2024. április. 27., szombat - Zita.

A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

British Medical Journal – BMJ

Gyógyszerkibocsátó és pőre sztent cukorbetegeknek és másoknak – metaanalízis
BMJ 2008;337:a1331

Három típusú, részben gyógyszert kibocsátó (sirolimus, paclitaxel), részben bevonat nélküli (pőre) sztent beültetésének eredményét vizsgálták 35 tanulmány 3852 cukorbetegének és 10947 nem cukorbetegének adatai alapján. A gyógyszerkibocsátó sztentek a revaszuklarizáció tekintetében mindkét csoportban eredményesebbnek bizonyultak. A hatóanyag tekintetében nem találtak szignifikáns különbséget.

A mediterrán étkezés és az egészség – metaanalízis
BMJ 2008;337:a1344.

Az étrendtípus több mint 1,5 millió ember metaanalízisben feldolgozott adatai alapján szignifikánsan javította az egészségi állapotot, csökkentette a szív és daganatos eredetű halálozást, valamint a Parkinson- és az Alzheimer-kór előfordulását. A mediterrán jellegű étkezés tehát sokat segítene a krónikus népbetegségek megelőzésben.

A telefonos egészségügyi tanácsadás minősége ügyeleti időben Hollandiában
BMJ 2008;337:a1264.

A telefonon keresztül végzett egészségügyi tanácsadás során, sokszor már nagyon kevés kérdésre kapott válasz alapján megszületett a feltételezett diagnózis. Ennek alapján megkérdőjelezhető, hogy a helyes diagnózisok a megfelelő gondolatmenetnek, vagy inkább a „megalapozott találgatás” helyességének köszönhetők-e. Annak érdekében, hogy a telefonos egészségügyi segítségnyújtás biztonságosabb és eredményesebb lehessen, nem csak az anamnézisfelvétel pontosítására kell törekedni, hanem otthon kivitelezhető kezelési tanácsok adására is. A segélykérők biztonságát mindenek előtt szem előtt kell tartani.

A diszpepszia vizsgálata és kezelése
BMJ 2008;337:a1400

A cikk a szokásos felépítésben elemzi a diszpeszia patológiáját, tüneteit és diagnosztikáját. Kezelési javaslatot ad specialistáknak és nem specialistáknak egyaránt.
• A felnőtt lakosság 25-40%-ának vannak krónikus, illetve visszatérő diszpepsziás tünetei
• Vezető tünetek: epigasztriális fájdalom, hasi diszkomfortérzés, gyomorégés, ami a regurgitációval függ össze, puffadás, telítettségérzet
• Az érintettek többségénél nem áll fenn kimutatható elváltozás, a malignitás is ritka.
• Két empirikusan kialakult kezelési stratégiának volt eredménye:
o A H. pylori nem invazív kimutatása és pozitív esetben eradikációs terápia alkalmazása („test and treat”)
o protonpumpagátlókkal való empírikus terápia
• A két ajánlott nem invazív H. pylori-kimutatási eljárás, a C13–ureakilégzési teszt és a H. pylori-antigén székletből történő kimutatása. A vizsgálat előtt a protonpumpagátló szedését két héttel, az antibiotikumét pedig négy héttel korábban kell abbahagyni.

The Lancet

A paracetamol alkalmazása és az asthma, ekzema kockázata csecsemő és kisgyermekkorban
Lancet 2008;372(36):1039–1048

A tapasztalatok szerint az paracetamol növeli az asthma kifejlődésnek rizikóját. Ezt a tapasztalatot a vizsgálat adatai is igazolták. 31 országban lévő 73 ellátó centrum 205 ezer 6-7 éves korú gyermekre vonatkozó adatait dolgozták fel. Az eredmény szerint az első életévben adott paracetamol növeli a gyermekkori asthma, rhinoconjunctivitis és ekzema kialakulásának kockázatát.

A rhinitis és az asthma kezdete
Lancet 2008; 372(36):1049–1057

Az asthma és az allergiás rhinitis szoros összefüggését több epidemiológiai és klinikai vizsgálat igazolta. 14 főleg európai ország 29 centrumának adatai alapján elemezték az asthmát megelőző, illetve a vele együtt járó tüneteket (6500 beteg) 8 éven át. Ezen adatok is bizonyították, rhinitis és a később megjelenő asthma szoros összefüggését.

A fiatal felnőttkorban diagnosztizált asthma tünetei gyermekkorban
Lancet 2008; 372(36):1058–1064

Az asthma előfordulása fiatal felnőttkorban növekszik. A vizsgálatban az okokat és összefüggéseket keresve 1250 újszülöttet és 850 gyermeket követtek 22 éven át. A következtetések megerősítették, hogy az esetek nagy részében az asthma kialakulása már kisgyermekkorban megjósolható. A hideg levegőre való érzékenység, az erőltetett légzés előrevetíti a fiatal felnőttkorban manifesztálódó légúti betegséget.

Új terápiás célpontok az asthmás gyógyszerek fejlesztésében
Lancet 2008; 372(36):1073-1087.

Az asthma krónikus gyulladásos betegség, mely 300 millió embert érint világszerte és ez a szám 15- 20 éven belül várhatóan kb. 400 millió lesz. A legtöbb beteg állapota jól kontrollálható inhalációs szteroidokkal és β-2 agonistákkal, de 5-10 százalékuk nem reagál kielégítően ezekre a szerekre. Ahogyan bővülnek a gyulladással kapcsolatos ismereteink, az asthmás gyulladásnak is különböző típusait találjuk. Ez magyarázza, hogy bizonyos esetekben, az omalizmab (anti Ig-E monoclon antitest) és a leukotrien antagonisták bevezetése indokolt és hatékony kezelési lehetőség.
Fejlődtek a meglévő terápiák is: rövid és hosszú hatású illetve kombinációban adható kevesebb mellékhatású szerek jelentek a palettán. Egyéb lehetőségek, mint belélegzhető p38 MAK gátlók, antioxidansok hasznosak lehetnek monoterápiában, de szteroiddal kombinációban is, esetlegesen csökkentve annak szükséges mennyiségét. A biológiai ágensek az immunreguláció szintjén avatkoznak be az asthmát alakító ördögi körbe. Rövid időn belül már beteg-specifikus asthma terápiáról tudunk beszélni.

Az atopia korai felismerése a gyermekkori asthma elődtüneteként
Lancet: 2008;372(36):1100–1106.

Az asthma hosszú távú megoldása a megelőzés és nem a kezelés lenne. Kifejlődéshez genetikai és környezeti összetevők együttes fennállása szükséges, egy rövid születés körüli időszakban. A folyamatok jelenleg még nem teljesen tisztázottak, de a cél mindenképpen az ebben az időszakban való megelőzés lenne. Az összefoglaló részletesen elemzi az elsődleges gondozást végző orvos felelősségét a rizikótényezők gondos felmérésben és az atopia kezelésben már az igen korai csecsemőkorban.

Journal of American Medical Association (JAMA)

Betegségek összefüggése a vizelet Bisphenol A (BPA) koncentrációjával
JAMA 2008; 300(11):1303–1310

Bisphenol A (BPA) epoxigyanta, amelyet több élelmiszer tartalmaz. A felnőttek egészségi állapotát vizsgálták a vizelet BPA-koncentrációjának tükrében (krónikus betegségek, májfunkció, vér paraméterek, glükóz, zsíranyagcsere és gyulladásos paraméterek). Magasabb vizeletbeli koncentrációt találtak szívbetegeknél és cukorbetegeknél. A magasabb BPA-koncentráció gyakran májenzim-emelkedéssel (GOT, GPT) járt.

A tüneteket okozó inkontinencia prevalenciája az Egyesült Államokban
JAMA 2008;300(11):1311–1316.

A diagnózis, mely lefedi a vizelet- és széklet-visszatartási nehézségeket és a kismedencei szervek porlapszusát, igen sok nőt érint, de a tényleges adatok eddig nem voltak ismertek. Mint várható volt, az előfordulás az életkorral növekszik, az etnikai hova tartozás nem befolyásolja. Legtöbben vizeletcsurgásról panaszkodtak és az elhízás egyértelműen növelte a tünetek elfordulását.

A biscuspidalis aortabillentyű hibájával élő betegek állapotának alakulása
JAMA 2008;300(11):1317–1325

A bicuspidalis billentyű hibája a felnőtt lakosság leggyakoribb veleszületett szívfejlődési rendellenessége. A vizsgálat eredményei szerint az elváltozás nem befolyásolta az előforduló kardiális események számát. A szív eredetű halálozás sem volt magasabb, mint az összehasonlításban részt vevő populációban.

New England Journal of Medecine – NEJM

A virtuális CT- kolonoszkópia pontossága nagy adenomák és daganatok kimutatásában
NEJM 2008;359(12):1207–1217

A CT-vel végzett ún. virtuális kolonoszkópia, a colorectalis daganatok nem invazív szűrőmódszere lehet. Az ehhez szükséges – tünetmentes betegeknél is megfelelő – szenzitivitás egyelőre nem kellően bizonyított. A vizsgálat eredményei alapján a CT-kolonoszkópia a 10 mm átmérőjű vagy annál nagyobb tünetmentes elváltozások 90 százalékát képes kimutatni, függetlenül a dignitástól. Ez alapján a vizsgálat bevezethető az átlagos daganatrizikójú betegek szűrővizsgálataként.

Colorectális daganat ötéves kialakulási kockázata negatív kolonoszkópos szűrést követően
NEJM 2008; 359(12):1218–1224

A vizsgálók annak megállapítását tűzték ki célul, hogy negatív szűrő jellegű kolonoszkópos leletet követően, mennyi idő elteltével indokolt ismételt diagnosztikai célú kolonoszkópia elvégzése. Abban az esetben, ha az első kolonoszkópia során nem találtak malignus elváltozást, 5 év elteltével is extrém alacsony a daganat kialakulásának valószínűsége. Férfiaknál gyakrabban találtak 5 év elteltével előrehaladott adenomát, de ennek ellenére elegendőnek tartják a rekolonoszkópia végzése szempontjából.

A stroke kiújulásának megelőzése: aszpirin és nyújtott felszívódású dipyridamol, vagy clopidogrel?
NEJM 2008;359(12):1238–1251

Ischaemiás stroke-ot követően gyakori az agyi érkatasztrófa ismétlődése, ami tovább növeli a maradandó károsodások kialakulásának arányát. Ennek megfelelően továbbra is keresik a legjobb gyógyszeres utókezelést. A vizsgálatban két trombocitaaggregáció-gátló kezelés hatékonyságát és biztonságosságát vetették össze: aspirin és elhúzódó hatású dipyridamol kombinációját (ASA-ERDP) állították szembe clopidogrellel. A stroke kiújulási aránya nem különbözött szignifikánsan a két csoportban. A két thrombocyta-aggregáció gátló kezelést hatásosság szempontjából hasonlónak találták.

Medical Online

 

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés