Új nemzetközi kutatás fedi fel a biofóbia rejtett mintázatait

A tanulmány, amely a napokban jelent meg a Brit Ökológiai Társaság vezető nemzetközi folyóiratában, a People and Nature-ben, 1430 hongkongi lakost vizsgált meg annak feltárása érdekében, hogy a természethez való kötődés, az undorérzékenység és a társadalmi-demográfiai háttér hogyan alakítja a fenyegető állatoktól – így például a kígyóktól és pókoktól –, és a nem fenyegető állatoktól – ártalmatlan kis állatok, mint az egerek, denevérek, giliszták – való félelmet. Az eredmények rávilágítottak a természethez való kötődés központi szerepére a biofóbia csökkentésében, míg az undorérzékenység területspecifikus hatásokat mutatott. A szociodemográfiai tényezők kevésbé voltak szoros kapcsolatban a jelenséggel, ami arra utal, hogy további kutatásokra van szükség azok hatásának feltárásához. A teljes tanulmány itt olvasható.

Sam Lau, a tanulmány vezető szerzője és a HKBU SCE Környezet- és Emberi Egészségügyi Kutatóközpontjának vezetője így magyarázta: „Az olyan erősen urbanizált városokban, mint Hongkong, ritkák a vadon élő állatokkal való közvetlen találkozások. Tanulmányunk arra irányul, hogy megértsük, hogyan alakítják a nem közvetlen kapcsolódási útvonalak a fajokról alkotott ismereteket, és hogyan járulnak hozzá a biofóbiához. Rámutatunk arra, hogy a társadalmi-kulturális hatások hogyan erősíthetik az ismeretlen állatokkal szembeni elkerülő vagy ellenséges viselkedést, ami fokozott félelemmel járó ördögi kört hoz létre, és korlátozza a vadon élő állatokkal való pozitív vagy semleges interakciók lehetőségét.”

Illusztráció: PTE

A nemzetközi kutatócsoport – köztük a Pécsi Tudományegyetem munkatársa, Zsidó András Norbert – egyik legfontosabb megállapítása, hogy nem a természet iránti pozitív attitűd, hanem a tényleges élmények – például kültéri tevékenységek és közvetlen természetkapcsolat – képesek igazán csökkenteni a félelmeket. Ezen túlmenően a vizsgálat kimutatta: a veszélyes állatoktól – így például kígyóktól, pókoktól – való félelem akár az ártalmatlan fajokra is „átterjedhet”, ami a természethez fűződő kapcsolat további gyengüléséhez vezethet.

Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetes élmények pótolhatatlan szerepet játszanak a félelmek leküzdésében, és az ember–természet kapcsolat erősítésében – emelte ki Zsidó András Norbert.

A tanulmány hangsúlyozza: az urbanizáció előrehaladtával kulcsfontosságú olyan programok és oktatási megközelítések kialakítása, amelyek elősegítik az emberek közvetlen kapcsolatát a természettel, és ezáltal csökkentik a biofóbia hosszú távú hatásait.

A teljes tanulmány itt található:

Lau, S.S.S., Fong, J.W.L., Zsido, A.N., & Browning, M.H.E.M. (2026). Examining the multidisciplinary origins of biophobia for threatening and non-threatening wildlife in a highly urbanised city in China. People and Nature. https://doi.org/10.1002/pan3.70353