A COPD vizsgálati tesztpontszámait módosító komorbid tényezők elemzése
A COPD-ben szenvedő betegeknek gyakran társbetegségeik is vannak, amelyek közül néhány rontja az életminőségüket.
- Az aklidinium vs. glikopirronium és tiotropium összehasonlítása a közepesen súlyos-súlyos COPD fenntartó kezelésében
- A tüneti kontroll szerepe és jelentősége COPD-s betegeknél
- A COPD kezelési stratégiája az új szakmai irányelv alapján
- A COPD diagnózisának, kezelésének és megelőzésének globális stratégiája
- A krónikus obstruktív tüdőbetegség klinikai lefolyásának előrejelzése a New GOLD besorolási rendszer alapján
- A COPD klinikai fenotípusa alapján történő stádiumbesorolás és kezelés új irányelvei: GesEPOC
A COPD (chronic obstructive pulmonary disease) progresszív légúti betegség, amely részleges légúti áramláskorlátozottsággal jár és világszerte az egyik vezető halálok.
A COPD-ben szenvedő betegeknek gyakran társbetegségeik is vannak, amelyek közül néhány rontja az életminőségüket. A nemzetközi COPD irányelv, a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) a beteg objektív tüneteire, az exacerbáció rizikójára és a légzésfunkciós érték súlyosságára alapozza a beosztását. A mindennapi klinikai gyakorlatban a nyolc kérdéses CAT (COPD Assessment Test) életminőség kérdőívet használják a tünetek objektív megítélésére. Nem tisztázott az, hogy COPD-ben a társbetegségek hogyan befolyásolják a CAT értéket. Az itt bemutatott munka azt vizsgálta, hogy a társbetegségek hogyan befolyásolják a CAT pontszámot.
403 beteget vontak be a vizsgálatba. Ebből 336 COPD-ben szenvedett és 67-nek nem volt COPD-je. Mindenki egyaránt kitöltötte a három életminőség kérdőívet, ezek a CAT, a SGRQ (St. Georges Respiratory Questionnaire) és az SF-36 (Medical Outcome Study Short – Form 36-Item). Ezenkívül GERD (gastro-esophageal reflux disease) igazolására az FSSG (Frequency Scale for the Symptoms of GERD) 12 kérdését, a szorongás és depresszió felmérését a HAD-A (Hospital Anxiety and Depression) és HAD-D 7-7 kérdéses tesztek segítségével végezték. A csontritkulást a DXA (Dual X-Ray Absorptiometry) vizsgálattal kutatták.
Az eredmények azt mutatják, hogy az átlagos CAT érték (12.4+/-8.3 v.s.9.4 +/- 6.6) és a SGRQ (29.4+/-19,6 v.s.20.7 +/- 16.4) szignifikánsan (p < 0,001) magasabb volt a COPD-s betegeknél, mint a kontrollcsoportban. A CAT eredmény szignifikáns (p < 0,001) korrelációt mutatott a SGRQ teszttel. A CAT az SF-36 teszttel is szignifikáns ((p < 0,001) korrelációt mutatott. A hypertonia, (36%) a GERD (34%) és az osteoporosis (18%) volt a három leggyakoribb társbetegség a COPD-s betegek között. Ezután gyakorisági sorrendben a dyslipidémiák (17%), a diabetes (15%), a koszorúér betegségek (13%) és a depresszió (10%) következett. Azoknál a COPD-s betegeknél, akiknél társbetegségként GERD (16.3+/-9.1 v.s.10.5+/-7.2) depresszió (19.8+/-11.8+/-7.6), szorongás (20.2+/-11.9 v.s. 12.1+/-7.7), osteoporosis (14.9+/-9.6 v.s.11.5+/-7.6) és szívritmuszavar (15.2+/-9.8 v.s. 12.1+/-8.0) egyaránt fennállt, szignifikánsan magasabb CAT értékeket mértek, mint a kontrollcsoportban.
A társbetegségek gyakorisága ismert COPD-ben, azonban kevés tanulmány van arról, hogy ezek a társbetegségek mennyire befolyásolják a beteg életminőségét. Ebben a munkában a szerzők először igazolták, hogy a COPD-re specifikus CAT életminőség teszt és az SF-36, mint általános életminőség teszt között szignifikáns korreláció van. A társbetegségek közül a GERD, a szorongás és a depresszió esetén volt a legkifejezettebb összefüggés a CAT pontszám emelkedésében, ezt követte az osteoporosis és szívritmuszavar.
(Forrás: Miyazaki et al. Respiratory Research 2014,15:13.)
