Műhibaperek: százmillió forint fölé kúsznak a kártérítések
Szakértők becslése szerint évi több száz műhibaper zajlik itthon, és megjelentek a százmillió forintot meghaladó követelések, írja az Economx.
Simon Tamás egészségügyi szakjogász szerint a perek száma mellett fontos lenne a peren kívüli egyezségek száma is, bár ebben a körben lehet átfedés, hiszen ha nem vezetett eredményre az egyeztetés, az eljárás perré alakul át.
Arra akadt példa, hogy néha megkeresték a finanszírozott szolgáltatókat, miszerint a folyamatban lévő pereikről nyilatkozzanak (kik a felperesek, milyen szakterületet érint a mulasztás, mekkora összegű a megítélt kártérítés, sérelemdíj, perköltség és ezt ki fizeti, mennyit a biztosító, mennyit a kórház). A szolgáltatók válaszoltak is, ám nem tudni, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, illetve jogelődjei feldolgozták-e ezeket az adatokat, példának okáért egy tanulmányban.
Átlagos kártérítést és sérelemdíjat akkor lehetne számítani, ha tudnánk, hogy azt milyen jogcím szerint átlagosítsuk – emelte ki a szakjogász. Hiszen egyedileg kell vizsgálni az ápolás-gondozást, a háztartási kisegítést, a közlekedést, a gyógyszerköltséget...
A havi járadékok is változhatnak az inflációra tekintettel, de ilyen kötelező előírás nincs. Adott esetben indíthatóak járadékfelemelés iránti perek, így tehát egy ilyen eljárásnak nem biztos, hogy a marasztalást megállapító ítélettel vége is van. Valóban megjelentek a nagy értékű, százmillió forintot meghaladó perek, ám jellemzően ilyenkor több károsult is szerepel a felperesi pozícióban, vagy súlyosan károsodott gyermekről, netán végtag, illetve gerincsérült felnőttről van szó. De akkor is vastagabban fog a bírák tolla, szól a per, ha a károsodott személynek magas a jövedelme és a jövedelem kiesés hosszú évekre fennáll.
Minél inkább sérti a felperes, vagy a környezetének életminőségét a károsodás, annál magasabb lehet az összeg.
A per időtartama csak annyiban növelheti az összeget, hogy a marasztalási összegek után késedelmi kamatot kell fizetni, ami adott esetben egész jelentős is lehet, tekintettel arra, hogy Magyarországon nagyon elhúzódnak az orvosi műhibaperek.
A peren kívüli megegyezések azért húzódhatnak el, mert a biztosítók szakértői hosszú idő alatt adnak véleményt és lényegében a szakmai felelősségbiztosítókat nem köti a határidő, nem köti, hogy milyen időtartam alatt kell válaszolniuk például egy szolgáltató megkeresésére, írja az Economx.
