2020. december. 03., csütörtök - Ferenc, Olívia.

Az egészségügyben dolgozók helytálltak, most az ágazatvezetésnek kell lépnie

Leállítani könnyebb, újraindulni viszont jóval nehezebb az ellátórendszert – derült ki a koronavírus-járvány első szakaszának lezárultával. A járvány következményeinek és tapasztalatainak kiértékelése segíthet a második hullámra való felkészülésben.

Bizonyították az exitpolitika helyességét a H-UNCOVER vizsgálat-sorozat első etapjának eredményei, ám a Sars-Cov-2 vírussal szemben még fogékonyak magas aránya óvatosságra int, különösen a járvány második hullámának tekintetében, amelyet novemberre prognosztizál a kutatásban vezető koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla. Mint azt a Magyar-egészséggazdaságtani Társaság (META) hétfői, online konferenciáján elmondta, a H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű epidemiológiai kutatásban, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, az ország négy egyetemének részvételével május 1-je és 16-a között zajlott, végül 10602 fő vett részt az ország nyolc régiójából. A reprezentatív klinikai járványügyi felmérés adatai – a melyeket szerdán ismertetnek majd részletesen – azt mutatják, hogy tízezer lakosra 2,4 fertőzött jut: a 8276 PCR-teszt között mindössze 2 pozitívat találtak. Az átfertőzöttség csupán 22-92 ezer embert érint – igazolta az 1500 vérmintán végzett IGG teszt, amelynek 0,6 százaléka volt pozitív – sorolta a kardiológus professzor, aki szerint a járvány nem eszkalálódott, ezt bizonyítja, hogy a halálozási adatok elmaradtak a tavalyi év azonos időszakában mérttől.

Van esély egy második hullámra novemberben, különösen, hogy a környező országokban továbbra is jelen van a járvány – jósolta Merkely Béla, aki azt is elárulta, várhatóan szeptember-októberben végzik majd a következő reprezentatív szűrést. Addig is az egyetemek ellátják őrszem-funkciójukat, és folytatják a teszteléseket. A klinikákon ma már sokkal több szűrést végeznek, mint a járvány kezdetén, így csak a május eleji exit óta 154 pozitív esetet detektáltak.

Gyógyítás: nem tudni, mit hoz a jövő

Menet közben szembesültek az orvosok és ápolók azzal, hogy nem csupán egy tüdőgyulladást okozó, influenza-szerű megbetegedést, hanem annál egy sokkal komplexebb kórképet kell gyógyítaniuk a Covid-19 esetén, amelynek úgy légzőszervi mint kardiovaszkuláris szövődményei vannak; amikor pedig úgy tűnik, javul a beteg állapota, lecsap a citokinvihar. A betegség gyógyításáról már Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa beszélt, aki azt is elmondta, ahogy világszerte, úgy a hazai országos intézményben is számos klinikai vizsgálat zajlik.

Bár még várják a direkt hatású vírus ellenes szereket, egyelőre úgy tűnik, a favipiravir időben alkalmazva valóban javít a betegek állapotán. A hidroxiklorokin egyelőre még szerepel a hazai eljárásrendben, a főorvos szerint ez a szer a remdesivirrel együtt lassan kiszorul a terápiából, ugyanakkor megjegyezte, hogy a klorokin apokaliptikus mellékhatásai elkerülhetőek pontos és szabályos alkalmazással.

Már elkészült a koronavírus-vakcina, hiszen többféle változata is fázis II. III. stádiumban van a klinikai kipróbálást tekintve. Ezek között van gyengített vagy elölt vírusvakcina ugyanúgy, mint RNS, vagy DNS alapú.

Az elsietett vakcinavizsgálatokkal már szereztünk rossz tapasztalatokat – fogalmazta meg aggodalmait Szlávik János, hiszen míg korábban 5-10 évet is rászántak ezeknek a szereknek a fejlesztésére, ez most mindössze másfél évre redukálódott. Sok a nyitott kérdés a védőoltásokkal kapcsolatban, ám valószínűleg csak ez jelenti majd a megoldást a Covid-19-cel szembeni védekezésben.

Bevált az átlagfinanszírozás

A koronavírus-járvány miatt csökkenő kontaktusszámok nyomán idén nem tarolt az influenza, ezért volt tapasztalható javuló tendencia a halálozási adatokban az elmúlt tíz év számaival összevetve – magyarázta előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója, aki arról is beszélt, miként reagált az ellátórendszer a járványügyi intézkedésekre, és hogyan igazolták vissza mindezt a számok.

Mintegy 25-40 százalékkal esett vissza az orvos-beteg találkozások száma március, április és május hónapokban a háziorvosi rendelőkben, ám június 24-éig az alapellátás vonatkozásában visszarendeződni látszik az élet a megszokott kerékvágásba. Míg az ügyeleti ellátásoknál hasonlóak az arányok, a legmarkánsabb csökkenés a közfinanszírozott fogászati kezelések számában mutatkozott, ahol tíz százalék alá esett az esetszám, és ahol egyelőre még meg sem közelítjük normál működési rendet.

Folyamatos volt az ellátás azokon a területeken, ahol a betegeknek erre szükségük volt, a teljesítési adatok alapján ebben rendkívül jól vizsgázott a rendszer – szögezte le a főigazgató, példaként hozva az otthoni hospice ellátást, ahol nem tapasztaltak visszaesést. Hasonló tendenciát igazoltak a NEAK számai az onkológiában, ahol a kúraszerű ellátások számában semmilyen változást nem detektáltak, csupán a PET vizsgálatok napi esteszámában történt enyhe elmaradás április elején a korábbi évekhez képest.

Az akut ellátások közül kiemelte a szívinfarktus-ellátást, ahol volt némi visszaesés, ahogyan kevesebb beteg jelentkezett a traumatológiákon is, azonban a szükséges ellátásokat prezentálta az egészségügy.

Ötven százalékos szintre esett vissza az aktív ellátás a kórházakban az ágyfoglaltsági és -kihasználtsági mutatók szerint az első szakpolitikai intézkedési csomag bevezetésekor, március elején, ami később 40 százalékra csökkent, ám az év ötödik hónapjában már emelkedést tapasztaltak. A legmarkánsabb csökkenés a rehabilitációs ágyak kiürítésénél volt megfigyelhető. A járós- és fekvőbeteg ellátási esetszámok június 24-ére elérték a tavalyi forgalom 80 százalékát – összegezte Kiss Zsolt, megemlítve, hogy a járvány időszakában voltak olyan szakmák, ahol a betegek 90 százalékát a telemedicina segítségével látták el, aminek szabályozást éppen ezért ki kell alakítani a következő időszakban.

Elmaradt az elektív műtétek 80 százaléka, a katarakta, gerinc-, csípő- és térdprotézis operációk szinte teljesen leálltak. A főigazgató szerint az adatokból pontosan ki lehet számolni, milyen terhelés várható a következő hónapokban. Bár némi növekedésre számítanak a kapacitáshiányos várólistákon – amelyekre elindult a regisztráció májusban – a többletműtétek fedezete rendelkezésre áll a rendszerben.

A tényleges igénybevételi adatok jó alapot biztosítanak a járvány következő hullámára való felkészülésben a főigazgató szerint, hiszen ezek birtokában fokozatosan lehet majd előkészíteni a leállást, kijelölni a járványkórházakat, lehetővé téve a covid-os betegek célzottabb ellátását.

A rendszer – a NEAK javaslatára – átlagfinanszírozással vészelte át a járványidőszakot, ami nagyon jól vizsgázott. Arra a kérdésre, hogy meddig tartják fenn a bázisfinanszírozást, a főigazgató úgy válaszolt, egyértelművé vált, hogy mely szakmák esetében kell már most visszatérni az átlagfinanszírozásból, azonban egyelőre még várat magára ennek jogszabályi rendezése. Ugyancsak a következő napokban várható rendelet-módosító csomagban szerepel a PCR-kassza finanszírozása, ami leetővé teszi majd a a vizsgálatok elszámolhatóságát.

Az ellátók már bizonyítottak…

Mindössze két nővér lett Covid-19 beteg az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, és ők is az elmúlt két hétben fertőződtek meg, mint betegek mellett dolgozó kontaktok – számolt be az online konferencián dr. Bogos Krisztina, az intézmény orvosigazgatója. A járvány időszakában a súlyos állapotú betegek ellátásra kijelölt centrumként működő Korányi izolációs részlegére 381 covid-gyanús beteg érkezett, közülük 221-nél igazolták a Covid-19-et. A fertőzöttek átlagéletkora 72 év volt, közülük 75-öt veszítettek el, az összes eset 47 százaléka szorult intenzív ellátásra – sorolta az adatokat a főorvosnő.

Ahhoz, hogy megfelelő ellátást biztosítsanak a betegeknek, a korábban sürgősségi betegellátó osztály nélkül működő intézményben létre kellett hozni egy olyan 21 ágyas triázs- és izolációs részleget, ahonnan megfelelő szűrést követően engedték ki a pácienseket az osztályokra. Eleinte problémát okozott a beáramló betegek szűrése, mert PCR-tesztek elvégzésére nem volt lehetőség, ma már napi 30 ilyen vizsgálatot tudnak csinálni, ám a mintákat továbbra is a nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK) kell küldeniük elemzésre.

Nincsen tartalék a rendszerben a humán erőforrás tekintetében – vetette fel a tárolási, szállítási, fertőtlenítési nehézségek említése után a legégetőbb problémát Bogos Krisztina, hozzátéve, hogy emiatt külső segítségre szorult az intézet, orvossal, szakdolgozóval más kórházak segítették ki őket. A járvány második hullámára készülve szükség lenne egy olyan adatbázisra, amely megkönnyíti, szervezhetőbbé teszi a dolgozók vezénylését, átirányítását a covid-betegek ellátására kijelölt intézményekbe.

A járóbeteg-szakellátók számára is a munkaerőhiány okozta a legtöbb fejfájást, különösen a 65 év feletti orvosok kivonása az ellátásból. Ezt már dr. Nagy András Csaba, a Zuglói Szakrendelő Intézetek igazgató főorvosa mondta, arról is beszámolt, hogy két rendelőjükben voltak szakmák, a melyek teljesen leálltak, ám a fontosabb szakellátásokat – így például a labort – folyamatosan biztosították. Úgy vélte, a járványidőszak rámutatott, hogy a telemedicina a jövő fontos útja, ennek keretében azonban lehetőséget kellene biztosítani a kerületek közötti szorosabb összefogásra, a kapacitások, beszerzések megosztására. Különösen jó tapasztalatokat szereztek a pszichiátriai telemedicinában, amelyhez – az eddig használt Skype helyett – hamarosan a rendelő saját informatikai rendszerében biztosítják a képi és hangcsatornát is.

Nem lehet úgy folytatni, mint eddig, teljes paradigmaváltás kell – fogalmazott markánsan a konferencia utolsó megszólalójaként Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító társtulajdonosa. Az igazgató főorvos szerint az ellátórendszer újraszervezése és átgondolása mellett komoly egészségnevelést kell biztosítani a társadalom számára is.

A pandémia komoly vizsga volt, amelyen az egészségügyi dolgozók jól teljesítettek, fegyelmezetten, precízen látták el a feladataikat, az ellátó intézmények is helytálltak még a frontvonalban is, a „velejéig felzabált és lerombolt” közfinanszírozott ellátásban. Itt az ideje, hogy a közvetlen ágazatvezetés is lépjen – fogalmazott Varga Péter Pál.

Május 23-a óta a Gerincgyógyászati Központ várólistája megduplázódott, ami október közepére kezelhetetlen helyzetet eredményezhet – vélte a főorvos, és elmondta, a kilencmilliárd forintos éves árbevételének 55 százalékát magánellátásból szerző BEK számára óriási csapás volt utazások beszűkítése a járvány időszakában, mert külföldi, fizetős betegek gerincműtétei kivétel nélkül elmaradtak. Emlékeztetett, hogy a BEK március közepén bocsátotta az operatív törzs rendelkezésére fekvőbeteg kapacitásait, járványkórházként húsz, 75 év feletti beteget láttak el. Kórházparancsnokukat május 23-án rendelték vissza, azóta visszatértek a korábban megszokott ellátási rendhez. Mint fogalmazott, a transzparensen működő magánszolgáltatók a járvány hónapjaiban és az újranyitás során is fegyelmezettek voltak, követve a miniszteri, tisztifőorvosi utasításokat.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!