Egy egészséges szervezetnek a plazmaadás nem jelent megterhelést, így hazánkban egy donornak évente 45 alkalommal megengedett a plazmaadás – ez csaknem heti 1 alkalom. Az egészséges szervezet ugyanis könnyen képes pótolni a vérplazmát, amelynek 92%-a víz. Az egészséges szervek (pl. máj) gyorsan képesek a vérplazma fehérjéinek pótlására – nyilatkozta a Medicalonline.hu-nak Dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet emeritus professzora.

Az akkor 45 éves nő betegsége 2008-ban indult kétoldali lábszárduzzanattal, hajhullással, gyengeséggel, arcerythemával, szájnyálkahártya-fekélyekkel, döntően kéz és láb kisízületi arthralgiával, arthritisszel, de időnként térdei is megduzzadtak.

Kevésbé ijesztőnek tűnhet az AUGUSTUS vizsgálat eredményei alapján a nem valvularis pitvarfibrillációban alkalmazott véralvadásgátlás és egyidejűleg valamilyen okból szükségessé váló kettős thrombocytaaggregáció-gátlás okozta kockázat-előny dilemma.

Az antikoagulánsok alkalmazásának fontos területe a vénás tromboembóliák. A vénás tromboembóliák a harmadik leggyakoribb cardiovascularis megbetegedések (csak a stroke és az akut myocardialis infarktus gyakoribb).

A beszűkült vesefunkció mind az artériás, mind a vénás keringésben nagyobb thrombotikus kockázattal társul,  ugyanakkor a beszűkült vesefunkció az antikoaguláns kezeléssel kapcsolatban előforduló vérzések kockázatát is növelheti.

A ritka pszichiátriai jelenségek tanulmányozása jó iskola minden pszichiáter számára, mert a klinikai gyakorlatban a különböző etiológiai tényezők helyes súlyozásában komoly segítséget jelent ezen jelenségek elmélyült tanulmányozása és értelmezése.

Régóta intenzív kutatás irányul olyan, szájon át folyamatosan adagolható, biztonságos, lehetőleg fix dózisú antikoagulánsra, amely nem igényel rendszeres laboratóriumi ellenőrzést. Több mint 60 év után jelenleg három olyan új készítménnyel (dabigatran, rivaroxaban és apixaban) rendelkezünk, amelyeket fázis III. vizsgálatokban (RELY, ROCKET AF, ARISTOTLE) hasonlítottak össze warfarinnal, és bizonyították hatékonyságukat a stroke prevenciós kezelésében nem valvuláris pitvarfibrillációban.  

Az indirekt hatású kumarinok már több mint fél évszázada az orális alvadásgátló kezelés elsődleges szerei, ismert nehézségeik miatt természetes az igény olyan új alvadásgátló alkalmazására, mellyel „nyugdíjazhatók” lennének.

Hazánkban  2011-ben az elhalálozások 50,45 százaléka volt kardiovaszkuláris eredetű.  Az ország lakosságának öregedésével az antikoaguláns-kezelést igénylők száma is növekszik.

Zámboriné dr. Németh Évával, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetőjével közöl beszélgetést a PharmaOnline.