A mesterséges intelligencia (hazai) motorjai
Rendezvénysorozatot indított a Semmelweis Egyetem annak érdekében, hogy valódi párbeszéd induljon a mesterséges intelligencia (MI) népegészségügyet érintő legsürgetőbb kérdéseiről.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek jelenlegi állása, a hazai adatvagyon felhasználása és a mindezekkel kapcsolatos kérdőjelek egyaránt szóba kerültek a Semmelweis Egyetem december 9-ei első párbeszédén, amelyen elsősorban a témában érintett szervezetek vezetői vettek részt. Mint arra az egyetem rektora, Merkely Béla professzor felhívta a figyelmet, a klinikai munka állandóan újabb fejlesztéseket igényel a diagnosztikában és a terápiában, így egy orvosi egyetemnek maradandót kell alkotnia az innovációban is. A Semmelweis Egyetem ennek érdekében írt alá együttműködési megállapodást több felsőoktatási intézménnyel a Science Park létrehozásáról, ahol az oktatás-kutatás-innováció egyik módszertanát a mesterséges intelligencia alkalmazása jelenti majd. A MI-t egyebek között a szívgyógyászatban, a patológiában, a vastag-és végbélszűréseknél, a mammográfiában és mint Ónodi-Szűcs Zoltán exállamtitkár, a Debreceni Egyetem jelenlegi kancellár-helyettese előadásából kiderült: a tüdőszűrésekben is alkalmazhatnák.
Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja évekkel ezelőtt, államtitkárként is sokat tett a digitális egészségügyi megoldások elterjesztéséért; az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mellett már 2011-ben arról beszélt egy Medical Tribune konferencián, hogy e-patológiai konzultációs hálózat kialakítását tervezi. Az együttműködés azóta elmélyült, a cél, hogy rengeteg adatot gyűjtsenek össze a gépek tanításához. Az ELTÉ-n és az SE II. Számú Patológiai Intézetében most orvosi képalkotó diagnosztikával, mammográfiás leletek elemzésével, a vastagbélszűrés MI-támogatásával foglalkoznak.
Csabai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének professzora egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a számítógépek kapacitása manapság nagyjából havonta duplázódik – az informatika és az orvosi eszközök-technológiai fejlődése a XXI. században juttatta az emberiséget oda, hogy mesterséges intelligenciát alkalmazzon az egészségügyben (is). Kihívás persze az is, hogy bár a műszerek egyre gyorsabban mérik fel pl. az ember aktuális állapotát, az ember, a természetes intelligencia nem változott annyit, mint amennyi adat feldolgozását mindez igényli. Szócska Miklós szerint két út áll előttünk. Nagy-Britanniában tervbe vették az állami egészségügyi szolgálat adatainak kiárusítását, de másutt (így nálunk) is előfordulhat, hogy klinikai kutatások adatait vásárolja fel illegálisan egy adatcég. Szerinte idehaza legalább a „cserekereskedelemig” el kellene jutnunk, annak érdekében, hogy a nagy adatvagyont a közjó érdekében lehessen felhasználni.
A rendezvényen Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője emlékeztetett: finishez közeli állapotba jutott a hazai Mesterséges Intelligencia Stratégia. Jelenleg a koalíciónak 225 tagszervezete van, a stratégia egyik középpontja az egészségügy. A technológiai innovációk mellett fontosak a társadalmi szempontok is – emelte ki, jelezve, az egyik legfontosabb feladat az adatgazdálkodás beindítása Magyarországon. Ennek egyik legfontosabb területe az EESZT, amelybe integrálni kell a meglévő egészségügyi adatokat – a kérdés már csak az, miként lehet ezzel jogszerűen kilépni az adatpiacra, hogy megkezdődhesen az adatok másodlagos felhasználása. Magyarország az adatok tekintetében különlegesen jó helyzetben van, s ha ezt ki tudná használni, annak nagy eredményei lennének a diagnosztika mellett a prevencióban, az adatalapú szűrések és a terápia területén is. A jelenlegi elképzelések szerint a mai „adatsilók” mellett egy „adattárcát” is létrehozhatnának, amely keretet adhatna annak, hogy a honpolgárokrészt részt vehessenek az adatgazdaságban – mondta –, Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Koalíció adatipar és adatvagyon munkacsoport vezetője pedig arra emlékeztetett: Palkovics László miniszter október közepén jelentette be, hogy a Nemzeti Mesterséges Intelligencia Labor a tervek szerint 2021-ben indulhat el, addig kulcsfontosságú a döntéshozók figyelmének felkeltése, a kutatási együttműködések bemutatása. Rendezni kell(ene) addig az adatgyűjtés és a GDPR viszonyát is, azaz az eltérő célú adatgyűjtés, a kutatásokhoz gyűjtött adatok megfelelő anonimitása és a hozzájárulás kérdéseit.
A rendezvénysorozat következő alkalmával a mesterséges intelligenciában rejlő predikciós lehetőségeket járják körül.
