A véres vizelet vészjelzés – kampány a hólyagrák korai felismeréséért
Az egészségműveltség javításával, új kommunikációs szemlélettel és szűrésekkel segíti a hólyagrák korai felismerését a Magyar Urológusok Társasága az uniós támogatással indított BClear-program keretében.
A Magyar Urológusok Társasága (MUT) 101 éves történetében ez az első alkalom, hogy közvetlen európai uniós támogatású projekthez sikerült csatlakozni – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Nyirády Péter egyetemi tanár, a MUT elnöke, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója a BClear (Bladder Cancer Literacy for All – Hólyagrák-ismeret mindenkinek) elnevezésű program minapi sajtótájékoztatóját. Az Európai Urológiai Társaság (EAU) vezetésével, egymillió eurós költségvetésből megvalósuló, 36 hónapos – 2025. augusztus 1-jétől 2028. június 30-ig tartó – edukációs kampányban görög, lengyel és magyar szakmai, valamint nemzetközi betegszervezetek működnek közre.
Mivel az ellátórendszer mindössze 20 százalékban felelős a lakosság egészségéért, a fennmaradó 80 százalék pedig az egyénen és az egészségtudatosságon múlik, a projekt célja egy olyan páciens-edukációs eszköztár kialakítása, amely képessé teszi a betegeket a közös, megosztott orvos-beteg döntéshozatalra – vázolta fel a professzor.
A legköltségesebb daganatos betegség
Miközben az elmúlt 10-15 évben számos daganattípus – például a kolorektális tumorok – esetében látványos javulás tapasztalható a túlélési statisztikákban, a hólyagrák sajnos a rangsor végén kullog, ezen a téren nem történt meg a várt áttörés – mondta Bajory Zoltán egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Urológiai Klinikájának igazgatója a betegség klinikai és gazdasági vetületeit megvilágítva. A helyzet nemzetközi viszonylatban is riasztó, hiszen Magyarország a világ rangsorában a 6. helyen áll az előfordulás gyakoriságát tekintve. A diagnózis és a kezelés emellett rendkívül komoly műszerezettséget, kiterjedt asszisztensi és orvosi stábot igényel, így a hólyagrák az egyik legköltségesebb onkológiai betegség, amely globálisan euró- és dollármilliárdos terhet ró az ellátórendszerekre.
A korai felismerés útjában anyagi és szakmai korlátok egyaránt állnak. A páciensek oldaláról a legnagyobb problémát a releváns egészségügyi ismeretek hiánya és a vizsgálatoktól való félelem jelenti; sokszor nem ismerik fel időben a tüneteket, és nem tudják, hová forduljanak.
Az anyagi korlátokat a diagnosztika és a modern terápia magas eszközigénye – így a daganatsebészetben egyre nagyobb teret nyerő, rendkívül drága robotsebészet –, valamint a felvilágosító kampányok költségei jelentik.
Az orvostársadalom felelőssége, ha a nem megfelelő vagy késői primer diagnózis miatt a betegek már előrehaladott, nehezebben kezelhető stádiumban jutnak el a specializált urológiai centrumokba, ami a társszakmák részéről is fokozott edukációt igényel – fűzte hozzá Bajory Zoltán.
Értse a beteg a betegséget
A lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a diagnosztikus késedelem veszélyeire hívta fel a figyelmet Beöthe Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet urológus osztályvezető főorvosa. Nemzetközi és hazai adatok egybehangzóan mutatják, hogy a betegek – és sokszor maguk az alapellátásban dolgozó orvosok is – hajlamosak a kezdeti véres vizeletet egy egyszerű, ártalmatlan „felfázásnak” tulajdonítani, ami miatt értékes hónapok veszhetnek el a terápia megkezdéséig.
A daganat korai felismerésének legnagyobb gátja az alacsony egészségműveltség – emelte ki a főorvos. Bár Magyarország ezen a téren az európai középmezőnyben helyezkedik el, a statisztikák szerint hazánkban minden második embernek nehézséget okoz az egészségüggyel kapcsolatos információk megértése és helyes értelmezése.
Erre a problémára reagálva hozták létre a MUT védnöksége alatt az urodoki.hu betegtájékoztató portált, amelynek elsődleges célja, hogy szakmailag szigorúan ellenőrzött, teljesen reklámmentes és a laikusok számára is könnyen befogadható információkat nyújtson.
Az orvosok hajlamosak a „szakbarbár” kommunikációra – egy olyan mondat, mint a „transzuretrális reszekció során endoszkópos eszközzel kimetszést végzünk”, a páciensek számára teljesen érthetetlen – magyarázta Beöthe Tamás, aki szerint a betegekhez a szakirodalmi ajánlásoknak megfelelően, végtelenül leegyszerűsített, szinte gyermeki szintű nyelvezeten kell szólni, és egyszerre csak kevés információt szabad átadni.
Az urológus szakma végül négy kulcsüzenetet emelt ki, amelyeket mindenképpen el akar juttatni a lakossághoz:
- a véres vizelet jelentőségét;
- azt a tényt, hogy a tünet akkor is veszélyt jelez, ha a vizelet később magától kitisztul;
- a gyakori, sürgető vizelési ingereket;
- valamint a dohányzás mint elsődleges kockázati tényező szerepét.
Miért működik rosszabbul a férfi egészségtudatosság, mint a női?
A férfiak egészségtudatossága történelmi és strukturális okokból is messze elmarad a nőkétől – magyarázta a MedicalOnline kérdésére válaszolva Nyirády Péter. – Egy nő a serdülőkortól kezdve, a fogamzásgátláson, a terhességen, majd a szüléseken át természetes módon szocializálódik a nőgyógyászati szűrővizsgálatokra. Mire eléri a negyvenes éveit, minimum négyszer-ötször járt szakorvosnál, kialakul benne egy rutin és az önvizsgálat igénye. Ezzel szemben egy férfit kamaszkora után maximum akkor lát az ellátórendszer, ha már komoly baj van.
Ha egy férfi vért lát a vizeletében, hajlamos bagatellizálni a tünetet: megerőltetésre, a hát meghúzására gyanakszik, vagy egyszerűen eltitkolja, mert a betegséget a gyengeséggel azonosítja és szégyelli. Ez a pszichés gát különösen veszélyes egy olyan daganatnál, amely négyszer gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben – mondta a professzor.
A dohányzás elhagyása után öt évvel már jelentősen csökken a hólyagrák rizikója, tíz év elteltével pedig a kockázat megegyezik a soha nem dohányzókéval – összegezte a kockázatokat, hozzátéve ugyanakkor, hogy a füstmentes, alternatív dohánytermékek hatásairól a hólyagnyálkahártyára vonatkozóan még nincsenek hosszú távú, megbízható adatok.
Terápiás ugrás az évtizedes csend után
A hólyagrák gyógyítása évtizedeken át – egészen a közelmúltig – szinte semmilyen érdemi technológiai és gyógyszeres újdonságot nem tudott felmutatni, miközben a prognózisa rendkívül invazív és heterogén jellege miatt kifejezetten rossz volt. Ezért az amerikai (FDA) és az európai (EMA) gyógyszerhatóságok célzott támogatásokkal ösztönözték a fejlesztéseket, ami az utóbbi 5-10 évben komoly áttörést hozott.
A klinikai protokoll szerint a terápia iránya alapvetően a stádiumtól és a szövettantól függ, bár az esetek 75 százaléka a klasszikus átmeneti sejtes karcinóma, a maradék 25 százalékot rendkívül ritka, nehezen kezelhető altípusok teszik ki.
A korai, felületes, nem izominvazív tumorok esetében a kezelés gerincét a húgycsövön keresztüli endoszkópos eltávolítás adja, amelyet a kiújulás megelőzése érdekében intravezikális kemoterápia vagy immunterápia követ.
Izominvazív vagy előrehaladott stádiumban a kuratív célú megoldás a radikális húgyhólyag-eltávolítás, vagy az ezzel egyenértékű eredményt biztosító szervmegtartó kezelés, a teljes endoszkópos kimetszést követő, párhuzamosan végzett kemo- és radioterápia.
Az igazi újdonságok, az újgenerációs szisztémás immunterápiás szerek az áttétes hólyagráknál jelentek meg, amelyek a daganat heterogenitásához mérten kiemelkedő hatékonysággal, a jó életminőség fenntartása mellett képesek akár évekkel meghosszabbítani a betegek életkilátásait.
Hogyan hasznosul az uniós forrás?
A BClear projekt egymillió eurós összköltségvetéséből a magyar, a lengyel és a görög nemzeti urológus társaságok egyenként 100-100 ezer euró közvetlen támogatásban részesülnek, míg a fennmaradó 700 ezer euró a holland központú konzorciumvezetésnél és a nemzetközi betegjogi képviseleteknél oszlik el.
A mintaprojekt célzottan azért ezt a három dél- és kelet-európai országot választotta ki, mert a magas dohányzási ráta miatt itt a legmagasabb a hólyagrák előfordulása, miközben a preventív kommunikáció költségei itt a legoptimálisabbak – magyarázta lapunknak Dér Bálint,a program operatív vezetője. Az itt kidolgozott és tesztelt módszertant a hároméves ciklus után terjesztik majd ki Európa többi tagállamára.
A hazai, 100 ezer eurós (mintegy 40 millió forintos) keret egyetlen forintját sem utazásokra vagy kongresszusokra költik, hanem szigorúan a civil társadalom elérésére és a szakdolgozói edukációra fordítják – magyarázta az urológiai klinika orvosa, hozzátéve, hogy a június 11-i klinikai szűrések infrastruktúráját és humánerőforrását nem a projekt keretéből finanszírozzák, azt az orvosok és a szakápolók teljesen ingyen, társadalmi munkában biztosítják, mintegy személyes példamutatásként.
Dér Bálint kiemelte a program egyik leginkább innovatív, strukturális aspektusát, a nyugati mintájú orvos-beteg partnerkapcsolat bevezetését az uro-onkológiába.
A cél az, hogy a szakorvosok és a sztómaterápiás nővérek elsajátítsák a betegértés-támogató kommunikációt. Ne kész döntések elé állítsuk a pácienst, hanem egyenrangú konzultáció során, a pro és kontra érveket mérlegelve közösen döntsünk a radikális műtét vagy a sugárkezelés között. A kampány hatékonyságát mérő indikátorok is azt vizsgálják majd, hogy a képzések hatására mennyit változott az ellátó személyzet kommunikációs attitűdje, és hogy a strukturált visszakérdezési technikák révén a beteg valójában mennyit értett meg a kapott tájékoztatásból – mutatott rá az operatív felelős.
Az urológiai onkológia realitása
Az egészségügyi mutatók javulása nem pusztán finanszírozási kérdés, hanem mélyebb, strukturális és szociális problémák eredménye, az ellátórendszer állapotának javításához valódi társadalmi konszenzusra lenne szükség. De addig is, amíg ez megszületik, nekünk azzal kell foglalkoznunk, amit mi magunk megtehetünk: összefogni, képezni az orvosokat, és érthető, hiteles információval ellátni a lakosságot – zárta Nyirády Péter.
Az urológia szépsége és egyben a kampány legfőbb üzenete, hogy miközben az onkológiai esetek kezelése lelkileg és szakmailag is óriási terhet jelent, a szakma számtalan olyan életminőséget javító területet is lefed – mint a vesekövesség, a prosztata-megnagyobbodás, az inkontinencia vagy a szexuális diszfunkciók –, amelyekre a betegek, és különösen a férfiak paradox módon sokszor hamarabb kérnek segítséget, mint az akár életveszélyt jelző, fájdalmatlan véres vizeletre.
| Művészek a tabuk ellen |
|
A projekt neve (BClear) egyúttal a vizelet ideális, tiszta színére és állapotára is utal, ami a korai felismerés kulcsa. A társadalmi tabuk áttörésére és a figyelem felhívására 24 kisfilmet forgattak, amelyek elkészítésében olyan ismert művészek vállaltak szerepet, mint Mucsi Zoltán, Müller Péter Sziámi, Badár Sándor, Gazda Bence, Thuróczy Szabolcs, Vida Péter, valamint a közelmúltban elhunyt Scherer Péter, akinek szívügye volt a szűrések és a mozgás népszerűsítése. A kampány részeként a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Péterfy Sándor Utcai Kórház urológiai centrumai összehangolt, ultrahangos és vizeletcsíkos szűrőprogramot is indítanak a leginkább veszélyeztetett, 50 év feletti dohányos, illetve a családi halmozódást mutató lakosság körében. Nyirády Péter a személyes példamutatás fontosságát is kiemelte, utalva arra, hogy a Semmelweis és a Szegedi Klinika munkatársai az Ultrabalatonon való közös futással is a prevenció fontosságát demonstrálták. 
Dr. Beöthe Tamás, a Magyar Urológusok Társasága (MUT) vezetőségi tagja, Dr. Dér Bálint, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika munkatársa, Dr. Bajory Zoltán, a MUT főtitkára, Dr. Nyirády Péter, a MUT elnöke, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika igazgatója, Müller Péter Sziámi és Vida Péter, a kampányban közreműködő művészek (b-j) (Fotó: Barta Bálint Semmelweis Egyetem) |
