Inkább káosz van, mint tervezett reform

A Válasz Online munkatársa egy hetet töltött Győr-Moson-Sopron megyében, hogy háttérbeszélgetések sorával derítse ki, mi történik reform címén.

Sorban állnak a mentőautók a mosonmagyaróvári Karolina Kórháznál.

Péntek délután van, és 16 órakor zár a szülészet. 

Szó szerint. Senki nem maradhat bent az osztályon, sem nővér, sem kismama, sem kisbaba. Kulcsra zárják.

Aki aznap császármetszésen esett át, azt a friss sebével esetkocsiba teszik, orvos vagy mentőtiszt kíséri. A többiek mentőgépkocsival utaznak Győrbe, a Petz Aladár Egyetemi Oktatókórházba. Mellettük a kisbabájuk. 

Március elseje óta ez a rend Mosonmagyaróváron. Van olyan hétvége, amikor négy, máskor hat édesanyát szállítanak így. Az egészre úgy derült fény, hogy egy levéli – a szomszéd faluból való – önkormányzati képviselő, Vargáné Herlicska Zsuzsa friss nagymamaként elképedt a történteken. „Ez egy családbarát kormány?” – kérdezte Nagy István agrárminisztertől, a környék országgyűlési képviselőjének írt nyílt levelében. A levéli szociális bizottság elnöke azt is leírta, hogy mivel nem volt elég helyi mentő, a környező városokból is odarendeltek néhányat az unokája, annak édesanyja és a többi újszülött átszállítására.

Mindez túlmutat önmagán, hiszen a kormány a házi orvosi ügyeletek átalakítása mellett tervbe vette a kis, gazdaságtalanul üzemeltethető kórházak átalakítását. Első lépésként Takács Péter egészségügyért felelős belügyminisztériumi államtitkár kiszámoltatta, hogy 2021-ben melyik kórházban mennyibe került ezer ellátandó lakos gyógyítása.

A legdrágábbnak Komló bizonyult 11 millió forinttal, viszont volt 13 olyan intézmény, ahol még másfél forintot sem kellett ezer lakosra költeni. (Köztük több budapesti, például a Dél-Pesti Centrumkórház, a Bethesda Gyerekkórház, a Nyírő Gyula vagy a Jahn Ferenc.) A mosonmagyaróvári a 11. legdrágább hely az országban az államtitkári kimutatás szerint, mintegy hárommillió forinttal. 

Persze a 2021-es évet alapul venni képtelenség, hiszen júliusig a kórház kizárólag súlyos állapotú covidosokat látott el. Az pedig nem nagy felfedezés, hogy lélegeztetett koronavírusosok ellátásra többe kerül, mint egy átlagos betegé. 

A kormányzati elképzelés szerint közelíteni szeretnék egymáshoz a kórházakra fordított összeget, a kisebb, gazdaságtalanul működő intézményeket pedig átalakítják. Nem zárják éppen be, ezt nem szabad kiejteni a szájakon, ahogy azt sem, hogy kórházi ágyakat szüntetnek meg. Maradjunk annyiban, hogy kórházak maradnak, csak éppen már nem azt nevezik így, ahol belgyógyászat, sebészet és szülészet is működik, hanem azt, ahol valaha működött. 

Az átalakításra az ország több pontján valóban szükség lehet. Például azokon a szülészeteken, ahol teljes stáb áll készenlétben napokig, mire megszületik egyetlen gyermek. Ám ez a hely, ahol péntek délutánonként mentőautóba pakolják az anyákat, nem egy Isten háta mögötti kisváros, ahonnan elmenekülnek a fiatalok, és kórháza sem egy aprócska lepattant ispotály.

A Karolina Kórház uniós pénzből szépen felújított intézmény, nem sokkal ezelőtt még rendes szülészete, gyerekosztálya, kardiológiája, intenzív osztálya is volt.

(...)

A Karolina Kórház megmutatta, milyen az, amikor az egészségügy összeomlik. Úgy dőlt le, mint a gyerekjáték, amelynek kis tornyából hasábokat kell egyenként kihúzni. Egy ideig mintha nem volna következménye a mozdulatoknak. Aztán egy kulcsfontosságú elemnél borul minden. 

A kórház már nem tudta kiállítani az intenzív osztály éjszakai és hétvégi ügyeleti személyzetét, azt be kellett zárni. Az intenzív hiánya magával rántotta a sürgősségi betegellátó osztályt, mert ahol nincs intenzív terápia, ott nem tudnak rezidenseket fogadni. Így ott is kevés lett a létszám. Ha nincs intenzív osztály, akkor altatóorvoshoz is nehéz jutni. Ha nincs altatóorvos és szülésznő, akkor hétvégén nincs szülészet. 

Március elsején odáig jutottak, hogy a korábbi nyolcosztályos kórházból hivatalosan csak négy 0-24 órában működő részleg maradt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kimutatása szerint. 

A Müller Cecília által vezetett intézmény korábban minden átalakításról hivatalos iratot tett közzé, ám ezt most hiába kerestük az NNK honlapján. Nincs döntés? De. Az NNK magyarázata szerint az óvári és a megyei irányító kórház között született megállapodásnak megfelelően a kieső ellátásokat a megyei kórház saját telephelyén biztosítja. A kórház a változásokat bejelentette a Nemzeti Népegészségügyi Központ felé, melyet az NNK nyilvántartásba vett. Kijelölő határozat kiadása nem volt szükséges – tartalmazza a válasz. Két kórház megegyezett.

Kértük, hogy hadd tekintsünk bele akkor az NNK nyilvántartásába. „Mivel a megállapodás a két kórház között született, az NNK-nak nincs közzétételi kötelezettsége sem” – tartalmazta az újabb válasz.

Honnan fogjuk látni, ha máshol is hasonló történik? Sehonnan. 

A kórház Győrhöz kapcsolásával elveszett a nővérek béréből az addig az államtól kapott 20 százalékos területi pótlék, mert most már nem a végeken, hanem a központban lettek alkalmazva. Miközben persze ugyanott dolgoztak tovább. A sürgősségi betegellátó osztály megszűnésével pedig az állami bérkiegészítés tűnt el. A szakdolgozók bére három hónap alatt a felére csökkent.