A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

A hatékony terápiának és az újszülöttkori szűrésnek köszönhetően egyre több SMA-beteg éri el a felnőttkort. A gyógyszeres terápia hatásának maximalizálásához viszont szükséges a rendszeres és szakszerű fizioterápiás és egyéb komplex gondozás, rehabilitáció. Az SMA-ellátásnak ez a nagyon fontos része jelenleg még megoldatlan hazánkban, ezért most összefogtak a terület szakemberei.

Dr. Fazekas Gábor neurológus, reumatológus és rehabilitációs szakorvost, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Stroke utáni Rehabilitációs Osztály és Kiemelt Részleg vezető főorvosát az SMA betegek felnőttkori rehabilitációjáról kérdeztük.

Május 13-án azzal a céllal rendezték meg az első transzplantációs tranzíciós napot, hogy felkészítsék a gyerekeket az átlépésre a felnőtt utógondozásba.

A pszichózis korai fázisa kiemelt jelentőségű a betegség kimenetele szempontjából. A pszichotikus betegségek korai felismerése és fázisspecifikus kezelése jelentősen megnövelheti a funkcionális remisszió és a felépülés esélyét.

A Houston Egyetem kutatóinak új fejlesztése a vizsgálati fázisban levő UniPro diagnosztikai eszköz, amely képes az elsődleges tumorokról leszakadt, vérben keringő rosszindulatú tumorsejtek felismerésére.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a férfiak a 9., nőknél a 14. helyen áll a rosszindulatú daganatok előfordulása szerint. A 2018-as adatok szerint e tumortípus 400 000 új esetet okozott szerte a világon.

Az allergiás betegségek kialakulásának egy alapvető immunológia mechanizmusát írta le dr. Komlósi Zsolt, a Pulmonológiai Klinika adjunktusa.

Az eddig nem ismert molekuláris prognosztikai faktorok azonosítása áttörő változást hozhat az agresszív lefolyást mutató hasnyálmiriyrák kezelésében, közli az OTSZ Online.