A mesterséges intelligencia stratégiai eszköz

GyártásTrend: Megvolt az MI Koalíció első szakmai napja, ahol már kirajzolódik, hogy pontosan milyen szerepe lesz ennek a társaságnak a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásában Magyarországon. Mi hívta életre az MI Koalíciót? 

Szertics Gergely: Kettős cél volt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előtt, amikor indítványozására megalakult az MI Koalíció. Az egyik, hogy megalkossuk Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiáját, illetve hogy fejlesszük a magyar mesterségesintelligencia-piacot. Létre kell hozni egy olyan szakmai anyagot, amely lefekteti, mit kell tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy Magyarország versenyképes maradjon az MI területén. Kell egy platform, ahol azok a cégek, amelyek mesterséges intelligenciát kutatnak, fejlesztenek, alkalmaznak, egymás felé tudnak fordulni, és fel tudnak építeni olyan kapcsolatokat, amelyek segítenek nekik a kölcsönös fejlődésben. 
A koalíciónak továbbá a stratégiaírás mellett erős érzékenyítő szereppel is rendelkeznie kell, mert nagyon sokan tekintenek még úgy az MI-re, hogy az a Terminátor, a Skynet előszobája, vagy valami olyan magas szintű rendszer, amelyet egy ERP-hez hasonlóan nagy költségigénnyel és egyszer kell bevezetni. A valóságban azonban az MI ma sokkal jobban hasonlít ahhoz, mint ami az áram kialakításának időszakában volt jellemző: beépül a termékekbe, szolgáltatásokba. Régen sem az volt a lényeg, hogy az áram csodálatosságának örültünk, hanem a lámpáknak, a televízióknak, a kenyérpirítóknak. Így vagyunk ezzel ma is: számtalan olyan termék jön létre, amely mesterséges intelligenciával hajtott, de nem az MI a lényege, hanem hogy valami hatékonyabbá válik általa. 

GyT.: Más országokban is vannak ilyen kormányzati irányítottságú, új technológiát a zászlajukra tűző koalíciók?

Sz. G.: Abszolút jellemző, sőt ebben a témában óriási verseny van a kormányzatok között, hogy melyikük hány milliárdot fordít az MI-re. Ennek sok oka van, az egyik például az MI-szakértő-képzés ösztönzése, hogy bekerüljön az oktatásba, és minél több ilyen irányban képzett ember legyen. Ez utóbbi önmagában is nehéz, mert egészen elképesztő szívóhatása van az MI-piacnak, és nagyon magas ára van egy mesterségesintelligencia-szakértőnek, adattudósnak. Kevesen tudják – nem csak Magyarországon –, hogy az MI mire és hogyan jó. Fontos kormányzati szerepkör az is, miként lehet kiküszöbölni az MI lehetséges negatív hatásait. Egyik oldalról a munkaerőpiacot rendkívüli mértékben át fogja strukturálni: rövid távon sok munkát teremt, hosszú távon sok jelenlegi munkakört ki fog váltani. Ezekre mindenhol igyekeznek felkészülni. Másrészt ez egy olyan technológia, amelyet sokan szeretnek az atomenergiához hasonlítani: lehet belőle atomerőművet is csinálni. Így egy fontos fókuszpont a szabályozás, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet etikusan használni, és mindez mit jelent.

GyT.: Tudnak ötletet meríteni a külföldi gyakorlatokból? 

Sz. G.: 2016 óta sok MI-stratégia elkészült Európa-szerte. Külföldön jellemzően egy tanácsadó testületet hoznak létre, amely megbíz egy-egy szakértő csapatot, az végzik el ezeket a stratégiaalkotásokat. Hasonló MI Koalíció tudtommal nincs sehol. Abban bízunk, hogy az érdekeltek szélesebb bevonásával nem egy elszigetelt cselekvési terv készül, hanem egy jól működő rendszer, mert azok találják ki, akik az MI-vel foglalkoznak. Nagy előnye a koalíciónak a tanácsokkal szemben, hogy lehet kettős célja: mi a piacot is tudjuk építeni.
A szakmai nap egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy megismerhették egymást a szakmai és piaci szereplők, és már vannak olyan visszajelzések, miszerint közös projekteket indítanak a résztvevők anélkül, hogy bármire szükségük lenne ehhez a kormánytól. Sokkal inkább piac-, mint kormányvezérelt ez az együttműködés, a kormány mint egy facilitátor tud ebben a szerepben jelen lenni. Bár ez az elsődleges célhoz, vagyis a stratégia kidolgozásához képest csak egy „melléktermék”, mégis nagyon fontos elemmé vált. 

GyT.: Melyik ország van most az élvonalban? Hol folyik a legtöbb és legváltozatosabb felhasználása az MI-nek? 

Sz. G.: Nagy-Britanniában, Finnországban, az északi országokban vannak már működő stratégiák, a németek is kialakították a sajátjukat, de az EU-nak is van általános MI-stratégiája – ezzel együtt kevés olyanról hallani Európában, amely akcióba fordult volna. Kína és az USA teljesen más mérték. Míg az EU-ban 3 milliárd eurót terveznek MI-fejlesztésekre költeni, addig Kínában 10 milliárdnyi euróban gondolkodnak néhány város fejlesztésénél is. 

GyT.: Mit jelent a gyakorlatban, hogy a koalíció tagjai a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit határozzák meg?

Sz. G.: A koalíció azért van, hogy elkészítsen egy olyan stratégiát, amelynek az egyik feladata, hogy elhárítsa a jól használható technológiák útjából az akadályokat, ezenkívül megteremt egy platformot, amely összehozza azokat, akik fejleszteni akarnak azokkal, akik MI-alkalmazásokat szeretnének használni. (...)

GyT.: Melyek voltak a kiemelt témák? 

Sz. G.: 30 olyan témát szavaztunk meg, amelyekkel kapcsolatban röviden összefoglaltuk, hogy milyen MI-megoldások jöhetnek szóba. A munkacsoport-vezetők 6 témát választottak ki, amelyet mindenkinek prezentáltunk, hogy kérdéseket lehessen feltenni. Ezek nem feltétlenül a legfontosabbak, hanem olyanok, amelyekről szerettünk volna a nagyobb közönséggel is beszélni. A témák között volt például az MI és kibervédelem: ezekkel kapcsolatosan előtanulmányokat kell végeznie a kormánynak, hogy miként lehet védekezni az újfajta algoritmusokkal működő kibertámadások ellen. De felmerült az is, hogy milyen alkalmazási területek lehetnek a dél-budai szuperkórházban, amelyeket érdemes lehet megfontolni, vagy egy, a GDPR által gerjesztett téma, hogy mi alapján ítélünk meg egy személyt, milyen következtetéseket vonhatunk le valakiről az MI segítségével, mi számít személyes és mi általános adatnak. 

GyT.: Milyen céljai, elemei vannak ennek a stratégiának? 

Sz. G.: Az egyik első feladatunk az elterjesztés szempontjából egy magyar MI-térkép megalkotása. Ennek az a különlegessége, hogy nemcsak esettanulmányokat osztunk meg, hanem elkezdünk felépíteni egy úgynevezett „élménytárat”. Olyan „élménytechnológiákat” gyűjtünk, amelyeket ki lehet próbálni, és megérteni belőlük, hogy az adott demóban mi az MI. Így az élménytár bemutatja a technológiákat, az esettár pedig elmeséli a bevezetési történeteket. Ez a kettő együtt remélhetőleg nagyon komoly inspiráció lesz bárkinek, aki abban gondolkodik, hogyan tudja a jövőt elhozni a jelenbe. A cél, hogy az MI megértését minél közelebb hozzuk mindenkihez úgy, hogy a nap végén ez egy eszköz lehessen. (...)

(A cikk eredetileg a GyártásTrend magazin márciusi számában jelent meg.)

A teljes interjú