Antipszichotikumok és vénás tromboembólia
A vénás tromboembólia súlyos betegség: az érintett betegek egynegyede egy héten belül meghal, és az életben maradtak harmadának tartós maradványtünetei vannak.
Egyes tanulmányok szerint az antipszichotikumok – amelyek közül egyeseket széles körben használnak a hányinger, a hányás és a szédülés kezelésére is – megnövelik a vénás tromboembólia kockázatát. Az egyik esetkontrollos vizsgálatban az antipszichotikumokat szedő személyek VTE kockázata hétszeres volt, egy másikban pedig 13-szoros volt a tüdőembólia miatti halálozás veszélye a gyógyszert nem szedőkhöz képest. Több hasonló vizsgálatot is végeztek, azonban ezek egy része minőségileg nem volt megfelelő, és az eredmények nem voltak konzisztensek. Ezenkívül ez a lehetséges kapcsolat kevés figyelmet keltett az orvosok körében.
A szerzők célja az volt, hogy az Egyesült Királyság egy nagy betegpopulációjában vizsgálják meg esetkontrollos módszerrel az antipszichotikum szedés és a VTE kapcsolatát, figyelembe véve az antipszichotikum típusát, potenciálját és dózisát is, és korrigálva az adatokat az egyéb betegségekre és más gyógyszerek szedésére.
A betegek jellemzői
Az egészségügyi adatok forrása a QResearch adatbázis volt, amely az utóbbi 16 évre vonatkozóan valamennyi olyan beteg egészségügyi és demográfiai adatait tartalmazza, akik 525 háziorvosi rendelő valamelyikében megfordultak – összesen több mint 11 millió személyét. A betegek olyan 16 és 100 év közötti személyek voltak, akiknek 1996 és 2007 között először volt VTE-jük (mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia), beleértve a postmortem diagnózisokat is.
A bevonási kritériumoknak 453 háziorvosi praxis felelt meg, és 7 267 673 személyévet vizsgáltak. Összesen 31 612 VTE eset fordult elő, az arány mindegy 118/100 000 személy volt. Amint az ábrán látszik, a korral – főleg 55 éves kortól – drámaian nő a VTE előfordulási gyakorisága mindkét nemben.
A VTE betegek közül 6016 esetet kizártak, a legtöbb esetben azért, mert a VTE fellépését megelőző 24 hónapra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre az adataik. Így 25 532 beteg került be végül az elemzésbe (közülük 15 975-nek mélyvénás trombózisa, 9557-nek tüdőembóliája volt), és a kontrollok száma 89 491 volt. A betegek testtömegindexe nagyobb volt, mint a kontrolloké; marginálisan valószínűbb volt, hogy társadalmilag-gazdaságilag deprivált területen éltek; a VTE valamennyi kockázati tényezője gyakoribb volt a körükben, főleg a rák, a csonttörés, a csípőcsont-műtét és az akut fertőzés; gyakrabban szedtek a VTE kockázatát növelő gyógyszereket (orális fogamzásgátlók, tamoxifen, hormonpótlás). A skizofrénia gyakorisága 0,4, a bipoláris zavaré 0,3 és a demenciáé 1 százalék volt.
| A vizsgálat további megállapításait csak regisztrált felhasználóink olvashatják! A cikk eléréséért kérjük, jelentkezzen be illetve regisztráljon a jobb felső sarokban! |
