hirdetés
2022. május. 16., hétfő - Mózes, Botond.
hirdetés

Kell nekünk iskolaorvoslás?

Vannak, akik szakmai okokra hivatkozva elképzelhetetlennek tartják az iskolaorvosi ellátás felszámolását, mások viszont úgy vélik, nem történne tragédia, ha a házi gyermekorvosok vennék át az iskolaorvosok feladatait. 

A júniusban elfogadott salátatörvény rögzíti a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását. E szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzésére, valamint meghatározottkorcsoportokban a rendszeres szűrőprogramok megvalósítására. A Medical Tribune szeptember 22-i konferenciáján a többi közt arra a kérdésre keres választ: hogyan tovább? Mi lesz veled iskolaorvoslás?

Józsa Erika ifjúsági védőnő (Győr), a MAVE elnökhelyettese Újratervezés? – az iskolai ellátásban rejlő lehetőségek című előadásában az oktatási intézményekben folyó iskolavédőnői munkát ismerteti. Mint egyebek között elmondja: 2005. január 1-től a védőnői ellátás struktúrájában jelentős változás következett be. Ekkortól vált szükségessé, hogy a védőnői ellátás ott valósuljon meg, ahol ez a populáció leginkább elérhető. Az azóta eltelt időszak felmérése alapján megállapítható, hogy a főállású iskola-védőnői hálózat erősítése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 

Dr. Brunner Péter arról beszél, hogy a házi gyermekorvosok és az iskolaorvosokat képviselő Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság között vita folyik az iskolaorvosi ellátás jövőbeni struktúrájáról és szakmai tartalmáról. Természetesen az együtt gondolkozás mindig a szakmáért, a gyermekek egészségéért való aggódás jegyében zajlott és zajlik. A vita hevében azonban mindenki figyelmen kívül hagyta, hogy lassan nem az lesz a kérdés, hogy ezt a tevékenységet hol, mikor és hogyan végezzük, hanem ki fog egyáltalán dolgozni. Az alapellátásban – ezen belül a házi gyermekorvosi és iskolaorvosi területen – dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas, és az utánpótlás sem biztosított.

Dr. Aszmann Anna előadásában szóba kerül a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program egyik célkitűzése, az iskolaegészségügyi ellátás fejlesztése, és ezen belül az ellátás struktúrájával és tartalmával kapcsolatos konszenzus kialakítása. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság 2011 tavaszán, az általános iskolákban folyó iskolaorvosi munka felmérése céljából 158 orvos és ugyanannyi iskolaigazgató, valamint 3283 fő 7. osztályos tanuló és 2719 szülő válaszait gyűjtötte össze és dolgozta fel. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a jelenlegi ellátó rendszer biztosítja a szűrővizsgálatok és védőoltások teljeskörű elvégzését, az erre fordított idő és az ellátás körülményei azonban nagyon különbözőek. 

Dr. Kaposvári Júlia érveket és ellenérveket sorol az iskolaorvoslás jelenlegi gyakorlatában. Mint elmondja, a magyar egészségügyben Fodor József kezdeményezése nyomán az iskolaorvos és az egészségnevelés hagyományosan jelen van. Kétségtelen tény, hogy az iskolaorvos szerepét időről-időre megkérdőjelezik, különösen az egészségügyi változtatások során. Véleményük szerint az iskolaegészségügyi ellátás jelenlegi rendszerének fenntartása és differenciált fejlesztése indokolt.

Dr. Mezei Éva szerint, ha meg akarjuk érteni az iskolaorvoslás lényegét, célját, feladatait, vizsgáljuk meg a múltját, tekintsünk a jelenre és tervezzük meg a jelen kihívásokra épülő jövőt. Magyarországon az iskolaorvoslás 1885-ben vette kezdetét, mikor Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter elrendelte a középiskolákban az iskolaorvosi rendszer meghonosításátés meghirdette az iskolaorvosi és egészségtan tanári tanfolyamot végzett orvosok számára. A gyermekek szűrővizsgálata mellett az egészségnevelés volt a legfontosabb feladat. Hol tartunk most? 3372 orvos látja el a feladatot, közülük 242 főfoglalkozású, az ellátottak száma több, mint másfél millió. Van iskolaorvosi szakvizsga lehetőség, nincs kötelező speciális képzettség. Vannak feladatok, de hiányosak a tárgyi feltételek, a szakmai ellenőrzés, a megbecsülés. És csökken a gyerekek száma, nő a gyermekszegénység...

Dr. Raffay Éva egybek mellett arra keres választ: Mi az oka annak, hogy a nevelési és oktatási intézményekben régóta és intenzíven folyó egészségnevelésnek a statisztikai adatok szerint is ilyen alacsony a hatékonysága? Miként befolyásolja és nehezíti a szűkebb és a tágabb környezet az iskolai egészségfejlesztést? Hogyan jelenik meg az iskolában az egészség, mint érték, mi gátolja a helyes értékrendszer kialakulását? Miért fontos a pedagógusok, az iskolaorvos, az iskolavédőnő személyes példamutatása?

Szabó László a gyermek-egészségügyi ellátó hálózat jelenéről beszél. Arról, hogy 
az alapellátásban a gyermekek 80 százalékát gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező házi gyermekorvosok látják el, 20 százalékban felnőtteket ellátó családorvosok. A cél a feladatok ésszerű megosztása, az, hogy a fölösleges ismétléseket elkerüljük és a lego rendszernek megfelelően ezek egymásra, épüljenek és biztonságosan, de mindenre kiterjedően lássák el a gyermekeket. A Szakmai Kollégiumban ma már külön tagozata van a házi gyermekorvoslásnak együtt az iskolaorvoslással. Az anyagi nehézségek ellenére a lehetőségek soha nem voltak ilyen jók, mint most.

MedicalOnline
a szerző cikkei

hirdetés
hirdetés

Könyveink