A drogot már a postás hozza
A kormány a büntető törvénykönyv szigorítására készül: ha valakit másodszor drogozáson kapnak, a kezelés vállalásával sem úszhatja meg a felelősségre vonást - írja a Heti Válasz.
Közben a drogvilág vegyészei új szereket fejlesztenek, melyeket az internet és a posta segítségével terjesztenek - büntetlenül.
A törvénytisztelő drogdíler legális kábítószert árul
Új jelenséggel ismerkednek az európai hatóságok: a törvénytisztelő drogdílerekkel. Noha előfordulhat, hogy egy-egy hétvégén fiatalok ezrei pörögnek az általuk forgalmazott szerek hatására, mégsem lehet eljárást indítani ellenük.
A droghálózat tagjai ugyanis nem klasszikus kábítószereket forgalmaznak, hanem új, olcsón előállítható drogokat kísérleteznek ki, amelyek hatásukban a régiekre hasonlítanak, ám hatóanyaguk más, így nem szerepel a büntető törvénykönyv megfelelő mellékletében, tehát nem is tiltott. Bárki megrendelheti az interneten, a postás kihozza, utánvéttel kell fizetni, és kész az üzlet. Egy 18 év alatti számára még akkora kockázattal sem jár mindez, mintha alkoholt vagy cigarettát vásárolna. Ha a rendőrség rajtaütne a történet bármelyik szereplőjén, nem tehetne semmit, mert a készítmény legális. Amikor a hatóság észbe kap, és az állam tiltólistára veszi az új anyagokat, a drogdílerek előjönnek egy új termékkel.
Az új partidrogok elterjedésén kívül van egy másik jelenség is: az illegális szerek között tömegessé váltak a hazai áruk. Ma már az itthon fogyasztott marihuána több mint felét Magyarországon termesztik. A felhasználó és a termelő közti út rövidítése azzal jár, hogy a rendőrség egyre nehezebben képes felvenni a küzdelmet a kábítószerezéssel szemben.
Csak semmi pánik
Két, legfeljebb három óra. Ennyi időre van szüksége egy helyismerettel nem rendelkező külföldinek, hogy Budapestre érkezve droghoz jusson. Jóllehet a magyar büntető törvénykönyv vasszigorral sújt le a kábítószerrel visszaélőkre: aki jelentős mennyiségű drogot hoz forgalomba, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, mégis könnyű kábítószerhez jutni. Az ellentmondás kiáltó, de mi áll a háttérben? Korrupt rendőrök? Csak a kis halakra utazó hatóságok? Elrontott szabályozás? Vagy az a torz szülői magatartás, amely minden problémára a rendőrségtől vár választ?
- Az egymillió alkoholista országa vagyunk, és a legborúlátóbb becslések szerint tízezer heroinista van Magyarországon. Nincs olyan család, amely ne lenne érintett az alkoholizmusban, heroinistát pedig legtöbben még nem is láttunk - igyekszik hűteni a kedélyeket Varga Dániel, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Alapítvány aktivistája. A férfi évekig partiszervizszolgálatot végzett, amin nem azt kell érteni, hogy aszpikos bélszínt szállított volna ki házakhoz. A fővárosi szórakozóhelyeken végzett ártalomcsökkentést, a túlpörgött szerhasználóknak segített lenyugodni. Ehhez kalciumot, hideg vizet, szőlőcukrot - és információkat adtak.
- A szülőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha a gyermek elmegy szórakozni, 95 százalékos biztonsággal találkozik alkohollal, cigarettával, droggal vagy szexszel. Ha egy 16 évest meg akarunk védeni ennek veszélyétől, azt legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha nem engedjük el - mondja Varga Dániel.
Nemcsak a fővárosi West-Balkánban történt tragédia támasztja alá a Kék Pont munkatársának szavait, hanem a nemzetközi felmérések is. Tavalyelőtt az angliai Mixmag zenés magazinban közölt kérdőív szerint a válaszadók harmada fogyasztott az előző évben a mefedron nevű szintetikus kábítószerből, és a 16 éves fiatalok körében végzett kutatások szerint 20 százalékuk már kipróbált valamilyen stimulánst.
Ha azt hisszük, hogy a gyerekeket fehér nyakkendőt viselő fekete inges maffiózóktól vagy tetovált vállú, aranyláncos, kopasz dílerektől kell óvnunk, akkor nagy valószínűséggel tévedünk.
- A kábítószeresek körében végzett kutatásunk során az volt a legmegrázóbb, amikor olyan középiskolásokkal találkoztam, akik belekeveredtek a drogüzletbe, és nemcsak fogyasztják, de a terjesztésében is részt vesznek - meséli Vitrai József, az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
Fürdősónak álcázva
A dílerek külsejükben legtöbbször nem térnek el a fogyasztóktól, hiszen évfolyamtársaik vagy a kortárscsoporthoz tartozó más ismerőseik, akik a forgalmazásért járó összegből teremtik elő saját anyagszükségletüket. A nehézfiúk a hálózat csúcsán álló kereskedők és a dílereket ellátó terjesztők, akikkel a drogosok sosem találkoznak. Mindebből az is látszik, milyen nehéz lefülelni egy ilyen hálózatot. A diszkórazziákkal például legtöbbször csak annyit érnek el, hogy a rendőrség megjelenésekor a dílerek eldobálják a náluk levő adagokat, így csak a kábítószer hatása alatt levőket állíthatják bíróság elé. Ők azonban, vállalva a gyógykezelést vagy a megelőző foglalkozásokon való részvételt (az úgynevezett elterelést), megúszhatják a felelősségre vonást.
Ennek ellenére ezek a razziák nem feleslegesek, bár Varga Dániel azt mondja, csak annyit érnek el velük, hogy a szem előtt levő belvárosi klubokból a külterületi helyekre vonulnak a fiatalok - ott viszont még kiszolgáltatottabbak. Igaz,a rajtakapottak többsége hiába kerül az ellátórendszerbe, mert csak akkor van esélye, hogy valóban felhagyjon a drogfogyasztással, ha eléggé motivált.
Persze erről csak akkor van értelme beszélni, ha illegális anyag fogyasztásán kapják az illetőt. Magyarországon a leggyakoribb kábítószer a fű, vagyis a marihuána, majd a partidrogok számtalan fajtája következik. Ha az egyik szintetikus szert tiltólistára teszik, mint például a Kati névvel illetett mefedronnal történt tavaly, akkor helyette metilont kezdenek el forgalmazni. Ha a GHB (gammahidroxi-vajsav) forgalmazását megtiltják, akkor jön a GBL, a "folyékony ecstasy", és a kettő csak annyiban tér el egymástól, hogy utóbbi (még) legális, és "csak" a szervezetbe jutva alakult át a GHB-vé, a tiltott szerré.
Az új drogokat hirdetési újságokban és az interneten "fürdősóként", "műtrágyaként", "növényvédő szerként" kínálják. 2010-ben az Európai Unióban 146 olyan internetes üzletet találtak, melyben hangulatjavítókat lehet vásárolni. Magyarország a maga öt online kábítószerüzletével a negyedik helyen állt Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország mögött (a lengyelekkel és a franciákkal holtversenyben). Az újfajta drogok a legkülönbözőbb formában kerülnek a fogyasztókhoz. A spice nevű szer legtöbbször füstölő formájú, melyhez a kannabisz egyik hatóanyagához hasonló szintetikus drogot kevernek. Amikor ezeket a pszichoaktív anyagokat néhány uniós ország tiltani kezdte, a spice veszített népszerűségéből, de azért megmaradt, mert másfajta, még legális drogot adtak hozzá. A füstölők mellett vannak illatosítóként forgalomba hozott "legális hangulatjavítók" is, a "folyékony ecstasy" pedig ránézésre ugyanúgy néz ki, mint az orrcsepp.