Meg kellene előzni
A jól kezelt magasvérnyomás is agyvérzésveszélyes
A sikeresen kezelt hipertóniások esetében is megnövekedett az agyvérzés kockázata, minél több szert kap az illető, annál inkább. A háromféle gyógyszerrel kezeltek esetében a kockázatnövekedés két és félszeres.
A kezeletlen magas vérnyomás szívbetegséghez és agyvérzéshez vezethet, azonban, mint azt a Stroke című szaklap tanulmánya kimutatja, sikeresen kezelt hipertónia (azaz amikor a páciens szisztolés vérnyomásértéke a protokollban előírt szinten van) esetében is megnő a stroke kialakulásának veszélye (Is Blood Pressure Control for Stroke Prevention the Correct Goal? - The Lost Opportunity of Preventing Hypertension). George Howard és munkatársai, a tanulmány szerzői szerint mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy minden erőnkkel a magas vérnyomás megelőzésére kell törekednünk, nem elégséges stratégia, ha megvárjuk, amíg kialakul a hipertónia, majd azt kezeljük.
A vizsgálat során az Egyesült Államokbeli kutatók 26.785 beteget (45 évesnél idősebbek) követtek 6,3 éven át. Kezdetben 12.327 beteg hipertóniája volt megfelelően kezelve, azaz volt az American Heart Association által előírt 140 Hgmm-es célérték alatt a szisztolés vérnyomás. Az utánkövetés alatt 820-an szenvedtek el agyvérzést, és mint kiderült, minél nehezebb volt a vérnyomást kontrollálni, a stroke kockázata annál nagyobb volt, még akkor is, ha a kezelés sikeres volt. Minden egyes újabb fajta antihipertenzív medikáció bevezetése kapcsán 33%-kal nőtt meg a stroke-kockázat. A normotenzív emberekhez képest a stroke kockázata 2,5-szer nagyobb azoknak a hipertóniás betegeknek az esetében, akik vérnyomása három vagy több gyógyszer révén van a normális tartományban.
Azok, akik egyféle antihipertenzív medikációban részesülnek, és szisztolés vérnyomásértékük 120 Hgmm alatti, 42%-kal nagyobb eséllyel szenvednek el agyvérzést, mint azok, akik vérnyomása gyógyszerek nélkül van ugyanezen a szinten. Kétféle gyógyszer esetén a stroke-kockázat 1,6-szoros. Minden egyes újabb medikáció használata esetén 15%-kal nő a kockázat.
1-es stádiumú hipertónia esetében (140-159 Hgmm közötti vérnyomás) a gyógyszeres terápia a kezeletlen betegekhez képest is növeli a stroke kockázatát, minden egyes újabb medikáció használata 22%-kal.
A tanulmány utal egy korábbi vizsgálatra is, ami szintén hasonló következtetéssel zárult (Survival with treated and well-controlled blood pressure: findings from a prospective cohort study. PLoS One). A férfiakkal kapcsolatos British Regional Heart Study és a nőket követő British Women’s Heart and Health study eredményei szerint mindegy, hogy valakinek kezelik vagy sem a hipertóniáját, mindegy, hogy a kezelt hipertónia kontrollált vagy sem, az illetőnek nagyobb a kardiovaszkuláris kockázata, mint ha normotenzív lenne.
Mint George Howard kifejti: meghökkentő, hogy az az ember, akinek a vérnyomását háromféle szerrel tartjuk kordában, ugyanolyan bajban van, mint az, akinek egyáltalán nem kezelik a hipertóniáját. Habár a gyógyszeres kezelésnek sok a haszna, nem szabad pusztán erre a terápiás megközelítési módra hagyatkozni, szögezi le a University of Alabama biostatisztika professzora.
Mi lehet az oka, hogy a kezelt hipertónia is nagyobb stroke-kockázattal jár együtt? - teszi fel a kérdést a tanulmány, és a szerzők a következő válaszlehetőségeket adják: elképzelhető, hogy a kezelés előtti magas vérnyomás már olyannyira károsította az ereket, hogy hiába normalizálódott a tenzió, a stroke-kockázat fennmarad, illetve lehetséges, hogy a betegek jóval adherensebbek egy-egy klinikai vizsgálat során, a való életben pedig rosszabbak a vérnyomás-értékeik, azaz valójában nem kontrollált a hipertóniájuk.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az amerikai National Heart, Lung, and Blood Institute magas vérnyomással kapcsolatos oktatási programja összefoglalja a szakirodalomban található, bizonyítottan hatékony módszereket, amelyek révén a magas vérnyomás kialakulása megelőzhető vagy elodázható. A randomizált klinikai vizsgálatok 6 megközelítési mód helyességét bizonyították be: 1., közepes mennyiségű testmozgás, 2., normális testsúly fenntartása, 3., mérsékelt alkoholbevitel, 4., csökkentett nátrium-bevitel, 5., megfelelő kálium-bevitel, 6., zöldségben és gyümölcsben gazdag táplálkozás (Primary prevention of hypertension: clinical and public health advisory from The National High Blood Pressure Education Program; JAMA). Mivel vannak ismerten jól működő módszerek, amelyek révén a magas vérnyomás kialakulása megelőzhető, a prevencióra kell törekedni, ezáltal elkerülhetjük a gyógyszeresen kezelt hipertónia esetében fennálló reziduális kockázatot, teszik hozzá a kutatók.
