hirdetés
2019. október. 14., hétfő - Helén.
hirdetés

 

Órákon át működött a mesterséges tüdő patkányokban

Amerikai kutatók mesterséges tüdőt hoztak létre, amely több órán át működött a kísérleti patkányokban – számoltak be kedden a páciensek saját sejtjeiből növeszthető mesterséges szerv felé tett újabb lépésről.

hirdetés
A felfedezés, amelyről a Nature Medicine című szakfolyóiratban tettek közzé tanulmányt, néhány héten belül már a második fontos eredmény olyan kutatóktól, akik mesterséges tüdőt állítanak elő közönséges sejtekből kiindulva.
A mostani tanulmányban Harald Ott és kollégái a bostoni Harvard Egyetem orvosi fakultásán eltávolították a patkányok tüdejéből a sejteket, ami után csak egy váz (mátrix) maradt vissza. Bioreaktorban különböző típusú emberi tüdősejteket kevertek össze, majd helyeztek nyomás alá, hogy szimulálják a testen belüli körülményeket, és így tegyék működőképessé a tüdőt.
Mint Ott csoportja megállapította, a sejtek ellenállóak lettek, és a tüdő különféle szövettípusai fejlődtek ki belőlük. Amikor pedig ezeket a szöveteket a patkányokba ültették, ott – bár tökéletlenül – mintegy hat órán át működtek.
A Yale Egyetem kutatói néhány hete számoltak be róla, hogy a világon elsőként sikerült laboratóriumban tenyészett sejtekkel és azok patkányokba ültetésével olyan tüdőket megalkotniuk, amelyek 45-től 120 percig működtek. Eredményükről az amerikai Science tudományos magazinban június 25-én írtak részletesen. A tanulmányhoz felnőtt patkányok tüdejét használták, amelyből eltávolították a sejtösszetevőket. A légutak, valamint az érrendszer visszamaradt mátrixát, ágas szerkezetét megőrizték, és később az új tüdősejtek növesztésére használták fel.
„Amikor patkányokba ültettük rövid időtartamokra (45–120 percre), a mesterségesen létrehozott tüdő a természetes szervhez hasonlóan cserélte ki az oxigént és a szén-dioxidot, képes volt oxigénnel ellátni a vér hemoglobinját” – mondta el akkor Laura Niklason kutatásvezető, a Yale Egyetem munkatársa.
A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy még hosszú évekbe telhet, mire a felnőtt őssejtekkel való kutatások eljutnak arra a szintre, hogy az élő szervezetben is biztonsággal tesztelhetik a mesterségesen létrehozott szerveket.
Az Egyesült Államokban évente 400 ezer ember hal meg tüdőbetegségek miatt. A tüdő szöveteit különösen nehéz regenerálni. A károsodott felnőtt tüdőszövet helyettesítésének jelenleg egyetlen módja a tüdőtranszplantáció. Ennél azonban nagy az átültetett szerv kilökődésének kockázata, és a 10 éves túlélés csupán 10–20 százalékos.

A felfedezés, amelyről a Nature Medicine című szakfolyóiratban tettek közzé tanulmányt, néhány héten belül már a második fontos eredmény olyan kutatóktól, akik mesterséges tüdőt állítanak elő közönséges sejtekből kiindulva.

A mostani tanulmányban Harald Ott és kollégái a bostoni Harvard Egyetem orvosi fakultásán eltávolították a patkányok tüdejéből a sejteket, ami után csak egy váz (mátrix) maradt vissza. Bioreaktorban különböző típusú emberi tüdősejteket kevertek össze, majd helyeztek nyomás alá, hogy szimulálják a testen belüli körülményeket, és így tegyék működőképessé a tüdőt.

Mint Ott csoportja megállapította, a sejtek ellenállóak lettek, és a tüdő különféle szövettípusai fejlődtek ki belőlük. Amikor pedig ezeket a szöveteket a patkányokba ültették, ott – bár tökéletlenül – mintegy hat órán át működtek.

A Yale Egyetem kutatói néhány hete számoltak be róla, hogy a világon elsőként sikerült laboratóriumban tenyészett sejtekkel és azok patkányokba ültetésével olyan tüdőket megalkotniuk, amelyek 45-től 120 percig működtek. Eredményükről az amerikai Science tudományos magazinban június 25-én írtak részletesen. A tanulmányhoz felnőtt patkányok tüdejét használták, amelyből eltávolították a sejtösszetevőket. A légutak, valamint az érrendszer visszamaradt mátrixát, ágas szerkezetét megőrizték, és később az új tüdősejtek növesztésére használták fel.

„Amikor patkányokba ültettük rövid időtartamokra (45–120 percre), a mesterségesen létrehozott tüdő a természetes szervhez hasonlóan cserélte ki az oxigént és a szén-dioxidot, képes volt oxigénnel ellátni a vér hemoglobinját” – mondta el akkor Laura Niklason kutatásvezető, a Yale Egyetem munkatársa.

A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy még hosszú évekbe telhet, mire a felnőtt őssejtekkel való kutatások eljutnak arra a szintre, hogy az élő szervezetben is biztonsággal tesztelhetik a mesterségesen létrehozott szerveket.

Az Egyesült Államokban évente 400 ezer ember hal meg tüdőbetegségek miatt. A tüdő szöveteit különösen nehéz regenerálni. A károsodott felnőtt tüdőszövet helyettesítésének jelenleg egyetlen módja a tüdőtranszplantáció. Ennél azonban nagy az átültetett szerv kilökődésének kockázata, és a 10 éves túlélés csupán 10–20 százalékos.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink