Lombikprogram: ellentmondó törvények
A lombikprogramra vonatkozó törvények betartása szinte egyáltalán nem ellenőrzött, mondta a Magyar Hírlapnak Jobbágyi Gábor.
Hosszan tartó vita indult Veres András püspök elítélő szavai nyomán a lombikprogramról, amelynek Jobbágyi Gábor szerint nem csak erkölcsi vetülete van, legalább annyi jogi problémát is felvet.
A jogászprofesszor a Magyar Hírlapnak elmondta, az egészségügyi törvény lombikprogramot érintő része 1997-ben, a Horn-kormány idején született ultraliberális szabályozás. Ez a törvény ellentmond az alaptörvény és a magzati élet védelméről szóló törvény vonatkozó részeinek, amelyek a fogamzástól kezdve védik az emberi életet. Megjegyezte, az egészségügyi törvény azonban a tizenkettedik hétig embrióról beszél, és gyakorlatilag dolognak tekinti a magzatot, vagyis a megtermékenyített petesejtet, amelyről így szabadon lehet rendelkezni, ameddig be nem ültetik az édesanyába. Jobbágyi Gábor súlyos problémának nevezte, hogy a lombikprogramra vonatkozó törvények betartása szinte egyáltalán nem ellenőrzött, ezért pozitívnak tartja azt a törekvést, hogy minél nagyobb részét állami keretek közé tereljék, mivel ez elősegítheti az átláthatóságot. Ma ugyanis nem lehet tudni, hogy mennyi megtermékenyített petesejt létezik, és mi történik azokkal, amelyeket nem ültetnek be.
Magyarországon létezik ugyan a lombikprogramot ellenőrző szerv, de az csak az általános feltételek meglétét ellenőrzi, az egyes művi megtermékenyítések folyamatát egyedileg nem – hangsúlyozta Jobbágyi Gábor, aki szerint a törvényi környezet ellentmondásainak feloldása és hiányosságainak megszüntetése mellett a lombikprogram szigorú ellenőrzésére is szükség lenne. Megjegyezte, fontos lenne egyértelműsíteni, hogy hány petesejtet lehet megtermékenyíteni, mennyit lehet beültetni, és mi történhet a be nem ültetett magzatokkal. Úgy érvelt, ha a törvény a megtermékenyített petesejtet egyértelműen magzati státusba helyezné, akkor sem a szülő, sem az orvos nem rendelkezhetne arról, mi történjen azokkal a magzatokkal, amelyeket nem ültetnek be, hiszen egy megfogant ember felett senki nem „rendelkezhet”. Az Európai Parlament két határozatban is kijelentette, nem lehet különbséget tenni a természetes úton és a művi megtermékenyítéssel fogant magzatok között, utóbbiakat is megilleti az élet védelme.
