2024. április. 19., péntek - Emma.

A halálozási kockázat vérből meghatározható biomarkerei: kohorszvizsgálatok szisztematikus áttekintése

A halálozási kockázat metaanalízise szignifikáns összefüggést jelzett a C-reaktív proteinnel.

hirdetés

A populáció demográfiai jellemzői világszerte folyamatosan változnak, mivel az élettartam meghosszabbodott, és a születésszám csökkent. A hosszabb életkilátások azonban nem szükségképpen egyenlők a jó egészégi állapotban töltött élettartam meghosszabbodásával, sok esetben inkább a morbiditási periódus meghosszabbodását jelentik a halál előtt. A kutatások egyre inkább azokra a beavatkozásokra fókuszálnak, melyek igyekeznek kitolni a jó egészségi állapotban töltött éveket. E beavatkozások hatásának felmérésére olyan kimeneteli paraméterek szükségesek, melyek nagy populációkban is alkalmazhatók, és amelyek költséghatékonyak, könnyen elérhetőek és eléggé szenzitívek a beavatkozás hatására bekövetkező változások detektálására.

A biomarkerek objektív paraméterek, melyek alkalmasak lehetnek annak megítélésére, hogy az adott beavatkozásnak van-e hatása a célbetegségre. Az öregedéssel összefüggő biomarkerek pontosabban jelzik előre a funkcionális változásokat, mint önmagában a kronológiai életkor. Az öregedéssel kapcsolatos biomarkereknek inkább az idősödés folyamatát kell követniük, mintsem a háttérben meghúzódó betegségfolyamatot. További követelmény velük szemben, hogy ismételten lehessen alkalmazni azokat anélkül, hogy ártalmat okoznának, illetve ugyanolyan jól kell teljesíteniük állatmodellekben, hogy a humán alkalmazás előtt mód legyen a validálásukra. A vérből meghatározható biomarkerek kielégítik ezeket a kritériumokat, és potenciálisan alkalmas kimeneteli paraméterek lehetnek az intervenciós vizsgálatokban. A több évtizedes kutatások ellenére jelenleg is alig rendelkezünk megbízható biomarkerrel az idősödés folyamatának követésére, és továbbra sem tisztázott e biomarkerek megbízhatósága és validitása. A biomarkerek aktuális validitásának felmérésében a nehézséget az okozza, hogy nincs aranstandardnak tekinthető mérés az egészséges öregedés monitorizálására, ezért választották a mortalitást ebben az elemzésben.

A szisztematikus áttekintés célja azoknak a vérből meghatározható biomarkereknek az azonosítása volt, melyek prediktívek a mortalitásra, és potenciálisan felhasználhatók lehetnek az olyan beavatkozások hatásainak felmérésére, melyek célja az egészséges élettartam meghosszabbítása. A fizikai aktivitással és étrenddel kapcsolatos vizsgálatokból származó megfigyelések meggyőzően azt jelzik, hogy a nyugdíjba vonulás körüli időszak ideális alkalom az életmód megváltoztatására az egészséges öregedés elősegítése céljából. A szisztematikus áttekintés ezért a nyugdíjba vonulás időablakában lefolytatott vizsgálatokra fókuszált, melynek során foganatosíthatók azok a beavatkozások, melyek a későbbi életszakaszokban javítják az egészségi állapotot, a testi és szellemi jólétet.

 

Anyag és módszer

Az áttekintést az ide vonatkozó irányelvek alapján végezték. Az analizált biomarkerek prediktív értékének meghatározása érdekében olyan vizsgálatokat választottak be az elemzésbe, melyek prospektív kohorszra épültek és legalább 2 éves követést alkalmaztak. A keresést az alábbi adatbázisokban végezték 2014 márciusáig: Medline, Embase, Web of Science és Scopus. Beválasztási kritérium volt, hogy humán vizsgálatról legyen szó (nemi megkötöttség nélkül), rendelkezésre álljanak a vérből meghatározható biomarkerekre vonatkozó adatok, és a résztvevők életkora a vizsgálatba való belépéskor 50 és 75 év közé essen. A mostani elemzés kizárólag azokra a vizsgálatokra szorítkozott, melyek vérből meghatározható biomarkereket elemeztek, és amelyek adatokat szolgáltattak a mortalitással fennálló összefüggésekről. Kizárták ugyanakkor azokat a vizsgálatokat, amelyek adott betegség genetikai vagy diagnosztikai biomarkereire irányultak a halálozási arány helyett.

A keresést az alábbi kifejezések alapján végezték: „biological marker” és „marker”, kombinálva a „blood” kifejezés mellett a „plasma”, „serum”, „DNA” és „circulating” kifejezések valamelyikével. Az irodalomjegyzékeket is átnézték releváns vizsgálatok után kutatva.

 

Eredmények

Az első keresés során azonosított 11555 vizsgálat közül 23 vizsgálat felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Ezek alapján 51 olyan, vérből meghatározható biomarkert azonosítottak, melyek potenciálisan prediktívek lehetnek a mortalitási kockázatra. A halálozási kockázat metaanalízise szignifikáns összefüggést jelzett a C-reaktív proteinnel (kockázati arány a bármely okból bekövetkező halálozásra 1,42; a rákkal összefüggő mortalitásra 1,62; a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő halálozásra 1,31), az N-terminális agyi nátriuretikus peptiddel (kockázati arány a bármely okból bekövetkező halálozásra 1,43; a pangásos szívelégtelenséggel összefüggő mortalitásra 1,58; a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő halálozásra 1,67) és a fehérvérsejtszámmal (kockázati arány a bármely okból bekövetkező halálozásra 1,36). Bizonyítékok vannak arra, hogy a következő paraméterek jelezhetik előre a mortalitást: agyi nátriuretikus peptid, koleszterinfrakciók, vörösvérsejt-süllyedési sebesség, fibrinogén, granulociták, homocisztein, intercellulláris adhéziós molekula 1-es típusa, neutrofil sejtek, oszteoprotegerin, III-as típusú prokollagén aminoterminális peptid, szérumhúgysav, szolubilis urokináz plazminogénaktivátor-receptor, 1-es típusú metalloproteinázok szöveti inhibitora és tumornekrózisfaktor-receptor II. Ugyanakkor nem mutatkozott összefüggés a halálozási kockázattal a következő biomarkerek esetében: CD40-ligand, kortizol, dehidroepiandroszteron, ferritin, hemoglobin, interleukin-12, monocyta kemoattraktáns protein-1, mátrix-metalloproteináz-9, mieloperoxidáz, P-szelektin, RANKL (receptor activator of nuclear factor kappa B ligand), szexhormonkötő globulin, tesztoszteron, transzferrin, TSH és tiroxin.

 

Következtetések

Húsz olyan biomarkert választottak ki, melyek a későbbi kutatásokban a halálozás potenciális biomarkereiként használhatóak. Több olyan vizsgálatra van szükség, melyekben standardizált protokollokat és adatközlési módszereket alkalmaznak, és amelyek kimenetelként inkább a mortalitást, mintsem a betegség kockázatát vagy az egészségi státuszt tekintik.

 

Forrás: Barron E, et al. Blood-borne biomarkers of mortality risk: Systematic review of cohort studies. PLoS ONE. doi:10.1371/journal.pone.0127550

 

Dr. S.I.
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!