2021. május. 18., kedd - Erik, Alexandra.
hirdetés
hirdetés

Fókuszban a bioetika

A Szenior Akadémia idei harmadik alkalmán a bioetika aktuális kérdéseit járta körbe dr. Kovács József, a Magatartástudományi Intézet igazgatója.

Dr. Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója „Aktuális kérdések a bioetikában” című előadásában ismertette a bioetika kialakulásának okait. Mint rámutatott, a 60-as években a biológia és az orvostudomány fejlődése új etikai kérdéseket vetett fel, az emberi jogi megközelítés is előtérbe került, a betegek pedig egyre jobban bevonódtak az egészségügybe, ez hívta életre a bioetikát. Kitért rá, hogy míg az úgynevezett piros bioetika az orvostudomány és a biológia által felvetett erkölcsi kérdésekkel foglalkozik, addig a zöld bioetika a környezeti és a népesedési etikával.

Prof. Dr. Kovács József (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)
Prof. Dr. Kovács József (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

A bioetikát az emberi egészség holisztikus megközelítése jellemzi, kritikai és filozófiai jellegű, interdiszciplináris terület – ismertette az igazgató. Egyik ága a klinikai bioetika, ami leginkább a hagyományos orvosi etikára hasonlít, a betegágy mellett dolgozó orvosok etikája, ami a többi között olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az orvosi titoktartás, a betegjogok vagy a betegek tájékoztatása. Szólt róla, hogy régen, a paternalizmus korában az úgynevezett egyszerű tájékoztatás elve érvényesült, mely szerint az orvosnak nagyobb a tudása és az ítélőképessége, mint a betegnek, épp ezért nem is kell őt mindenről tájékoztatnia. A 60-as évekig szakmai kérdésnek számított, hogy mennyit és mit kell elmondani a betegnek. Ma már a tájékozott beleegyezés elve érvényesül, mely szerint mindent el kell mondani, ami alapján a páciens dönteni tud, hogy beleegyezik-e az adott beavatkozásba – ismertette. Kitért még a különböző betegtájékoztatási standardokra, majd peres ügyeken keresztül mutatta be a téma nehézségeit.

Előadásában beszélt az igazságosság kérdésérről is az egészségügyben, melynek egyik fontos része a sorolás problematikája – két fajtáját különböztetjük meg: a kemény és a puha sorolást – mutatott rá. Ide tartoznak az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái, valamint az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája is – sorolta.

Szólt a haldoklással kapcsolatos etikai kérdésekről, külön kitérve az eutanáziára. Mint arra rávilágított, Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvény radikális változást hozott, mely lehetővé tette az életmentő kezelések visszautasításának jogát abban az esetben, ha a páciens olyan betegségben szenved, ami orvosi kezelés ellenére is rövid időn belül nagy valószínűséggel halálhoz vezet, közli az egyetem honlapja.

(forrás: semmelweis.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Csak Kásler Miklós Facebook-posztjából lehet tudni, hogy önköltséges PCR-tesztre kötelezik azokat a tervezhető műtétre váró betegeket, akik nem tudnak felmutatni védettségi igazolványt, noha egy ilyen feltételt csak jogszabályban szabadna előírni.

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.