Az oxidatív-nitratív stressz szerepét kutatja
Dr. Horváth Eszter az Élettani Intézet egyetemi adjunktusaként elsősorban az oxidatív-nitratív stressz szerepét kutatja az élettani és kórélettani folyamatokban.
Az élettan mindig is nagyon izgalmas volt számomra, már másodéves koromban TDK-hallgatóként bekapcsolódtam a Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetben működő kutatólabor munkájába, ahol elsősorban a nitrogén-monoxid és a prosztanoid vegyületek kölcsönhatását vizsgáltam az agyi vérkeringés és mikrokeringés szabályozásában – idézte fel. Később aztán figyelme átterelődött az agyi őssejt átültetés lehetőségeire. Ötödéves korában lehetősége nyílt egy amerikai tanulmányút keretében nyolc hónapot Észak-Karolinában tölteni, ahol elsősorban azt vizsgálták, hogy agyi traumát követően az agyi őssejtek beültetése javítja-e a felépülést, mind szöveti mind pedig funkcionális téren. Itt találkozott először az oxidatív stresszel – emlékszik vissza, ami a mai napig kutatásainak egyik fő területe. Hat hónapot kutatott posztdoktorként egy amerikai gyógyszerkutató cégnél is, ami megint egy egészen más gondolkodásmódot tanított meg számára – mutatott rá. Harmadik tanulmányútjára, New Jersey-be már férje is elkísérte, ekkor készítette el PhD disszertációját – emlékszik vissza.
Dr. Horváth Eszter szavai szerint fontos, hogy a munkahelyen is kialakuljon egy olyan alkotó közösség, ahol a felmerülő nehézségekre közösen tudnak megoldást találni. A kutatói munkában olykor előfordulnak zsákutcák is, ám mindig jön egy új kérdés, aminek a kiderítése izgalmasabb, mint az előző csalódás fájdalma – szögezte le, hozzátéve, hogy a negatív eredmény is eredmény, sőt, sokszor éppen annak lehet a legizgalmasabb hozadéka.
Munkatársaival az oxidatív-nitratív stressz szerepét kutatja élettani és kórélettani folyamatokban. Az I. Sz. Belgyógyászati Klinikával együttműködésben arra keresték a választ, hogy a terhességi cukorbetegségben szenvedő kismamák esetében a szülést követő három évvel maradt-e ennek valamilyen nyoma az oxidatív stressz markereiben. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikával, valamint a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával kooperációban kardiovaszkuláris megbetegedéseket és az oxidatív stressznek ebben betöltött szerepét vizsgálják. Legújabb kutatásaikban az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikával együttműködve kutatják Crohn-beteg gyermekek szövetmintáiban a poli(ADP-ribóz) polimeráz enzim jelenlétét, mely többek között gyulladásos folyamatokban aktiválódik. Ám megfigyeléseik szerint – az összes eddigi eredménnyel szemben – ezeknél a Crohn-betegeknél nem nő, hanem éppen csökken az enzim aktivitása, ami akár szerepet is játszhat a betegség kialakulásában – mutatott rá az adjunktus. Hozzátette: ez egy egészen váratlan eredmény, ami új irányokat nyithat meg ennek a betegségnek a kutatásában.
