hirdetés
2024. november. 24., vasárnap - Emma.
hirdetés

Megvan a módszer a melanóma terjedésének előrejelzésére

Az Egyesült Államokban a Dana-Farber Rák Intézetben a Harvard Egyetem kutatói megtalálták a módját annak, hogy előrejelezzék, hogy melyik melanóma lesz hajlamos a terjedésre.

A Cancer Cell július 12-i számában arról számolnak be, hogy azonosítottak olyan rákgéneket, amelyek felruházzák a tumort a metasztázisok képzésének lehetőségével – a melanómák vizsgálata kapcsán hat olyan rendellenes gént találtak, amelyek mind a rák keletkezésében, mind a metasztázisok létrejöttében szerepet játszanak. E gének egyike, az ACP5 emberi melanómákban is felhasználható a metasztázisképződés előrejelzésére.

„A korai stádiumú melanómákat általában sebészi úton távolítják el, azonban az olyan betegek mintegy 10 százalékában, akiket rákmentesnek vélnek, metasztázisok alakulnak ki, és a betegség halállal végződik” – mondta dr. Lynda Chin professzor, a Harvard Egyetem orvoskarának dermatológusa, a vizsgálat vezetője. „Vizsgálatunk célja olyan gének azonosítása volt a ráksejtekben, amelyek jelzik, hogy mely betegekben nagy a metasztázis kockázata.”

A hat, metasztázissal kapcsolatos gén kimutatása „fontos lépés abba az irányba, hogy prognosztikus teszteket dolgozzanak ki, amelyek kimutatják, hogy mely korai stádiumú tumorokban nagy a metasztázis rizikója, és ennek megfelelően kezeljék ezeket” – tette hozzá dr. Chin.

Ahhoz, hogy áttét jöjjön létre, a tumorsejteknek rendelkezniük kell specifikus túlélési képességekkel: ki kell tudniuk szakadni normál környezetükből, a véráramba vagy a nyirokáramba kell jutniuk, s meg kell tudniuk telepedni, növekedniük és szaporodniuk kell a távoli szervben, majd ki kell alakítaniuk saját vérellátásukat. E képességek mindegyike a génekben lezajló változásoknak tudható be, illetve a gének aktiválódásának, illetve deaktiválódásának.

Korábban az volt az elterjedt felfogás, hogy a tumorsejtek fokozatosan tesznek szert malignus tulajdonságaikra, ahogyan a genetikai hibák felhalmozódnak: először a korlát nélküli szaporodás képessége alakul ki bennük, majd az, hogy nem pusztulnak el időben, hogy el tudnak szakadni a szomszédos sejtektől stb. Chin és munkatársai vizsgálata ellentmond ennek az elképzelésnek, mivel világosan kimutatták, hogy egyes tumorsejtek már fejlődésük kezdeti szakaszában rendelkeznek azokkal a genetikai tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik az áttétek képződését.

E gének azonosításához a munkacsoport genetikailag módosított egerek kétféle csoportját használta fel. Az egyikben a melanóma soha nem ad áttétet, a másikban viszont mindig. Amikor összehasonlították a kétféle melanómát, 360 olyan gént mutattak ki, amelyek eltértek egymástól.

A következő lépésben azonosítani kívánták ezek közül azokat a géneket amelyek aktívan részt vesznek az áttétek képződésében. Különösen azokat a géneket keresték, amelyek felruházzák a sejteket azzal a képességgel, hogy beszűrjék a szomszédos szöveteket, mivel az áttétképződés első lépése a melanóma esetében az, hogy lehatol a bőr alatti mélyebb rétegekbe.

Ezzel a szűréssel 11 gént sikerült kimutatniuk, amelyek közvetlenül befolyásolták a ráksejtek invazív tulajdonságát. Mivel azonban a kísérleti modellek nem mindig tükrözik pontosan, hogy mi zajlik le a betegekben, ezután humán melanóma mintákban vizsgálták e gének aktivitását. Közülük 6 esetében bizonyosodott be, hogy aktivitásuk növekedése szoros kapcsolatban van a malignitással és a metasztázisok kialakulásával.

„Kimutattuk, hogy mind a 6 rendellenes gén onkogén, azaz a normális melanocita sejteket rákos melanóma sejtekké alakítják át. Ezenkívül, azokban a betegekben, akikben aktív ez a hat gén, nagy valószínűséggel metasztázis jön létre” – mondta dr. Chin.

Ezután a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy felhasználhatók-e ezek a gének biomarkerként, a melanóma terjedési hajlamának jelzőjeként. A kérdés megválaszolásához az egyik gént, az ACP5-öt mélyebben megvizsgálták. Egy kísérletsorozatban, amelyben laboratóriumi sejtvonalakban és egérbe ültetett humán melanómákban vizsgálták a gént, azt találták, hogy hiperaktív ACP5 esetén sokkal nagyobb volt az áttétképződés valószínűsége, mint akkor, ha normális volt a gén.

„Bebizonyítottuk, hogy ezek a gének nem csupán lazán korrelálnak a melanóma metasztázisainak kialakulásával, hanem funkcionális szerepük van a metasztatizáló sejtté válásban” – jegyezte meg dr. Chin. Az ilyen gének nemcsak prognosztikai tesztek céljára használhatók fel, hanem a metasztázisképződés elleni kezelések célpontjai is lehetnek.

Mi az a melanóma?

Más néven a melanoma malignum a bőr pigmenttermelő sejtjeiből (melanocyta) kiinduló rosszindulatú tumor. Kialakulhat már meglévő anyajegyből különösen akkor, ha az állandó károsító ingernek van kitéve (erős UV sugárzás, mechanikai ártalom), de megjelenhet anyajegy mentes bőrfelületen is. Magyarországon az előfordulása növekszik. Elsősorban a középkorúak betegsége, a melanómával diagnosztizáltak átlagéletkora 40-45 év.

Klinikailag több formáját különböztetik meg, melyek mind megjelenésben mind a prognózist tekintve eltérnek egymástól. Mivel a kültakarón helyezkedik el, rendszeres önvizsgálattal és bőrgyógyászati szűrésekkel idejekorán felismerhető.

Forrás: Wikipedia

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Harvard Gazette, MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink