Az élő végrendelet fontosabb, mint hinné...
Az élő végrendelet arról rendelkezik, hogy mely egészségügyi beavatkozásokat enged, s melyeket tilt cselekvőképtelensége esetén, emlékeztet a 168.
A szakirodalomban elterjedt „living testament" vagy „living will" elnevezés, amit magyarul „élő végrendeletnek” nevezünk, megtévesztő lehet. A végrendelet szóra ugyanis mindenki a hagyatéki ügyek rendezését asszociálja, ám az élő végrendelet másról szól. Nem a hagyatékunk halálunk utáni felosztásáról rendelkezik, hanem arról, hogy ha cselekvőképtelen, vagyis döntésképtelen állapotba kerülnénk az egészségügyi állapotunk romlása miatt, betegség vagy baleset miatt, akkor milyen életfenntartó vagy életmentő kezeléseket végezhetnek el rajtunk és mely beavatkozásokat nem, írja a lap Farkas András nyugdíjszakértőnek az életvégi döntések előkészítéséről szóló hírlevelére hivatkozva.
Az egészségügyi törvény és egy vonatkozó kormányrendelet lehetővé teszi, hogy valaki előzetes jognyilatkozatban visszautasítsa a jövőben esetleg szükségessé váló egészségügyi beavatkozásokat – így a cselekvőképes személy előre élhet az egészségügyi önrendelkezés jogával arra az esetre, ha később döntésképtelenné válna. Az élő végrendelet révén az érintett személy előre szabályozhatja, hogy ha a jövőben betegség vagy baleset következtében cselekvőképtelen állapotba kerülne, akkor milyen egészségügyi beavatkozásokat végezhetnek el rajta.
Az élő végrendelet lehetőséget ad arra, hogy a rendelkező személy egyrészt előre megnevezze azt a cselekvőképes személyt, aki a jövőben – a rendelkező esetleges cselekvőképtelensége esetén – jogosult lesz helyette dönteni az egészségügyi beavatkozások elfogadásáról vagy elutasításáról; másrészt arra is, hogy részletesen rögzítse, mely életmentő vagy életfenntartó kezeléseket kíván a jövőben elfogadni, illetve melyeket utasít kifejezetten vissza.
Élő végrendeletet Magyarországon közokiratban lehet tenni, amelyet közjegyző készíthet el.
