Mesterséges intelligencia a gyógyszergyárban
Hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre. Ezeket hatékonyan feldolgozva sokat léphetünk előre a gyógyszerfeljesztésben, a központi idegrendszeri betegségek korai diagnosztikájában, a farmakovigilanciában, írta a PharmaOnline.
A Boehringer Ingelheim ez évi sajtóeseményén a meggyőző gazdasági adatokat felvonultató éves mérleg bemutatása mellett digitális túrát is szervezett a 19 országból Ingelheimba érkezett újságíróknak.
A digitális fejlesztések iránya egyértelműen a mesterséges intelligencia minél szélesebb körű felhasználása a cég rendelkezésére álló hatalmas adatmennyiség hasznosítására.
ADAM – Már 50 éve gyűjtik az adatokat a kutatások során valaha felmerült és elkészített molekulákról, függetlenül attól, hogy ezekből lett-e később gyógyszer(jelölt), vagy pedig valamilyen tulajdonságuk miatt nem bizonyultak erre alkalmasnak. A gyógyszerként nem sikeres molekulák tulajdonságait felhasználva megtakarítanak számos lépést a jövőbeni gyógyszerfejlesztések során, azaz nem kell még egyszer kitalálni, amit valaha már leírtak, felismertek, nem kell sikertelenül és vaktában próbálkozni, pénzt és időt takarítva meg ezzel a vállalatnak. Az adatbázis alapján még a kísérletek előtt megmondható egy molekuláról, hogy például stabil lesz-e, kötődik-e bizonyos receptorokhoz, feltételezhetően kölcsönhatásba lép-e enzimekkel, más gyógyszermolekulákkal.
PSP – A központi idegrendszeri betegségek gyógyszeres kezelése ma még jórészt nem megoldott. A demencia, szkizofrénia, depresszió kezelése még megoldatlan problémákba ütközik a klinikumban. Az új gyógyszerek fejlesztéséhez szükség lenne olyan módszerre, amellyel kiszűrhetők azok, akiknél a betegség a korai stádiumában van, és a kezeléssel még az agyállomány és/vagy a központi idegrendszeri funkció jórészt még megmenthető lehet. Erre jelent egyszerű megoldást a szintén mesterséges intelligenciával dolgozó Pathologic Speech Processing. A megfigyelések szerint egyes központi idegrendszeri betegségekben a beszéd logikája, struktúrája már az előtt megváltozik, hogy a kórkép teljes egészében kibontakozna. A beszéd elemzésével korán felismerhető például a mánia, a szkizofrénia, a depresszió kialakulása. A módszer alkalmazásakor gráfokkal ábrázolják a beszédet, és a látott mintázat alapján jelzik előre nagy biztonsággal a betegség kialakulását. A módszer segíthet a korai diagnózis felállításában és a hatékony terápia korai bevezetésében.
BRASS – A gyógyszerek piacra kerülésével nem ér véget az adatgyűjtés. A farmakovigilancia lényege, hogy a valós körülmények közötti gyógyszerhasználat során összegyűjtött tapasztalatokkal gyarapítsuk az illető szerrel kapcsolatos ismereteinket, ismerjünk fel esetleges ritka, nemkívánt eseményeket vagy kölcsönhatásokat. Néha nyilvánvaló az összefüggés a gyógyszer alkalmazása és a nemkívánt esemény között, sokszor azonban a helyzet korántsem egyértelmű, és fontos tisztázni, mennyiben játszott szerepet a megfigyelt esemény bekövetkeztében a beteg által alkalmazott gyógyszer. A mesterséges intelligencia segítségével egészen bonyolult összefüggések is feltárhatók, megkönnyítve a gyártó, a hatóságok, illetve végső soron az orvosok és a betegek dolgát.
A bemutatott alkalmazások alapján talán joggal bizakodhatunk abban, hogy az emberiség rendelkezésére álló hatalmas mennyiségű adat feldolgozása előbbre visz bennünket a mindeddig legyőzhetetlennek tűnő betegségek kezelésében, hosszabb és jobb minőségű életet biztosítva számunkra.
