Szakértők becslése szerint évi több száz műhibaper zajlik itthon, és megjelentek a százmillió forintot meghaladó követelések, írja az Economx.

Sokan úgy vélik, hogy a betegek aláírását igénylő orvosi papírokat nem lehet digitalizálni, mert az elektronikus dokumentumok nem hitelesek.

Kizárólag az egészségkárosodásból eredően felmerült többletköltséget kell megtéríteniük a kórházaknak, nem a fogyatékkal született gyermek felnevelésének összes költségét – áll a Kúria legfrissebb jogegységi határozatában.

A Növekedés.hu szerint nőni fog a műhibaperek száma a magánegészségügyben, egyelőre a fogászatban a leggyakoribbak ezek.

Jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma, sem a polgári, sem a büntetőjogban, írja a 24.hu-n dr. Sándor Zsuzsa, nyugalmazott bíró.

Az orvosok időnként már nem azt nézik, a betegnek mi a baja, hanem hogy nekik milyen problémájuk adódhat a páciens miatt, írja a BAON.

Továbbra sem az orvosszakmai tévedések, hanem a dokumentáció hiányosságai miatt marasztalják el leginkább a bíróságok a kórházakat.

Első fokon két év letöltendőt kapott egy ortopédsebész, aki minimum 9 betegétől pénzt követelt az ellátás után. A hvg.hu összeállítása.

Mi változott az utóbbi időben a gondnokságot, a cselekvő- és belátási képességet érintő kérdéskörben? Működnek-e a gyakorlatban a betegjogok között megfogalmazott önrendelkezési szabályok, például a kezelésről való lemondás lehetősége?

A trauma-centrumokban ellátott agyrázkódásos betegek több mint fele esetében nem történik utánkövetés, holott a traumatikus agyi sérülések esetében megnő a neurodegeneratív és pszichiátriai zavarok kialakulásának esélye, írja a JAMA Network Open tanulmánya.