Működött a füstmentesítés
Történelmi trendfordulót igazolnak a HUN-CANCER EPI kutatási program legújabb eredményei, amelyek egyben bizonyítják azt is, hogy a következetes egészségpolitikai beavatkozások már rövid és középtávon is képesek átírni a legrosszabb epidemiológiai prognózisokat is.
Nem egy újabb krízisre figyelmeztet, hanem működő megoldásokat és jelentős egészségnyereséget tükröz az a teljes magyar lakosságot lefedő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) országos adatbázisára épülő átfogó elemzés, amelynek eredményeit egy keddi sajtótájékoztatón mutattak be a szakemberek. A dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói nagy mértékben csökkentek a középkorú, 40-59 év közötti, aktív lakosság körében az elmúlt bő évtizedben. Az kutatás bizonyítja, hogy a következetes egészségpolitikai beavatkozások, különösen a zárt téri dohányzás tilalma, radikális hatással vannak az egészégi mutatókra.
Minden centiméter és minden életév számít
A tüdő malignus megbetegedései és a kapcsolódó rosszindulatú tumorok korábban a teljes hazai daganatcsoport terhének csaknem harminc százalékáért feleltek, társadalmi terhet és családi tragédiákat okozva – fogalmazott a sajtótájékoztatón Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, hozzátéve azonban, hogy bár kézzelfogható a javulás, a klinikai valóság továbbra is komoly éberséget követel.
A tüdődaganat egy rendkívül alattomos, korai fázisban tünetszegény megbetegedés, amelynél a diagnózis pillanatában a betegek csaknem kétharmada már előrehaladott stádiumban van. Mivel a tumor kiterjedése közvetlenül határozza meg a túlélési esélyeket, fontos a megelőzés és a korai felismerés.
Magyarországon minden egyes órában meghal egy beteg tüdőrák miatt, és bár a legújabb innovatív terápiák, az immunterápiák és a célzott biológiai kezelések ma már a korábban reménytelen esetekben is képesek tartós daganatkontrollt vagy gyógyulást biztosítani, a klinikum elsődleges célja a daganat kialakulásának megakadályozása. A dohányfüst-expozíció ugyanis nemcsak a sejtek malignus transzformációjáért felelős, hanem a már kialakult betegség esetén a daganatellenes gyógyszerek hatékonyságát is rontja, felgyorsítva az életminőség romlását is.
Miközben az aktív korosztályokban a dohányzásellenes intézkedések hatása már egyértelműen beérett, az idős, hetven év feletti populációban még mindig emelkedő tendenciát látunk – mondta a professzor, a generációs ollót azzal magyarázva, hogy az idősebb korosztályok már évtizedekkel ezelőtt felhalmozták a kritikus dohányfüst-expozíciót, náluk a kumulatív ártalmak és az immunrendszer természetes öregedése, a sejtes védekezés beszűkülése együttesen tartja magasan a mortalitást.
Az onkológiában és a tüdőgyógyászatban elért eredményeink ugyanakkor zsinórmértékként kell hogy szolgáljanak más népbetegségek, így a vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzési stratégiáihoz is – tette hozzá a Magyar Tüdőgyógyász Társaság frissen megválasztott elnöke.
A passzív dohányzás kiszorításának epidemiológiai hatása
A statisztikai adatok mélyére ásva az etiológiai háttérben egyértelműen kimutatható, hogy a daganatterhelés mérséklődése mögött nem egy általános, minden betegségcsoportot érintő javulás áll. A dohányzással közvetlenül összefüggő daganatok, mint a tüdő-, gége-, nyelőcső- vagy húgyhólyagrák incidenciájának visszaesése ugyanis nagyságrendekkel meghaladja a nem dohányzáshoz kötött daganatokét. Ez a markáns eltérés a bizonyítéka annak, hogy a környezeti ártalmak célzott visszaszorítása közvetlen társadalmi egészségnyereséget eredményez.
A 40-49 év közötti férfiaknál a százezer főre vetített előfordulási ráta 96,5-ről 39-re esett vissza, míg az 50-59 év közötti korosztályban több mint 60 százalékos javulást mutatnak a korcsoportos eredmények. A nők esetében szintén 50-60 százalék közötti incidenciacsökkenést rögzítettek az aktív életkorban – sorolta az adatokat Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője.
A középkorosztályban 50 százalékot meghaladó halálozáscsökkenést látunk, aminek a legnagyobb hajtóereje a dohányzással összefüggő daganatok terhének visszaszorulása – mutatott rá az adatok hátterére. A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense kifejtette, hogy a statisztikai elemzések szerint a javuló trend a 2012-ben, a zárt téri dohányzási tilalom bevezetését követően kapott lendületet és vált intenzívvé.
A zárt terek füstmentesítése ugyanis szinte azonnal 92 százalékkal csökkentette a beltéri szállópor és károsanyag koncentrációt, ami nemcsak a nemdohányzókat védte a passzív dohányzás romboló hatásaitól, de a dohányzók szervezetét is tehermentesítette a füst belégzésétől.
Az adatok azonban egy másik, aggasztó jelenségre is rávilágítanak: a fiatalabb, 40-es populációban szignifikánsan emelkedik a vastag- és végbélrák, a melanoma, valamint az emlőrák előfordulása, ami arra utal, hogy új típusú rizikófaktorok azonosítására és újabb célzott prevenciós fókuszok kijelölésére van szükség.
Adatvagyon mint nemzetgazdasági és szakpolitikai kincs
Az elért népegészségügyi nyereség gazdasági és strukturális tanulságokkal is szolgál a döntéshozók számára. A munkaképes, legtermelékenyebb életkorban lévő lakosság betegségterhének mérséklődése azt jelenti, hogy évente több ezer aktív honfitársunk élete menthető meg, akik így továbbra is jelen vannak a munkaerőpiacon, gazdasági értéket teremtenek, és nem terhelik a szociális rendszert. Ez alátámasztja, hogy a prevencióra fordított források nem költségként, hanem megtérülő befektetésként funkcionálnak – hangsúlyozta Köveskuti István, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási partnerkapcsolati vezetője.
A jövőbeli stratégiák tervezéséhez azonban elengedhetetlen a hazai egészségügyi adatvagyon másodlagos hasznosítása. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is rendkívül gazdag, centralizált és egységes adatbázisokkal rendelkezik a NEAK és az EESZT rendszerének köszönhetően, ám ezek elemzési kapacitásai és kutatói hozzáférhetőségei jelenleg még messze nincsenek kiaknázva – hívta fel a figyelmet a szakember.
A hazai ellátórendszerből származó adatok képesek valódi bizonyítékot adni arra, hogy a következetesen fenntartott intézkedések megtérülnek, a döntéshozatal tudományos alapú adatfeldolgozásra építhető. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az ágazatvezetés a jövőben is biztosítsa, etikus és anonimizált módon bővítse az akadémiai és iparági kutatóhelyek hozzáférését a nemzeti adatvagyonhoz.
Az MSD és szakmai partnerei jelenleg egy olyan integrált epidemiológiai online tudástár platform bevezetésén dolgoznak, amely a szétszórtan elérhető betegségadatokat interaktív módon kapcsolja össze, hogy a strukturális hotspotok és a megelőzési pontok ne csak a szakma, hanem a közvélemény és az egészségpolitikai irányítás számára is azonnal láthatóvá váljanak – jelezte az adatkutatási vezető.
A hatékony leszoktatás szakpolitikai alternatívái
A klinikai tapasztalatok és az epidemiológiai elemzések egyértelműen igazolják, hogy a tisztán adminisztratív vagy tiltó jellegű szabályozások önmagukban, komplex kísérőprogramok nélkül egy idő után elérik a hatékonysági plafont. Az áremelések és a hozzáférési korlátozások ezért nem elegendőek a nikotinfüggőségben szenvedő betegek hosszú távú támogatására – magyarázta Bogos Krisztina.
A leghatékonyabbnak az olyan rendszerszintű, multidiszciplináris megközelítések bizonyulnak, mint amilyen az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ által koordinált hálózat, amely az edukációt, a pszichológiai vezetést és a célzott orvosszakmai asszisztenciát kombinálja.
Ezzel szemben nem hatékonyak azok a kampányok, amelyek kizárólag a megfélemlítésre építenek anélkül, hogy elérhető terápiát, betegutat és alternatívát kínálnának a függőségből szabadulni vágyóknak.
A jövőben a prevenciós fókuszt nemcsak a felnőttkori védőoltások hozzáférhetőségének és társadalmi elfogadottságának növelésére, hanem a környezeti ártalmak megelőzése is ki kell terjeszteni, mert Magyarország ebben jelentős elmaradásban van az európai átlaghoz képest.
