Műhibaperek: általában a kórház a vesztes fél
Az orvosok időnként már nem azt nézik, a betegnek mi a baja, hanem hogy nekik milyen problémájuk adódhat a páciens miatt, írja a BAON.
A statisztikák szerint évente 7-10 ezer ellátási hiba van az egészségügyben, ez elsőre soknak tűnhet, de akkor már nem, ha figyelembe vesszük, hogy orvos-beteg kapcsolatból viszont több millió adódik egy évben – mondta el dr. Temesváry Béla, a kecskeméti kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, osztályvezető-helyettese, aki egyben igazságügyi orvosszakértő is. Az 51. jogásznapon, amelyet a Kecskeméti Törvényszék szervezett, mégpedig a megyei Jogász Egylet, az ügyvédi kamara és a kormányhivatal közreműködésével, a BAON beszámolója szerint azt is hozzátette: hazánkban 300-400 műhibaper indul átlagosan, de a számuk dinamikusan nő; a legtöbb, körülbelül negyven százaléknyi a szülészet-nőgyógyászat területén. A bíróságok által megítélt kártérítések összege 15 és 100 millió forint között mozog, országosan a pertárgyérték 2 milliárd forint körül lehet. A felperesek általában felkészültebbek a kórházaknál, ügyvédeik kifejezetten ilyen ügyekre specializálódtak, így 70-80 százalékban az egészségügyi szolgáltatók, kórházak lesznek a per vesztesei, megfelelő jogi támasz nélkül.
Temesváry doktor hangsúlyozta, hogy megfigyelhető jelenség manapság már a defenzív medicina kialakulása, amikor az orvos nem azt nézi, mi baja lehet a betegnek, hanem hogy neki személyesen milyen problémája származhat a páciens ellátásából (pontosabban ha annak során valami nem jól sikerül). A következmény kétféle lehet: az orvos az ellátást a szakmai minimumra torzítja, a másik véglet pedig, hogy sok indokolatlan és költséges vizsgálattal terheli meg a kórházat, ami a többi beteg kezelését is akadályozza.
