Ne féljünk a természetes édességektől, együnk gyümölcsöt!
Gyakori táplálkozási tévhit, hogy a gyümölcsökben található természetes cukrok (azok közül is a fruktóz) hizlalnak, megemelik a vércukor- és inzulinszintet, ezért egészségtelenek. Az igazság ezzel szemben az, hogy a gyümölcsökben található rostok, vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok kulcsszerepet játszanak a daganatos betegségek megelőzésében, az immunrendszer erősítésében és az anyagcsere szabályozásában – mondja Szabó Adrienn dietetikus, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének munkatársa.
A nyár a friss gyümölcsök évszaka, mégis sokan tartanak fogyasztásuktól a cukortartalmuk miatt. Pedig a tudományos tények és a dietetikai gyakorlat mást mutat: a színes, változatos gyümölcsfogyasztás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak. „A félelem sokszor félreértelmezett tudományos eredményekből táplálkozik, mert gyakran nem magát a gyümölcsöt vizsgálják, hanem az abból kivont, szabad fruktózt és azt is sokszor irreális mennyiségben” – mondja Szabó Adrienn. A dietetikus hozzáteszi: a fruktóz viszont nem tartalmazza azokat a természetes rostokat, vitaminokat és antioxidánsokat, amelyek a gyümölcsök teljes értékét adják, ezáltal támogatják az immunrendszert, segítik a bélflóra egyensúlyának fenntartását, valamint szerepet játszanak a krónikus betegségek megelőzésében is.
A sokféle gyümölcsből álló étrend csökkenti a daganatos betegségek, a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az energia-egyensúly fenntartása érdekében fontos, hogy a gyümölcsöket ne extra kalóriaként fogyasszuk, hanem tudatosan építsük be az étkezéseinkbe.
A gyakori tévhitekkel ellentétben a hízást, a cukorbetegséget vagy a zsírmájat nem önmagában a gyümölcsfogyasztás okozza, hanem az, ha valaki a napi szükségletén túl, rendszeresen, nagy mennyiségű plusz kalóriát visz be – legyen szó bármilyen ételről. Ráadásul a gyümölcsökben (de akár a 100%-os gyümölcslében is) lévő cukor természetes közegben, rostokkal és tápanyagokkal együtt fordul elő, így lassabban szívódik fel, és nem okoz drasztikus vércukorszint-ingadozást.
Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén sincsenek „tiltólistás” gyümölcsök. Ezen betegeknél azonban fontos a pontos mennyiség ismerete, a rostban és/vagy fehérjében, telítetlen zsírsavakban gazdag kísérőételek – mint a túró vagy az olajos magvak – és a tudatos étkezés, ezek lassítják a felszívódást.
„Az egyéni eltérések miatt azonban esetükben célszerű vércukorszint ellenőrzés mellett, dietetikussal egyeztetve beállítani a mennyiséget és az időzítést” – teszi hozzá a szakember. Kiemeli: a társított ételek és a vércukor monitorozása leginkább a cukorbetegek esetén fontos. Egészséges emberek (is) nyugodtan fogyaszthatnak gyümölcsöt reggelire, tízóraira, ebéd után, uzsonnára vagy vacsoraidőben, nincsen olyan napszak amikor tilos lenne ezeket enni. Egyedül közvetlenül lefekvés előtt érdemes kerülni nagyobb mennyiségben a gyümölcsfogyasztást, de akkor is inkább azért, mert éjszaka lassabb az emésztés, azonban ez az odafigyelés minden nyersanyagcsoportra vonatkozik.
A dietetikus azt mondja: jobb, ha inkább gyümölcs kerül a tányérunkra, mint valamilyen ultrafeldolgozott, édesített nassolnivaló. A banán például, amelyet sokan kerülendőnek tartanak, tökéletes tízóraira vagy uzsonnára is, akár egy kis túróval, mandulával vagy joghurttal fogyasztva. Ezen kívül egy közepes banán (kb. 100-120 kcal) kevesebb kalóriát és olykor több természetes tápanyagot tartalmazhat, mint egy-egy fehérjeszelet.
A szakember kiemeli: a magyar lakosság gyümölcsfogyasztása rendkívül alacsony és egyoldalú. Pedig a hazai szezonális kínálat sokkal gazdagabb: nyáron dinnyék, barackfélék, ribizli, málna, meggy és szeder is terem, míg ősszel körte, alma, szilva és szőlő. Télen pedig az aszalt gyümölcsök vagy cukormentes, alacsony cukortartalmú lekvárok is értékes kiegészítői lehetnek az étrendnek.
A teljes információ az egyetem honlapján
