Így alakultak az egészségügyi kiadások
A félmilliós jutalmakkal meglódultak az egészségügyi kiadások, a G7 összeállítása szerint újra kiürülhet a kassza.
- Az egészségügyben dolgozók helytálltak, most az ágazatvezetésnek kell lépnie
- Két hét a magánszolgáltatók kötelező EESZT adatszolgáltatásáig
- Várólisták: többet várnak kevesebben
- 170 ezer egészségügyi dolgozó kapja meg a bruttó 500 ezer forintos juttatását
- Nagyrabecsüléséről biztosította a szociális dolgozókat Kásler, de covid-pénzt nem kapnak
- Legfeljebb a covid-pénz ötödét kaphatják a szociális szférában
A központi költségvetést is megterheli a koronavírus-járvány: az egészségügyi kiadások júniusban a korábbi havi költségek másfélszeresét érték el.
Az egészségügyben a gyógyító-megelőző ellátásokat – amik a háziorvosi, védőnői, fogorvosi és kórházi ellátásokat is tartalmazzák – alapesetben az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza a társadalombiztosítási alap, hivatalos nevén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Csakhogy a koronavírus-járvány miatt márciustól jelentősen korlátozták az ellátásokat a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Az orvosokat, ápolókat, a rezsit viszont fizetni kell, ezért márciustól átálltak az átalányalapú finanszírozásra.
Az elmúlt négy hónapban ezért minden terület ennek megfelelő finanszírozást kapott, alig-alig volt eltérés az egyes hónapok között. Az egyetlen érdemi különbséget a céltámogatások okozták: ez korábban havi 5-15 milliárd forint volt, a járvány első hónapjában, márciusban viszont 50 milliárdra nőtt.
Ebben szerepe lehetett a járvány elleni védekezést szolgáló eszközök beszerzésének, a júniusi 111 milliárdos kifizetés pedig részben valószínűleg már az egészségügyben dolgozók bruttó 500 ezer forintos rendkívüli juttatásának tudható be. Bár ez végül csak július első hetében érkezett meg az érintettekhez, a Pénzügyminisztérium a júniusi költségvetési rekordhiányt részen azzal indokolta, hogy megkezdődött az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyszeri rendkívüli juttatásának a kifizetése. Összeget ezzel kapcsolatban nem közölt a PM, de az egészségügyben 122 ezren dolgoznak, a munkáltatói költségekkel is számolva a félmilliós jutalom összesen körülbelül 72 milliárdos tétel lehet.
Különösen magas ez a 111 milliárdos összeg tavalyhoz képest, akkor egész évben 54 milliárdot fizettek ki célelőirányzatként. Idén már 202 milliárdnál jár az összes ilyen költség csupán fél év alatt. Ezt a tételt nem számítva nem sokat változott, hogy mennyit költött az állam az egészségügyi ellátásra: tavaly időarányosan 643 milliárdot, idén pedig 654 milliárdot.
A koronavírus-járvány terjedésének megállításában kulcsszerepet játszó tesztelésekkel kapcsolatban viták voltak arról, hogy mennyire megfelelő a hazai eljárásrend. A finanszírozási adatokból az mindenesetre kitűnik, hogy ezek egyáltalán nem drágák: 650 milliót költött az állam PCR tesztekre.
Az adatok csak májusra és júniusra érhetők el, de mivel utólagos a finanszírozás, az áprilisban és májusban elvégzett 170 ezer teszt költségét tartalmazza. Ez alapján pedig alig több mint 3800 forintba került egyetlen koronavírusteszt. A PCR tesztek 80 százalékát a Dél-Pesti Centrumkórház, a Synlab magánlabor és a négy egyetemi kórház végezte el. A magánlaborok bevonására sem volt jelentős mértékben tehát szükség.
