A fővárosban több ezer CT- és MR-vizsgálat eshet ki novembertől
Mintegy ötezer CT- és MR-vizsgálattal lehet idén kevesebb, mert a magántulajdonban levő szolgáltatóknak novembertől nem fizet az egészségbiztosító, és egyelőre úgy látszik, az állam nem minden magángépet vásárol meg. A Válasz Online háttere.
A bajokat nem a magánszolgáltatók okozzák, az állam mégis milliárdokat költ arra, hogy kivásárolja őket. Így a betegeket ugyanazokkal a berendezésekkel vizsgálják majd, mint korábban – csak néhány milliárddal magasabb lesz a számla. Az igazi probléma éppen az állammal, az elöregedett állami gépekkel és a szűkös forrásokkal van, de a választások közeledtével mintha lassan a kormány is megmozdulna, írja a lap, amely szerint:
- Kevesebb vizsgálatot végezhetnek majd novembertől, mint eddig. A csökkenés mértéke a fővárosban idén elérheti az ötezret, miközben több helyen már eddig is jelentős volt a várakozási idő.
- Milliárdokat költenek olyan eszközök megvásárlására, amelyek zöméért eddig nem fizettek bérleti díjat.
- A vizsgálatok sokkal többe kerülnek majd az egészségbiztosítónak, mint amennyiért az állam ma a magáncégektől megvásárolja azokat.
- A vállalkozások nélkül az egész rendszer azonnal összedőlne, mert nemcsak a gépeket, tehát a vasat adják, hanem sok helyen a szemet és az agyat is. És ez így is marad.
Hogyan lett a CT- és MR-vizsgálatok elérhetősége az egészségügy egyik legfontosabb mérőszámává? Miért nem éri utol soha magát a magyar egészségügy? Ennek két fontos oka van. Újabb és újabb területen kezdik el bevetni a nagyértékű képalkotó-berendezéseket. Az onkológia nyomában jár a kardiológia, a gasztroenterológia, és folyamatosan nő a vizsgálati igény. A betegek bővülő körénél ma már a tüdőszűrést is CT-vel végzik, mert a tüdődaganat sokkal gyakoribb a tbc-nél, és korai fázisban röntgennel csak kivételes képességű diagnoszták tudják észrevenni a bajt, vagy még ők sem. Évről évre legalább tíz százalékkal több vizsgálatra van szükség. Olyan hosszútávfutás ez, ahol a cél menet közben egyre távolabb kerül. Nemcsak nálunk, mindenütt a világon.
Másrészt egyre több felvétel készül, ma már egyáltalán nem ritka, hogy egyetlen vizsgálat során ezer-ezerkétszáz képet is meg kell néznie az orvosnak. Háromféle próbatételnek kell tehát egyszerre megfelelni: több drága és gyorsan elavuló gépet kell vásárolni, az egészségbiztosítóknak költséges vizsgálatok tömegét kell finanszírozni és közben küzdeni azzal, hogy a radiológus ritka, mint a fehér holló.
Különösen a fiatal, aki CT- vagy MR-leletet is képes írni. Hát ezért az egyik legfontosabb mutatója a világ egészségügyi rendszereinek, hány készülékük van, milyen életkorúak és azokkal mennyi vizsgálatot végeznek. Ráadásul az egészségügyhöz mit sem értő átlagválasztó is ezen méri le a kormánya teljesítményét. Ha egy komoly betegség gyanújával várnia kell a vizsgálatra, az nem alakít ki jó képet senkiben.
Magyarország még a vizsgálatok számában áll a legjobban, de a drágább MR-eknél ott is le vagyunk maradva. A gépek átlagéletkoráról sokat elárul, hogy a kormányzat célja az, tizenkét évesnél idősebb eszköz ne maradhasson a rendszerben, emiatt 30 CT és 13 MR beszerzését tervezik, ebből kettő kerülhet olyan helyre, ahol eddig még nem volt, a többi mind csere. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a várakozási idők olyan hosszúak, hogy az emberek tömegesen vásárolnak maguknak időpontokat a magánegészségügybe.
A teljes elemzést ITT olvashatja
