A mesterséges intelligenciától a holisztikus gyógyításig
Furcsa átalakulás zajlik az egészségügyben, a mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a gyógyítást és az egészségügyi rendszereket – derült ki az Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) 22. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol az Európai Bizottság kiberbiztonsági irányelve (NIS2) is terítékre került.
A megújult egyetemi világ esszenciája a jövőképesség, a modellváltás az innováció előrehaladását is szolgálja – fogalmazott előadásában Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Az egészségügyet a felsőoktatás köti össze a mesterséges intelligenciával, ebben jut kiemelkedő szerep a hazai orvosegyetemeknek, amelyek nemzetközi szinten is jól teljesítenek.
Az európai uniós innovációs eredménytáblán Magyarország a 33. helyen áll, a szakpolitikai cél pedig az, hogy szintet lépjünk, és 2030-ra az EU tíz legjobbja közé kerüljünk. A hazai innovációs rendszerek versenyképesebbé tételét szolgálja Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program, amelynek végrehajtásához több kutatóra, több innovátor vállalkozásra, és több szellemi tulajdon szabadalomra van szükség – mondta a szakpolitikus, hozzátéve, hogy a szabadalmak számának megduplázására törekszenek. Minderre 920 milliárd forint áll rendelkezésére, amelynek egyharmadát az állami, kétharmadát pedig magánráfordítások adják.
Ideje magunk mögött hagyni az alap és alkalmazott kutatások doktrínáit, más országokban már a hatásvezérelt kutatási perspektíva a jellemző – mondta Hankó Balázs, aki szerint az egyetemi ökoszisztémáknak és az egészségügyi szereplőknek eredményalapú indikátorok mentén kell együttműködniük.
Nemcsak tartalmában, hanem infrastruktúrájában is megújult a hazai kutatási rendszer, a science parkok, amelyekre hálózatosan épülnek rá a nemzeti laborok, köztük a mesterséges intelligenciával foglalkozó is. A 11 parkból álló innovatív ökoszisztémában hangsúlyosan jelen van az egészségügy is, az egészségbiztosítástól a zoonózisokon át a humán gentikáig.
A hazai innovációs forrásokat oda kell átcsoportosítani, ahol a „spirituszt érezzük magunkban”, a Neumann János Programban megfogalmazott három alappillér
- egészséges élet;
- digitalizáció;
- zöld átállás.
Mindezekre az innovációs programstratégia 147 milliárd forintos keretet állapít meg, ebből a vállalati innovációs programok 93 milliárd forintot tesznek ki. A kutatói életpályamodell támogatására 30 milliárd forintot fordítanak, amelynek pályázati alapon történő szétosztásával a Kutatási Kiválósági Tanácsot bízták meg, amit Nobel-díjas kutatónk vezet. Ara pedig, hogy a magyar kutatók nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódhassanak, 24 milliárd forintot költenek majd.
A mesterséges intelligenciában van a legnagyobb fejlődési potenciál, így annak a felsőoktatástól a szakképzésig meg kell jelennie a mindennapi oktatásban, hogy a hallgatók elsajátíthassák annak helyes, etikus és az adott tudományághoz illeszkedő alkalmazását – fogalmazott az államtitkár.
Versenyképességi Stratégia: félúton az ipar és a kormányzat között
Nem kormányzat és nem a minisztérium akarja megmondani, mire van szüksége a gazdaságnak, ezért a Neumann János Nonprofit Kft. a Versenyképességi Stratégia kidolgozása során 1243 vállalatot kérdezett erről, meglátásaik nyomán 789 szakmai javaslat és 75 kiemelt javaslat született – számolt be a konferencián Szentgyörgyi Balázs ügyvezető igazgató.
A stratégia kiemelt célja, hogy fejlesztéssel, technológiával, és tőkével segítsék a hazai beszállítókat abban, hogy nagy cégek kiszolgálásába is be tudjanak kapcsolódni. Ehhez elsősorban a tudásberuházások arányát növelnék olyan célzott a K+F támogatással, amelynek felhasználásával kinevelhetnek olyan „magyar bajnokokat”, amelyek exportképesek, minél nagyobb magyar tulajdoni hányaddal rendelkeznek, magyar munkavállalókat alkalmaznak, így téve válságállóbbá a gazdaságot.
A Versenyképességi Stratégia kiemelt ágazata az egészségipar, amelyet globálisan 5-6 százalékos növekedési ráta jellemez. Hogy ebbe érdemben bekapcsolódhassunk, a hazai egészségipar főbb fájdalompontjain kellene enyhíteni, amelyek közé tartoznak a rapid módon bevezetett jogszabály-módosítások, vagy a növekvő kórházi adósságok is.
A stratégiai célok közé tartozik az egészségipar exportképességének javítása 2027-ig, most évente átlagosan 5 százalékos növekedés prognosztizálható. Ugyancsak elsődleges szempont az adatvezérelt egészségügy fejlesztése, kiaknázva a hazai egészségügyi adatvagyont az MI felhasználásával.
A stratégiaalkotás során egy egészségipari, öt orvostechnikai és hat gyógyszeripari javaslatot válogattak be a 75 kiemelt javaslat közé, a többi közt:
- az EESZT adatainak összekötése a kórházi adatbázisokkal;
- a gyógyszerárazás- és befogadás felülvizsgálata;
- a klinikai vizsgálatok körének bővítése;
- a szektoron belüli stratégia partnerség szélesítése.
NIS2: gyerekcipőben jár a felkészülés
Idén elstartol az Európai Bizottság kiberbiztonsági intézkedéseket és javaslatokat tartalmazó irányelve a NIS2 (Network and Information Systems Directive 2), amely kiemelten érinti az egészségügyi vállalkozásokat. Az új szabályozási környezetről Bencsik Balázs, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kiberbiztonsági igazgatója számolt be.
Bár idehaza már két évvel ezelőtt kodifikálták az irányelvet és elfogadták a kiberbiztonsági törvényt, egyelőre gyerekcipőben jár a felkészülés – fogalmazott az igazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszeripar egyértelmű érintettsége mellet azokra az egészségügyi szolgáltatókra is vonatkozik a szabályozás, amelyek 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy évi 3,9 milliárd forintot meghaladó bevételt realizálnak. Ugyanakkor a szolgáltatók érdeke is a szabályok betartása, hiszen óriási károkat okozhat az egészségügyben egy CT-berendezés kibertámadás miatti meghibásodása.
Az érintett szervezetek ingyenes nyilvántartásba vétele január 1-je óta folyamatban van, az önazonosítás június 30-ával zárul – sorolta az időpontokat az igazgató. – A védelmi intézkedéseket október 18-ától kell alkalmazni, és ekkor esedékes a felügyeleti díj megfizetése is. Az egészségügyi szolgáltatóknak ez év december végéig szerződniük kell egy auditorral, amely a minősítés során igazolja, hogy az adott szervezet megfelel e az elvárásoknak. Az időponthoz kötött mulasztások komoly bírsággal járnak – hívta fel a figyelmet, ahogyan arra is, hogy a megvalósítás munkaerő- és forrásigényes folyamat.
Jelezte ugyanakkor, hogy a nyilvántartásba vételi időben a hatóság segít annak eldöntésében, hogy a vonatkozó törvény hatálya alá tartozik-e a szervezet vagy szolgáltató, de azt is javasolta, hogy inkább indítsák el a folyamatot, legfeljebb annak lezárultával kiderül, hogy mégsem kell bevezetni a NIS2-t.
Az MI visszavezethet a holisztikus gyógyításhoz
A technológia fejlődésének motorja az emberi kíváncsiság, amit a világ megismerése iránti vágy hajt – vezette le előadásában Csabai István fizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének oktatója, rámutatva, hogy mindennek nyomán exponenciálisan növekszik a rendelkezésre álló tudás- és adatanyag. A 90-es évek csúcstechnológiája ma már elfér egy mobiltelefonban, a humán genom szekvenálásától alig néhány év alatt jutottunk el a tumor sejtjeinek szekvenálásáig. Az érzékszerveink képtelenek átlátni és feldolgozni a rendelkezésre álló adatmennyiséget, amelynek feldolgozása és elemzése meghaladja az emberi intelligenciát.
A tudomány fejlődése során azonban rájöttünk, hogy a gondolatok, amelyek adatok reprezentációja az agyban, matematikai formába önthetők, pixelekké, azok pedig értelmezhető képekké alakíthatók. Így indult el a mesterséges intelligencia fejlesztése, amely ma már lehetővé teszi olyan algoritmusok működését, amelyek az orvosokhoz hasonló minőségben képesek elemezni képalkotódiagnosztikai felvételeket vagy patológiai képeket.
Az MI most ott tart, hogy ugyanazt teszi, mint az ember, ám mindeközben nem fárad ki, és olyan apró részletek detektálására is képes, amely felett átsiklik a figyelem – mondta Csabai István, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az MI máshogy látja a dolgokat mint az ember, amiből eredhetnek tévedések.
A kutató szerint az MI sok mindenben jobb már, mint az ember, és ha kellőképpen kifaggatjuk, megállapítja saját magáról azt is, hogy messze felettünk áll, és alakítja a mindennapjainkat – minderre pedig saját magától jött rá. Nagy a felelősségünk tehát, hogy a következő generációk miként élnek az MI-vel, az egészségügyi adatok tekintetében pedig ez kulcskérdés lehet.
Unikális lehetőségek hordozója az MI, amit ha jól használjuk nagy segítség abban a furcsa átalakításban, amely az egészségügyben most zajlik, ami a kutató szerint arra is vezethet, hogy a nagyon specializált, fragmentált orvostudományból az MI szakmai fúziója nyomán visszatérhetünk a gyógyításban a holisztikusabb szemlélethez.
