Igazolt hiányzás – az iskolaorvos, házi/szakorvos, illetve a szülő kötelezettségei és lehetőségei

 iskola-egészségügyi ellátás meghatározása

Az iskolaorvosi ellátás a tanulók részére az óvodában, illetve iskolában személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás.^1/*/ Az ellátást a nevelési-oktatási intézményekben működő orvosi szobában, az ott meghatározott rendelési időben lehet igénybe venni többek közt a gyermekek, tanulók teljes fizikális szűrővizsgálata, egészségi állapotának vizsgálata, követése, (szakmai) alkalmassági vizsgálatok, egészségfejlesztés, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása, egészségnevelés, környezet-egészségügyi feladatok ellátása, illetve a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt gondozása céljából.

Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

Az iskolaorvosi ellátáshoz tartoznak még a különböző közegészségügyi és járványügyi feladatok (pl. az iskolai életkorhoz kötött, valamint a kampányoltások, járványügyi intézkedések, intézményi étkeztetés ellenőrzése stb.) és az elsősegélynyújtás (az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz vagy egyéb intézménybe irányítása) is. Iskolaorvos által biztosított ellátásban a tanulói jogviszony megkezdésétől 18 éves korig részesülhetnek a diákok, de igénybe vehetik az ellátást a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevők is.

A tanulók kötelezettségei

Az orvosi ellátás ismertetését követően tekintsük át a diákok kötelezettségeit. A köznevelési törvény szerint Magyarországon minden gyermek köteles intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni, továbbá kötelessége az is, hogy jelenjen meg a kötelező és a választott, továbbá az általános iskolában a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Ezzel összefüggésben a tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. E kötelezettség elmulasztása különféle következményeket, esetlegesen szankciókat von maga után. A szankciók lehetnek nagyon súlyosak, pl. a nem tanköteles tanuló esetében akár a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek (a tankötelezettség korhatára Magyarországon a 16. életév).

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a szerint, ha a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Egyes esetekben a mulasztást a jogszabály erejénél fogva igazoltnak kell tekinteni. Ezek az esetek a következők: ha a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; ha a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja; illetve, ha a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Egyéb esetekben, amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak számít.

A mulasztások igazolása

A hivatkozott rendelet 5. § (1) bekezdése alapján az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.^2/*/ E rendelkezés alapján az intézmény meghatározhat a házirendben konkrét eljárási szabályokat a mulasztások igazolására vonatkozóan. A nem megfelelően igazolt mulasztás pedig igazolatlanként regisztrálható.

A rendelet szabályozza továbbá, hogy a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, akkor gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészsége és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Amennyiben a tanuló betegség miatt marad távol a tanítási óráról és az egyéb foglalkozásról, és ezt az intézmény házirendjében foglaltaknak megfelelően igazolja, úgy az nem tekinthető kötelességszegő magatartásnak. Más a helyzet azonban akkor, ha a tanuló hiányzását nem vagy nem a házirendben rögzítetteknek megfelelően igazolja, ebben az esetben ugyanis mulasztása igazolatlan.^3/*/

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a szabályozza az igazolatlan mulasztások jogkövetkezményeit. Eszerint, ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt, valamint a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, akárcsak abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri a tíz órát. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

A szülői igazolás

A hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az óvodában, az iskolában csak három napot igazolhat a szülő, ugyanakkor ennek évtizedes hagyománya van, és mivel alapvetően bevált, a mai napig tartja magát. Ebből következően a gyermek, a tanuló késésének, mulasztásának szabályozása – a jogi keretszabályozáson túl – intézményi szintű döntést igényel. A szülő által igazolható mulasztások szabályait – köztük a mulasztások számát is – helyben, az adott intézmény házirendjében, a helyi sajátosságok figyelembevételével kell az óvodának, az iskolának szabályoznia. A házirend elfogadásakor, módosításakor az óvodaszék, iskolaszék, valamint a diákönkormányzat is kötelező véleményezési joggal rendelkezik. A házirend nyilvános dokumentum, megismerése nem ütközhet akadályba.

A minisztérium és az iskolák elsődleges feladata e területen a gyermekek érdekeinek érvényesítése. A gyermek érdeke pedig az, hogy tanulhasson és tanuljon, minél kevesebbet hiányozzon az iskolából, ne maradjon le a tanórákról, és ha beteg, az orvos mindenképpen lássa, máskülönben felmerül a szülői felelősség kérdése. Az iskolai hiányzás oka lehet betegség vagy családi ok, amelyet a szülő igazolhat. A szülői igazolás alapvetően valóban 3 napra adható, de a gyakorlat szerint számos intézmény enged a házirendjében ennél akár többet is, ha a szülő valamilyen megalapozott családi ok miatt kikéri a gyermeket. A három napra tehát nincs központi előírás. Miután a kérdés szabályozása az intézmény szakmai önállóságának a része, és megfelelő szabály csak a helyi sajátosságok ismeretében hozható, a rendelet nem szándékozik ezt a szakmai önállóságot csorbítani. Amennyiben a vonatkozó helyi szabályt az adott intézménybe járó gyermekek szülei nem tartják jónak, akkor nekik kell fellépniük ez ügyben, akár egyénileg, akár a szülői szervezeten, óvodaszéken, iskolaszéken keresztül, és kezdeményezhetik a házirend módosítását az intézményben. A tanuló gyermek érdeke ugyanakkor a tanulás, amit az intézményeknek a házirend kialakításakor is messzemenően figyelembe kell venni, mint ahogyan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben meghatározott tanulói jogokat és kötelességeket is. 

Mulasztások és igazolásuk a gyakorlatban

A vonatkozó rendeletek rövid ismertetése után nézzük meg, hogy hogyan valósul meg a mulasztások igazolása a valóságban, a normál iskolai körülmények között.

1. Az iskolaorvos adhatna igazolást a hiányzásra, főleg akkor, amikor ő jelzi a betegséget és javasolja a távolmaradást a beteg gyerek részére. De mivel az iskolaorvos feladata az akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz vagy egyéb (egészségügyi) intézménybe irányítása, ezzel ebben a pillanatban át is adta az igazolás kiadásának jogát a házi- vagy szakorvos részére, hiszen a betegség lefolyásának követése (valamint az egészségesség megállapítása) is már ott történik. Tehát az iskolaorvos a betegség lefolyásában betöltött „szerepének” következtében az igazolói körön kívül rekedt.

2. A házi- és/vagy szakorvos által kiadott orvosi igazolás egyértelműen alá tudja támasztani a három napon túli betegséget.

3. A háromnapos mulasztás(ok) igazolásában a főszerep egyértelműen a szülőké. A közösségben összeszedett, rövid otthoni ápolást igénylő betegségektől kezdve egészen az egyszerűen csak családi okként megjelölt hiányzásig, csak a szülő tudja legalizálni. Ő ismeri gyermekét, ő áll (gondviselőként) „szerződésben” az iskolával és végül, de nem utolsósorban ő viseli a hiányzással-mulasztással kapcsolatos felelősséget is. Amíg az igazolás papíralapú volt, addig a visszaélés lehetősége is sokkal tágabb teret biztosított az azzal visszaélők számára. Ma már e-alapú az igazolás is, ami a szülővel van közvetlen összeköttetésben (kivételek persze itt is akadnak – gondoljunk csak az IT eszközöket profi módon használó furfangos diákokra).

4. Az iskola felelőssége a rendelet betartása és betartatása, valamint annak a normális viszonynak a megteremtése (tanár – diák – szülő), amelynek segítségével nem lesz trükközés az igazolás kiállításakor. A mulasztások igazolására vonatkozó előírásokat a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni. Itt az intézmények saját jogkörben meghatározhatják az igazolható napok számát. Ez a lehetőség azért nagyon fontos és jó, mert a hiányzások körülményeit, problémáit az osztályfőnökök és igazgatók jobban látják, mint egy központi szerv. A mozgástér tehát adott, az intézmények jó része él is ezzel a lehetőséggel. 

Vannak azonban olyan iskolák, amelyek jellegük és diákjaik összetétele miatt nem térnek el a háromnapos szabálytól. A szakiskolai rendszerben történő képzésben tanulók például a gyakorlatról csak táppénzes papírral hiányozhatnak, hiszen az munkahelynek minősül. Az elméleti oktatásról azonban egyéni elbírálás alapján több napot is igazolhat a szülő, ám ott is elvárják, hogy lehetőség szerint előre jelezzen az iskolának. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szakiskolák többségében a hiányzások, illetve azok igazolása, alapból nagyobb problémát jelent, mint egy gimnáziumban vagy egy szakképzőben, így nyilván fel sem merül a régi gyakorlat megváltoztatása.

Igazolástól függetlenül azonban a törvény előírja, hogy amennyiben a hiányzások száma egy tanévben meghaladja a 250 órát,^4/*/ akkor a tanköteles tanuló köteles osztályvizsgát tenni. Amennyiben pedig az igazolatlan órák száma meghaladja a 10-et, úgy az iskolának hivatalból értesítenie kell a jegyzőt és a családvédelmi szolgálatot, 50 óra felett pedig megvonják a szülőktől a családi pótlékot is.^5/*/

Irodalom:

1. 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.
2. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdése alapján.
3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendje.
4. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7)-(8) bekezdése.
5. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény 15. §-a a tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezés (180/2014/OJBIT).

A cikkre született választ ide kattintva olvashatja