hirdetés
2018. május. 23., szerda - Dezső.
hirdetés

A környezeti zaj zavarja a szívritmust, és növeli a stroke előfordulását

A környezeti zajra adott stresszreakcióval párhuzamosan szignifikáns mértékben megnő a leggyakoribb aritmia-fajta, a pitvarfibrilláció előfordulási aránya, számol be a témában folytatott első vizsgálat eredményéről az International Journal of Cardiology tanulmánya.

hirdetés

A környezeti kockázatok a World Health Organization jelentése szerint évente 12,6 millió halálesetért felelősek, ami azt jelenti, hogy az össz-halálozás 23%-a az egészségtelen környezet számlájára írható, emlékeztetnek tanulmányukban Omar Hahad és munkatársai (Annoyance to different noise sources is associated with atrial fibrillation in the Gutenberg Health Study; International Journal of Cardiology). A környezeti ártalom egyik fajtája a zaj-expozíció, ami a nyugat-európai országokban évente 1 millió egészségkárosodással korrigált életév-veszteséget (disability-adjusted life years/DALYs) okoz, míg a környezeti zajra adott stresszreakció 587 000 DALY veszteségért felelős.

A környezeti zajra adott stresszreakció általános modelljében a terület vezető szakembere, W. Babisch két útvonalat írt le (The noise/stress concept, risk assessment and research needs; Noise Health; 2002): a direkt útvonalon az agyi auditoros rendszer és az egyéb központi idegrendszeri területek interakciója működik, míg az indirekt (nem auditoros) útvonalon a hang kognitív feldolgozása és a rá adott érzelmi válasz (pl. düh, alvászavar, kimerültség, egyéb stressztünetek) figyelhető meg. Ez utóbbi útvonalon a zaj a pszichoszociális stresszorokhoz hasonlóan a szimpatikus és a neuroendokrin rendszert aktiválva a vérnyomás, a szívfrekvencia, a szérumglükóz- és lipid-szintek, valamint a vérviszkozitás növekedését okozza. Összességében a zaj kortikális és szubkortikális szinten egyaránt növeli a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_damedeeso'>damedeeso / 123RF Stock fotó</a>

Hahad és munkatársai korábbi vizsgálatukban már kimutatták, hogy a környezeti zajra adott stresszreakció erőteljesen összefügg a depresszió és a szorongás kialakulásával. Jelen kutatásukban arra fókuszáltak, hogy az egyik legnagyobb populáció alapú vizsgálat, a németországi Rajna-vidék-Pfalz fővárosa, Mainz és környékén végzett Gutenberg Health Study (GHS) adatainak segítségével feltárják a környezeti zajra adott stresszreakció és a pitvarfibrilláció előfordulási aránya közötti kapcsolatot. Az n=14.639, 35 és 74 éves kor közötti vizsgálati alannyal végzett GHS adatait 2007 és 2012 között gyűjtötték; a résztvevők 5 pontos skálán értékelték az őket érő napközbeni és éjszakai, közúti, vasúti és repülőgép-forgalomból, ipari tevékenységből, szomszédságból származó zaj következtében általuk megélt stressz szintjét; a pitvarfibrilláció előfordulási arányát a résztvevők által jelentett kórtörténetből vagy a vizsgálat során végzett EKG-kből nyerték.

A kutatók szignifikáns összefüggést találtak a környezeti zajra adott stresszreakció mértéke és a pitvarfibrilláció előfordulási aránya között a nappali repülőgép-forgalom zaja esetében (odds ratio/OR: 1,04; 95% konfidencia intervallum/CI), az éjszakai repülőgép-forgalom zaja esetében (OR: 1,09), a nappali ipari (OR: 1,11), az éjszakai vasúti (OR: 1,13), a nappali és éjszakai szomszédsági (OR: 1,14), valamint az éjszakai közúti zaj (OR: 1,15) esetében egyaránt. Azok, akik a környezeti zajra extrém mértékű stresszreakcióval válaszoltak, 84%-ban a nappali, 69%-ban az éjszakai repülőgép-forgalom zajára panaszkodtak, és 23%-ukban alakult ki pitvarfibrilláció. A repülőgépzaj a populáció 60%-ában eredményezett stresszreakciót. A vizsgált populációnak mindössze 15%-a esetében nem fordult elő környezeti zajra adott stresszreakció.

Mint nyilatkozatukban a kutatók kiemelik: a környezeti zajra adott stresszreakció dózis-függő kapcsolatban áll a pitvarfibrillációval, így a környezeti zajra adott stresszreakció fontos kardiovaszkuláris kockázati tényezőnek számít. Az eredmények azt is magyarázzák, hogy a zaj miért vezethet az agyvérzések számának növekedéséhez, teszik hozzá a kardiológusok.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés