hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 07., péntek - Ibolya.
hirdetés

Az allergén immunterápia (AIT) leggyakoribb allergológiai kórképekben (allergiás rhinitis és rovarméreg-allergia) történő alkalmazásának hazánkban is elérhető és eredményesen alkalmazható lehetőségeit mutatjuk be röviden.

Az atópiás dermatitis világszerte egyre gyakoribbá váló kórkép, klinikailag a bőr szárazsága, viszketés, valamint a következményesen kialakuló másodlagos jelenségek (nedvedzés, pörkösödés, lichenifikáció) jellemzik. Patogenezise heterogén, genetikai eredetű bőrbarrierzavar, immunológiai és mikrobiom-diszreguláció jellemzik, illetve számos környezeti provokáló faktora is ismert. Klinikai képe nagyon változatos, a száraz bőrtől az erythrodermáig terjed, és a tünetek életkortól függően is változnak. A kezelés alapja napjainkban is a bázisterápia és a lokális gyulladáscsökkentés, de a legújabb kutatási eredmények tükrében fokozatosan új szisztémás szerek kerülnek bevezetésre, amelyek a súlyos, refrakter esetekben nyújthatnak majd terápiás megoldást. 

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

Mind a thromboticus thrombocytopeniás purpura, mind a haemolyticus uraemiás szindróma patomechanizmusában közös a mikrovaszkuláris thrombocytaaggregáció, lényegesen különböző azonban a folyamat lokalizációja, kiterjedtsége, patomechanizmusa, melynek következtében eltérő a klinikum és a terápia is.

A nem infektív uveitisek kezelésére helyileg szemcseppeket, a szem környékére adott injekciókat, illetve súlyos esetekben intravitreális implantátumokat alkalmaznak. A kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok mellékhatásainak elkerülésére ad lehetőséget a biológiai terápia és az intraokulárisan adható gyógyszerek fejlődése. A szemészetben a TNFα-gátló adalimumab biologikum alkalmazása a látóélesség megőrzése szempontjából döntő jelentőségű, és az esetlegesen a háttérben álló autoimmun betegségek kezelésében is fontos. A „makacs” uveitisek kezeléséhez multidiszciplináris team szükséges.

A szisztémás lupus erythematosus egy olyan autoimmun kórkép, melynek manifesztációja bármely szervrendszeren előfordulhat, az ebből adódó heterogén tünetek miatt pedig differenciáldiagnosztikai és terápiás kihívást jelenthet. A leggyakrabban érintett fiatal betegpopuláció számára az időben felállított diagnózis életmentő lehet. A legújabb diagnosztikus kritériumrendszer 2019-ben került bevezetésre. Az SLE-s betegek gondozása komplex feladat, folyamatos követést, sok esetben multidiszciplináris együttműködést igényel.

Medical Tribune idei kilencedik számának vezető témáját a diabétesz adja. Olvassa el a lapot és töltse ki a honlapunkon elérhető kvízt, melynek sikeres megfejtésével 12 kreditpontot szerezhet. 

Medical Tribune idei nyolcadik számának vezető témáját a hematológia adja. Olvassa el a lapot és töltse ki a honlapunkon elérhető kvízt, melynek sikeres megfejtésével 12 kreditpontot szerezhet. 

Medical Tribune idei hetedik számának vezető témáját az onkológia adja. Olvassa el a lapot és töltse ki a honlapunkon elérhető kvízt, melynek sikeres megfejtésével 12 kreditpontot szerezhet. 

hirdetés
hirdetés