az előbbiek esetében konzulens gyermekorvosi rendszerrel is biztosíthatónak vélve a gyermek szakellátás elérhetőségét. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régiókban 24 alapellátási praxis bevonásával négy kísérleti praxisközösséget alakítanak ki, amelyek központja a MedicalOnline információja szerint Berettyóújfalu, Jászberény, Borsodnádasd és Heves lenne.

Luxusra nem jutna

Sor kerülne a gyermekek alapellátási és prehospitális sürgősségi ügyeleti ellátásnak áttekintésére. Az Országos Mentőszolgálat, valamint a sürgősségi, a gyermekgyógyászati és gyermek alapellátási kollégiumi szervezetek bevonásával szakmai koncepciót alakítanak ki, amelynek keretében a városi és városkörnyéki ügyeletek összevonására, az ügyeleti finanszírozási egyenlőtlenségek kiküszöbölésére is figyelmet fordítanának. A koncepció összeállítói szerint fontos a szülői luxusigények ügyeleti ellátás kereteiben történő kielégítésének megszüntetése, valamint a jelenleg kórházi rendszerben lényegében alapellátási feladatot végző gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet alapellátási környezetbe illesztése.

Uniós forrásból közel 600 ezer 7 év alatti gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatára jut forrás. Újraterveznék az iskolaorvosok, iskolai védőnők valamint iskolapszichológusok számát, kompetenciáikat és munkamegosztásukat, mint ahogy a házi gyermekorvosi rendszer alapjaira építve újra szerveznék a gyermekek sportorvosi ellátását is. Ugyan ebbe a sorba tartozik az országosan egységes gyermekfogászati alapellátás megteremtése.

HBCS korrekciót!

Az alig egy éve bevezetett fekvőbeteg struktúraváltástól nem maradt mentes a gyermekellátás sem. Ma már önálló szakmakódokon, elkülönített kapacitásokkal, progresszivitási szintenként megállapított területi ellátási kötelezettséggel jelenik meg a korábban is különálló csecsemő- és gyermekgyógyászat valamint gyermeksebészet mellett a gyermekpszichiátria, a neonatológia-újszülött intenzív ellátás, a gyermekneurológia, a gyermek-gasztroenterológia, a gyermekkardiológia, a gyermek-tüdőgyógyászat, a gyermek fül-orr-gégészet, a gyermek intenzív ellátás, a gyermek rehabilitáció, a gyermek égésplasztikai sebészet valamint a gyermek szívsebészet. A jövő feladatai közé tartozik a speciális szakembergárdát, nem egy esetben speciális műszerezettséget igénylő szakterületek országos központjainak és alközpontjainak rendszerbe szervezése. Ezek közé tartozik többek között a toxikológia, a csontvelő átültetés, az anyagcsere-betegségek vagy például az immundeficienciák és a súlyos májbetegségek. Ugyanakkor a gyermek endokrinológia-diabetológiát, gyermek nefrológiát és gyermek haemato-onkológiát már előkészítették arra, hogy progresszivitási szintenként beillesszék a területi ellátási kötelezettség rendszerébe.

Alapos rendezésre szorul ugyanakkor a gyermek fekvőbeteg szakellátás finanszírozása, mivel a 2006 nyarán és 2009 őszén valós költségkalkuláció nélkül végrehajtott változtatások jelentősen lerontották a gyermekbetegségekhez társuló homogén betegcsoportok értékét. A finanszírozási szabályok nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a csecsemők és gyermekek ellátása öngondoskodásuk hiányában nagyobb munkaerő-igényű. Fontos lenne az újszülött ellátás mellett az újszülött intenzív, gyermek baleseti sebészeti és égéssebészeti ellátást kivonása a teljesítmény volumen korlát alól.

Gyermekpszichiátriai klinika?

A programterv alkotói fontosnak tartják, hogy helyi modelleket elemezve, s azokra építve az oktatási ágazattal közösen országosan megszervezzék a kórházban fekvő gyermekek oktatását, illetve hogy kórházi kezelésük ideje alatt a szülők – történjék azok gyógyítása az ország bármely pontján - gyermekük mellett lehessenek.

Nyolc egészségügyi térségből háromban nincs gyermekpszichiátriai fekvőbeteg ellátás, e hiányt pótolni kell az Észak-kelet Magyarországi, Észak-közép Magyarországi illetve a Nyugat- Magyarországi Térségben, emellett egyes betegségcsoportokban országos központok kialakítása szükséges. A Szegedi Tudományegyetemen elsőként megvalósítható Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Klinika létrehozása a tantárgy egyetemi oktatása, a jó klinikai gyakorlat elterjesztése, a szakorvos képzés növelése, a továbbképzés egységesítése, valamint a tudományos kutatás szemponjából fontos.            

Megoldásra vár a gyermekpszichiátria megyei szintű járóbeteg ellátás teljes lefedettségének, valamint a gyermek- és ifjúságaddiktológia illetve az ehhez kapcsolódó rehabilitációs ellátórendszer biztosítása. Ez utóbbi akár a Heim Pál Gyermekkórházban kaphat helyet.

Az újszülött és koraszülött ellátást illetően is még számos tennivaló akad. Csak néhány a programban felvázoltak közül: bizonyos neonatológiai betegségcsoportokban elengedhetetlen országos központokat és alközpontok kialakítása, mint ahogy országos szinten egységes szabályozást igényel a babamentő inkubátorok rendszere is.

Megoldatlan a rászorulók krónikus gépi lélegeztetése. Ezeket a gyerekeket ma az intenzív osztályok ágyain kezelik, otthoni lélegeztetésük a különféle szabályok elégtelensége miatt nem rendezett. A programalkotók szerint elengedhetetlen krónikus lélegeztetési központok létrehozása valamint az otthonlélegeztetés feltételeinek megteremtése. Megoldásra vár ugyanakkor a nem „homogenizálható”, súlyos, extrém nagy költségigényű gyermekellátások  egyéni elszámolása.