Nem is létezik orvosi műhiba?
Jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma, sem a polgári, sem a büntetőjogban, írja a 24.hu-n dr. Sándor Zsuzsa, nyugalmazott bíró.
Az orvosi műhiba kifejezés első értelmezését egy német kórboncnoknak, Rudolf Virchownak tulajdonítják, aki 1870-ben így írta le a fogalmat: „azok a gyakorlati tevékenységükben engedélyezett gyógyító személyek, akik hivatásuk gyakorlása során a szükséges figyelmesség vagy óvatosság hiánya folytán a gyógyítás általánosan elismert szabályai ellenében cselekvésükkel vagy mulasztásukkal a kezelésükre bízott személy egészségét megkárosítják, büntetendőek.” Ma már ennél jóval szélesebb körben használjuk a kifejezést. A számtalan műhibaperben a sértetteket képviselő néhai Ádám György jogászprofesszor szerint egy gyűjtőfogalomról van szó, ami „büntetőjogi, polgári jog, államigazgatási jogi, fegyelmi eljárási és etikai bizottsági eljárásra vonatkozik, és amelynek tárgya az orvos által gyógyítás közben okozott hiba”.
De vajon a gyakorlatban mit jelent az orvosi műhiba, egyfelől a polgári, másfelől a büntetőjogban?
Az egészségügyről szóló törvény „nem-konvencionális eljárások” néven említi azokat, amelyek a bevett gyógyítási módszereket kiegészítő, helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások. Kimondja a törvény azt is, hogy ha a nem-konvencionális eljárást a hagyományos orvosi eljárás helyett alkalmazzák, kötelező az orvosi ellenőrzés.
A vonatkozó miniszteri rendelet szintén azt rögzíti, hogy „a nem orvos személy tevékenységét csak orvosi vizsgálat, szakellátás után, vagy azzal párhuzamosan, a beteg rendszeres orvosi ellenőrzése mellett – kiegészítő tevékenységként – végezheti önállóan”. Emellett minden természetgyógyásznak hatósági működési engedéllyel kell rendelkeznie. Ehhez képest a legutóbbi elérhető (2015-ös) statisztikai adatok szerint a természetgyógyászoknak mindössze 14 százaléka rendelkezik szabályos működési engedéllyel.
Miközben az interneten böngésztem az orvosi műhibapereket, feltűnt: számos cikk jelent meg arról, hogy „évről évre egyre több” büntetőeljárás és kártérítési per indul az orvosokkal és a kórházakkal szemben. Erre azonban nincs semmiféle kézzelfogható bizonyíték, mert „orvosi műhiba” címmel nincs statisztika, a növekvő tendencia többnyire a témában nyilatkozók becsléseit jelenti.
A bűnügyi statisztikában ugyanis csak a „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” kategória szerepel, ebben azonban a közlekedési bűncselekményektől a vadászbalesetekig sokféle ügy szerepel. A polgári jogban szintén csak olyan átfogó kategóriákat találunk, mint a „szerződésen kívül okozott kár” és/vagy a személyiségi jogi perek. Az ilyen típusú polgári pereknek nyilván csak egy részét teszik ki az orvosi műhiba miatt indult eljárások.
Azt is érdemes tudni, hogyha a beteg egészségét, életét a kórházban veszélyeztetik, akkor az ezzel kapcsolatos kárigényt nem a hibázó orvossal, hanem a kórházzal, az egészségügyi intézménnyel szemben kell érvényesíteni. Magyarán a polgári pert a kórház ellen kell megindítani. Ha az intézmény elismeri a felelősségét, a felek sokszor peren kívül is megegyezhetnek, ezzel többnyire mindenki jobban jár. Ha a kórház fizetett a betegnek, az már az intézeten múlik, hogy a szóban forgó összeget vagy legalábbis annak egy részét átterheli-e a hibát elkövető doktorra.
