Mit kíván a magyar családorvos?

A reformígéretek ellenére az elmúlt években az alapellátás nem mozdult el reménytelen helyzetéből. A tartósan betöltetlen körzetek száma mára meghaladja a 400 praxist, a háziorvosi korfa tovább öregszik, a fiatalok számára nem vonzó a pálya, ennek megfelelően az utánpótlás sem biztosított. A nagy reményekkel várt, több mint négy éve megjelenő Alapellátási törvény egyetlen végrehajtási rendelete sem "született" meg.

Mindazonáltal az utolsó reménysugarakat jelentette az alapellátó orvosok körében egy 2018. év végi Kormányhatározat, az egészségügyi alapellátás 2019–2022. évekre vonatkozó szakpolitikai programjának kidolgozásáról és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervről. A szakpolitikai program egyes pontjainak megvalósításához szükséges források hozzárendeléséről azonban csupán a "gazdaság teljesítőképességének függvényében, az esztendő második felében kívánnak dönteni a döntéshozók", szóltak az egybehangzó információk. Sajnos úgy tűnik, hogy a háttérben ez a döntés meg is született, hiszen ha a jövő évi költségvetéstervezet 6%-os egészségbiztosítás alap növekményéből indulunk ki, tisztán látszik, hogy mindez még a minimális fejlesztési igények kiszolgálásra sem elegendő.

A Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) 19 pontból álló deklarációja a Családorvosok Világnapja, május 19-e alkalmából:

1. Legyen szolgáltatás-ellenszolgáltatás elvű családorvosi praxisfinanszírozás és alapellátási ügyeleti finanszírozás, mely a minőségi munkához kötött teljesítményalapú díjazás alapját képezhetné! A praxisfinanszírozásból a mindenkori szakorvosi és szakdolgozói bértábla alapján kiszámított munkabér kigazdálkodható legyen!
2. Legyen családorvosi életpályamodell!
3. Legyen a praxisjog intézménye felülvizsgálva!
4. Legyen kontrollálható a családorvosi napi betegforgalom!
5. Legyen folyamatos eszköztámogatás! Legyenek a POC tesztek elérhetőek és finanszírozottak az alapellátásban!
6. 2020-tól szerepeljen a családorvosi praxis minimumfeltételei között a gépjármű!
7. Minden családorvosi praxis számára legyen biztosított térítésmentesen orvosi szoba + nővérszoba + fektető!
8. A jelenlegi „minőségi” indikátorok helyett legyen új, szakmai alapokon nyugvó indikátorrendszer!
9. Legyen szervezetileg önálló alapellátási módszertani központ!
10. A többlettudás (másodszakvizsgák, licence vizsgák) jelentsen többletjogosítványokat, társuljon hozzá többletfinanszírozás! Hatáskör bővítés valósuljon meg az alapellátásban a diagnosztika és terápia területén egyaránt másodszakvizsgáktól függetlenül is!
11. Töröljék el a degressziót!
12. Legyen a rendszerszintű finanszírozás része a népegészségügyi többletszolgáltatások nyújtására képes praxisközösségi együttműködés! A háziorvosi törzskarton és a praxisközösségi szinten végezhető egészségi állapotfelmérés adattartama élesen különüljön el egymástól!
13. Legyen országosan egységes díjszabás a nem központilag finanszírozott családorvosi tevékenységekre!
14. Csökkenjenek az adminisztrációs terhek! Szüntessék meg a különböző alakú, méretű, minőségű formanyomtatványokat! Csökkentsék a felesleges nyomtatásokat (e-Recept, e-Beutaló)
15. Legyen országosan egységes önkormányzati feladatátvállalási szerződés!
16. A Nemzeti Alapkezelőtől származó finanszírozás ne képezze a helyi iparűzési adó adóalapját!
17. Legyen az ország minden pontján a rendelési időn kívül alapellátási ügyelet, a 2015. évi CXXIII. Alapellátási törvényben foglaltaknak megfelelően!
18. Jelenjenek meg a női családorvosok háziorvosi pályaválasztását, pályán maradását, gyermekvállalást segítő elemek az alapellátásban!
19. Az EESZT adta lehetőségek legyenek hatékonyabban kihasználva, kötelezzék a járó és fekvőbeteg intézményeket, magánszolgáltatókat a teljeskörű adatfeltöltésre. A labor és szakorvosi javaslatok mihamarabb érkezzenek strukturált adatformában!