Maradtak átjárók és szürke zónák a hálapénz kivezetése után
Bár a hálapénz kivezetése mérföldkő volt, a magánérdekeket szolgáló struktúrák a pozíciókban és a kapcsolatokban élnek tovább, miközben az állami és a magánszektor közötti etikátlan átjárások miatt a kormány a rendszerszintű visszaélések felülvizsgálatát ígéri, írja a Telex.
A Magyar Orvosi Kamara vitairata rámutat, hogy a paraszolvencia megszüntetése után a jelentős orvosi béremelés sem fedezte a korábban kiemelkedően kereső, úgynevezett orvosbárók jövedelemkiesését. Az orvostársadalom elenyésző, mindössze néhány százalékát kitevő, de hatalmas befolyással bíró csoportja a magánszektorban építette tovább a hatalmát, kihasználva a két szféra közötti átjárhatóságot. Ez a gyakorlatban súlyos aszimmetriát szül, hiszen a betegeket fizetős magánrendeléseken vizsgálják, majd a költséges beavatkozásokat már a közpénzből fenntartott állami kórházakban végzik el. A struktúra fenntartását segíti, hogy bizonyos modern műtéti technikák szinte csak náluk érhetők el, és ők kontrollálják a fiatalabb generációk szakmai előmenetelét is.
A betegek mindennapos tapasztalatai igazolják a visszaéléseket, legyen szó az állami rendeléseken magántelefonszámokat osztogató nőgyógyászról, vagy a daganatos betegséggel küzdő páciensről, akit az állami kórházban dolgozó orvosa kizárólag fizetős magánkonzultációkon fogadott a műtét előtt és után. Új jelenségként a kórházi háttérrel működő alapítványok és belső cégek is megjelentek, amelyek burkolt formában, például kötelező adományként vagy napi alapdíjként kérnek százezres összegeket az egyébként társadalombiztosítási alapon járó közellátásért, derül ki a Telex történeteiből.
A kialakult helyzet a parlamentben is vitát váltott ki. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a Tisza-kormány szigorúan fel fog lépni az egészségügyi oligarchák ellen, és elrendelte az állami kórházakban működő fizetős ellátások, valamint az egyetemi magánszolgáltatók működésének átfogó felülvizsgálatát. A kormány célja a betegutak tiszta elválasztása és a várólisták radikális csökkentése, mivel a hosszú várakozási idő kényszeríti a lakosságot a magánszektor felé. A Magyar Orvosi Kamara a visszaélések letörésére a vezetői pozíciók időbeli korlátozását és a műtéti protokollok országos transzparenciáját javasolja.
A rendszerszintű problémákat a Gazdaságkutató Zrt. adatai is alátámasztják, amelyek szerint a magyar egészségügyi kiadások huszonhét százalékát a lakosság közvetlenül zsebből fizeti, ami uniós összevetésben az egyik legmagasabb arány. Ha az önkéntes pénztárakat is beleszámítjuk, a lakossági hozzájárulás eléri a harminc százalékot, miközben az egy főre jutó állami egészségügyi ráfordítás tekintetében Magyarország az Európai Unió alsó harmadába tartozik. Egy átlagos magyar háztartás évente több mint kétszázhetvenezer forintot költ közvetlen egészségügyi kiadásokra, amelynek legnagyobb részét a gyógyszerek és a magán-járóbetegellátás teszik ki.
