Új Alzheimer-kezelési eljárást mutattak be, amely a memória "visszajavítására" összpontosít a sérült szinapszisok helyreállításán keresztül, kihasználva a KIBRA fehérje kritikus szerepét, közli az InfoStart.

Kutatók egy mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes modellel elemeztek egy országos adatbázisból származó, több mint 2000 Alzheimer-kóros betegekből származó agyi szövetminta-készletet.

Altatók hatására csökkenhet a mérgező fehérjecsomók felhalmozódása az agyban – írja a ScienceAlert nyomán az Index.

Kutatók arról számoltak be, hogy a ciklikus GMP-AMP szintáz gátlásával a neuronok ellenállóbbá válnak a tau fehérjék kötegeinek akkumulációja ellen, ami pedig az Alzheimer-kór és a frontotemporális demencia egyik legjellemzőbb patologikus elváltozása.

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak a nukleáris neurológiában. Az új módszerek bevezetésének világszerte hátráltató tényezője, hogy a finanszírozási lehetőségek csak késve követik a tudományos eredményeket.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A San Antonio székhelyű University of Texas kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egy vírusos fertőzésekhez hasonló “gyulladásos trigger” lehet az Alzheimer-kór megbízható biomarkere.

Úgy is emlegetik az Alzheimer kórt, mint az agy cukorbetegségét. Kialakulhat a cukorbetegség nyomán is, de felléphet különálló egyfajta elszigetelt agyi cukorbetegségként is.

Az OTSZ Online szerint a precuneust célzó transzkraniális mágneses stimuláció alkalmas lehet az Alzheimer-kórral asszociált kognitív funkciók hanyatlásának lassítására.

Egy japán vizsgálat szerint az orron át adagolt oxitocin a memóriafunkciók javulását eredményezte Alzheimer-kóros egereknél, írja az OTSZ Online.