Gyógyításban még távoli jövő az MI
Az IBM Watson egészségügyi alkalmazhatóságát és az eddigi eredményeket tette mérlegre az IEEE Spectrum, írja a bitport.hu.
Mikor öt éve az IBM önálló részleggé faragta a Watsont, a kutatók és mérnökök mellett jelentős számú marketinges és kereskedőt is felvettek nem kis részben azért, hogy beindítsák a nagy üzletet. A Watson Group egyik kiemelt területe az egészségügy. Ígéretekből nem volt hiány: az IBM hirdette – és valószínűleg hitte is –, hogy a kognitív számítástechnikai nagyságrendekkel tudná hatékonyabbá tenni az USA egészségügyi ellátó rendszerét. Ennek szellemében dollármilliárdokat költött cégek felvásárlásra az elmúlt években, hogy Watson egészségügyi képességeit fejlessze.
Gini Rometty vezérigazgató egy 2017-es egészségügyi konferencián már arról beszélt, hogy az MI az egészségügyben a mainstream része, és szinte mindent megváltoztat az egészségügyi ellátásban. Ebben valószínűleg egyre kevesebben kételkednek, de az út a tervezettnél hosszabb, a haladás pedig lassabb.
Az MI egyelőre nem váltotta be a nagy reményeket. A természetes nyelvi feldolgozásban elért első sikerek után az IBM gyorsan bejelentette, hogy orvosi diagnosztikában fogja alkalmazni Watsont, amely a rendelkezésére bocsátott, mérhetetlen mennyiségű orvosi háttéranyagok, a páciens kórtörténete, leletei és egyéb információk alapján ad majd tökéletes diagnózist a betegekről. Aztán hamarosan kiderült, az orvosi diagnosztikában használt információk zömét (kb. 80 százalékát) kitevő strukturálatlan információknál egyelőre csak laboratóriumi körülmények között, speciális adatkészleteknél működik jól a mesterséges intelligencia.
Leginkább korunk egyik népbetegségének, a ráknak a kezelésében fűztek nagy reményeket a mesterséges intelligenciához. A Watson for Oncology rendszer például a leletek értelmezésében és a személyre szabott kezelésekben segíti az orvosokat. Bár több tesztje is volt a rendszernek, egyelőre nem sikerült széles körben bevezetni. Sőt egyes kutatók egyenesen azt állítják, hogy az MI nemcsak hogy használhatatlan, de egyenesen veszélyes ajánlásokat ad bizonyos páciensek esetében. Watson ugyan gyorsan megtanulja egy-egy betegség akár teljes szakirodalmát, a szakcikkeket mégsem úgy olvassa, mint az orvosok. A statisztikai megközelítése miatt megérti ugyan a szakcikkek kulcsinformációit, de elsiklik olyan apró részletek fölött, melyek viszont az orvosok számára nagyon fontosak egy-egy konkrét döntésnél, közli a portál.
Hol tart most az MI doktor?
Robotsebészet: használják, de csak egyszerűbb eljárásokban, például a lézeres szemműtéteknél és hajbeültetéseknél.
Képdiagnosztika: most kezdenek szélesebb körben alkalmazni olyan automatizált elemző rendszereket, melyekkel képdiagnosztikai leleteket értékelnek ki.
Genetikai vizsgálatok: az MI egyik sikerága a gyógyászatban, a genomszkennelés szinte rutinszerű művelet, az adatok kiértékelésére pedig az MI a leghatékonyabb eszköz: gyors, pontos, megbízható.
Patológia: még csak kísérleti rendszerek működnek a szövettani vizsgálatokra. A tapasztalatok ígéretesek. Klinikai használatukat még nem engedélyezték.
Diagnosztikai döntéstámogató rendszerek: bár már működnek ilyen eszközök, például a szeptikus sokk előrejelzésére, de még nem igazán bizonyítottak.
Virtuális betegfelügyelet: egyelőre kezdetleges szinten álló rendszerek, amelyek két vizsgálat között figyelik a beteget, és bizonyos paraméterváltozások esetén riasztást küldenek az orvosnak.
Adminisztráció: sok cég kínál olyan MI-vezérelt adminisztrációs rendszereket, melyek a számlázási vagy biztosítási adminisztrációt teszik hatékonyabbá.
Mentális betegségek: egyelőre kutatási fázisban vannak olyan megoldások, melyek MI segítségével riasztanak mentális betegségek súlyosra fordulására a mobilhasználat és/vagy a közösségi oldalak adatai alapján.
