Porhintés volt a lombikszigorítás
Bár augusztus végén szigorítást ígért, a hvg.hu szerint egyelőre biztosan nem változtat a kormány a lombikbébiprogram hatályos szabályozásán, vagyis nem készül olyan módosítás, amely megszabná például, hogy milyen célra lehet felhasználni az IVF-eljárások során létrehozott, de be nem ültetett embriókat.
- Lombik után a béranyaságról
- Lombikprogram, és ami mögötte van
- Lombik helyett NaPro?
- Magyar startup tesztje a sikeres meddőségkezelésekért
- Lombikprogram: ellentmondó törvények
- A leselejtezés kultúrája
- Megjelent a lombikprogram kibővítéséről szóló kormányhatározat
- Lombikprogram: hátrányban a magánellátók (Bővítve!)
- Szigorúbb lombikszabályozást ígér Balog (Bővítve: Semjén)
- Kozma Imre: Nem a bűnt kell keresni a lombikprogramban
- Lombikprogram: az állam támogatja
- Lombikbébi-program: elfogadhatatlan
A szigorítás ötlete azután vetődött fel, hogy Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-ai beszédében bűnösnek nevezte azokat a párokat, akik részt vesznek a lombikbébiprogramban.
A püspök kijelentése óriási felzúdulást váltott ki, még a kormánypárti politikusok egy része is jelezte óvatosan, hogy nem ért egyet a katolikus vezető elgondolásával. Az egyházi kapcsolatokért is felelős Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont azzal igyekezett tompítani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökének kirohanását, hogy szerinte is „horror kategória”, ami az eljárásban fel nem használt embriókkal történik.
Pár nappal később az emberi erőforrások minisztere is igazat adott Veres püspöknek. Bár a kormányzati lombikprogramot Balog Zoltán megvédte, a be nem ültetett embriók sorsát ő is „nagyon súlyos etikai kérdésnek” nevezte, és Semjénhez hasonlóan ő is ígéretet tett, hogy a kormány mindent meg fog tenni „az életet minél inkább tiszteletben tartó szabályozás megteremtése érdekében”.
Az akkori kijelentések viszont, úgy tűnik, nem szolgáltak többet, mint kedélycsillapítást, vagyis hogy a püspök kijelentésén felzúdulók, illetve a vele vallási okokból egyetértők is megnyugodjanak. Az időközben eltelt két hónapban ugyanis nemcsak hogy semmilyen formában nem foglalkozott a kormány a kérdéssel, de a lap kormányzati forrása szerint egyelőre nem is tervezi, hogy belefogjon a bonyolult jogi és etikai kérdéseket felvető jogszabályalkotásba.
Ez utóbbiban egyébként elsőként az embrió, illetve a magzat státuszát kellene precízen tisztázni. A hatályos alaptörvény általánosságban csak annyit ír, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, más törvények pedig konkrét jogokkal (például öröklési joggal) is felruházzák, orvosi értelemben viszont csak a terhesség 8. hetétől (a test és a fő szervrendszerek kialakulásától) beszélnek magzatról, a méhen belüli fejlődés korábbi szakaszában embriónak nevezik.
