Az Ecstasy tartósan megváltoztatja az agyműködést
Az Ecstasy tiltott drog, amely eufóriát és érzelmi melegséget vált ki – most azonban potenciális gyógyszerként jelenik a hírekben.
Klinikai vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy jó hatású-e az Ecstasy a poszttraumás stressz szindrómában.
Dr. Ronald Cowan pszichiátert azonban aggasztják az olyan főcímek, amilyen a Time magazinban is megjelent: „Az Ecstasy mint gyógyszer: lehet, hogy egyes negatív hatásait felfújták?”. Munkacsoportja ugyanis éppen a Neuropharmacology című szaklap májusi számában közölte, hogy a rekreációs célú Ecstasy használat krónikus változást okoz az agy működésében.
„A pszichiáterek és pszichológusok nem értenek egyet az Ecstasyt illetően. Vannak, akik szerint az Ecstasy hasznos gyógyszer lehet, amelyet csak a túlzott félelmek miatt nem vizsgáltak meg ebből a szempontból, mások viszont tartanak a szer potenciálisan káros hatásaitól” – mondta dr. Cowan. „Mi magunk egyik oldalhoz sem tartozunk, csupán azt akarjuk kideríteni, hogy mi történik az agyban, hogy igazolható-e az, hogy az Ecstasy tartósan megváltoztatja az agy funkcióit.”
Az újsághíreknek pontosaknak kell lenniük, hangsúlyozta dr. Cowan. Munkacsoportja szerint ma a korrekt állítás az, hogy „ha rekreációs célból használod az Ecstasyt, minél többet fogyasztasz belőle, annál jelentősebbek lesznek agyi változásaid”.
Dr. Cowan és munkatársai az agyi aktivációt vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) vizuális stimuláció alatt. A kísérleti személyek egy része korábban használt Ecstasyt (de a vizsgálatot megelőző két hétben nem), másik részük soha nem próbálta ki a szert. Az eredmények szerint azokban, akik a leghosszabb ideig éltek Ecstasyval, három agyterületen fokozott volt az aktiváció. Ez összhangban volt azzal, amit állati modellekben tapasztaltak korábban: az Ecstasy gyengíti a szerotonin jelutat, ami az idegsejtek fokozott ingerlékenységéhez, nagyobb mértékű agyi aktivációhoz vezet.
Az aktiváció fokozódása azt jelzi, hogy csökkent az agyműködés hatékonysága: az információfeldolgozást vagy a feladatvégrehajtás irányítását nagyobb agyterület végzi. Dr. Cowanék ráadásul kimutatták, hogy az agyi ingerlékenységfokozódás még egy évvel a legutolsó Ecstasy használat után sem normalizálódott.
„Úgy véljük, hogy az agykérgi excitábilitás növekedése krónikus, tartós, sőt talán végleges, ami igen aggasztó” – mondta dr. Cowan. A vizsgálatukban résztvevő személyek fiatalok (18–35 évesek) voltak, és a kérdés az, hogy mi történik vajon az agyukkal a következő 60 évben.
Az ingerlékenységfokozódás mintázata nagyon hasonlított ahhoz, amit az Alzheimer-kórra hajlamos személyekben, illetve a betegség korai stádiumában mutattak ki fMRI-vel. Dr. Cowan nem állítja, hogy az Ecstasyt fogyasztókban nagyobb lenne a demencia kockázata, de azt igen, hogy mind bennük, mind az Alzheimer-kór korai fázisában levőkben csökkent az agy hatékonysága.
Dr. Cowan fontosnak tartja, hogy az emberek megtudják, hogy okoz-e tartós agykárosodást az Ecstasy. Ez már csak azért is lényeges, mert milliók élnek vele. Egy 2009-es országos felmérés szerint az Egyesült Államokban 14,2 millió 12 éven felüli személy használt valamikor életében Ecstasyt, s a felmérést megelőző hónapban 760 ezren fogyasztották.
